Üst, 1977 (23. évfolyam, 1-23. szám)

1977-01-12 / 1. szám

Ha beteg az ember Baleseti statisztikánk némi javu­lást mutat, mégis, sajnos az elmúlt évben is igen sok munkatársunk volt betegállományban, mert balese­tet szenvedett. Természetesen egyéb betegségből kifolyólag is igen sok dolgozó van nap mint nap távol munkahelyétől. Aki maga is volt már hosszabb ideig beteg, csak az tudja igazán, mennyire jóleső dolog, ha a kórház­ban, vagy otthonában megkeresik a munkatársak vagy a szakszervezet aktivistái. A vállalati szakszervezeti bizottság TT-bizottsága mellett külön beteg­látogatási albizottság működik. Többéves tapasztalataikat kötöttük csokorba. Rendkívül fontos a beteglátogató személyének kiválasztása. Legalkal­masabb az olyan ember, akit dolgo­zótársai szeretnek, megbecsülnek, ha erre sor kerül, szívesen látják őket betegágyuk mellett. A beteglátogató legyen tapintatos. Ha a beteg nem szívesen beszél a betegségéről, nem kell faggatni. Rossz hírekkel, súlyos műtétek el­mesélésével csak rontanak a beteg kedélyállapotán. A tapasztalatok szerint az is fon­tos, hogy a látogatás legyen rövid, ne legyen fárasztó a beteg számára. A beteglátogatás nem pusztán ud­variassági gesztus. Célja közé tarto­zik, hogy tudomást szerezzenek a beteg anyagi és általános szociális helyzetéről, ha szükséges, intézke­déseket tegyenek. Különösen a hos­­­szan tartó betegség jelenthet anya­gi gondot a betegnek és családjá­nak. Ilyenkor szükség van rendkí­vüli segélyre, esetleg ellátatlan gyermek gondozására és más prob­lémák is felmerülhetnek. Ha a be­tegnek nincs hozzátartozója, a beteg­látogatónak kell gondoskodni arról, hogy a beteg idejében megkapja a táppénzt. Az ehhez szükséges igazo­lásokat is a látogató juttatja el a kifizető helyhez. Előnyös, ha a beteg már az első napokban megkapja a szükséges se­gítséget. Különösen fontos ez az egyedülállók esetében. Nem szabad viszont abba a hibába esni, hogy az első napokban egymást követik a lá­togatók, utána hetekig senki nem kérdezi meg a beteget. Persze — tegyük hozzá, szeren­csére ritkán — előfordul, hogy a beteglátogató nem az ágyban, ha­nem a kiskertben vagy az építkezé­sen találja a beteget, de arra is volt már példa, hogy nyilvános szóra­kozóhelyen sikerült meglelni. Ter­mészetesen az ilyen esetekről külön jelentés is készül, és ha szükséges, a TT-elnök javasolja a táppénz el­vonását. Az elmúlt évben 14 alka­lommal vonták meg a dolgozó táp­pénzét, elsősorban azért, mert or­vosi felülvizsgálaton nem jelent meg, így gyógyulását hátráltatta. De saj­nos arra is volt példa, hogy a táp­pénzes állományban lévő ember ré­­szegeskedett, sőt mi több, közbot­rányt okozott. Vállalatunknál az utóbbi két esz­tendőben emelkedett a táppénzes napok száma. Többek között ez is indokolja, hogy a VSZB napirendre tűzze a beteglátogatás rendszerének felülvizsgálatát, és esetleges változ­tatásokat hajtsanak végre. Értesülé­sünk szerint a vállalati szakszerve­zeti bizottság ez év első ülésen fog­lalkozik e témakörrel. Tovább épül a konverter Fejlesztési programunkban ez évben is első helyen szerepelt a konver­­teres acélmű építkezése. A terveknek megfelelő ütemben folynak az alapozási munkálatok Az elmúlt év munkavédelme Az ember életének, egészségének, testi épségének védelme a szocializ­mus építésének mai szakaszában egyre nagyobb jelentőséget kap. Kü­lönösen fontos ez egy olyan kohá­szati kombinátnál, mint a Dunai Vasmű, ahol a termelési folyamat, a megvalósítandó technológiák egy­ben olyan veszélyforrásokat is lét­rehoznak, amelyek leküzdése nélkül maga a termelés nem valósítható meg. A munkavédelem feladata, hogy szervezett módon védekezzen a bal­eseti veszélyekkel szemben, feltárja ezeket a veszélyeket és törekedjen a balesetek megelőzésére. A feladat a központi szervezés és irányítás je­lentőségének szükséges hangsúlyo­zása ellenére kollektív feladat. Meg­valósításáért a gazdasági, műszaki vev­őknek kell tenni a legtöbbet, de a siker csak a lehető legszélesebb és legaktívabb társadalmasítás útján jöhet létre. A félreértések elkerülése végett érdemes kijelenteni, hogy az a mun­kavédelem, amely akadályozza termelést, rossz munkavédelem. A a munkavédelem feladata ugyanis a biztonságos munkavégzés feltételei­nek permanens fejlesztésével, javí­tani a termelés feltételeit is. Ami­kor a termelőerők legfontosabb ele­mének, a dolgozó embernek baleset­­mentes munkavégzési feltételeit ja­vítjuk, indokolt az a követelmény, hogy ennek eredményét a termelési mutatók pozitív változásában is el­várjuk. Ezek a feltételek sok össze­tevőből alakulnak ki és sokszor csak közvetett, kölcsönhatásban állnak egymással. Nem tévedünk azonban, ha három legfontosabb alkotóként a következőket határozzuk meg : — a munkavédelem anyagi-műszaki feltételeinek folyamatos javítása, — gazdasági szervező munka a ter­melőfolyamat, technológia, em­ber—gép-kapcsolat stb. szabályo­zásának fejlesztésére, — a munkafolyamat társadalmasí­tása. A Dunai Vasmű gazdasági veze­tése 1976-ban sokat tett a munkavé­delem anyagi-műszaki feltételeinek javításáért. Hosszú évek óta először fordult elő, hogy a komplex terv munkavédelmi előirányzatát tétele­sen 96,8 ° o-ra, (155 tételből 150 meg­valósult) érték szerint pedig 125,8%­­ra (az előirányzott 28 millió 361 ezer forinttal szemben ténylegesen 35 millió 678 ezer forint felhasználásá­val) teljesítettük. A gazdasági szervező munka egy­részt a szokásos rendszer fenntartá­sával — műszaki értekezletek, havi és negyedéves szemlék, éjszakai be­járások végzésével folyt — másrészt új elemekkel is bővült. Negyedévenként rendszeresen sor­ra került a gyárrészleg- és főosztály­­vezetők részére dr. Répási Gellért vezérigazgató-helyettes által tartott munkavédelmi értekezlet, ahol az előző időszak eredményeinek értéke­lése, a gazdasági vezetők beszámol­tatása és új feladatok meghatáro­zása történt. A munkavédelem társadalmasítása terén 1976-ban ugyancsak jelentős előrehaladás történt. A szakszerve­zeti munkavédelmi bizottság rend­szeres ülésein, a munkaterv előírá­sainak megfelelően, vizsgálta a ter­meléssel összefüggő problémákat, szervezte, irányította és ellenőrizte a munkavédelmi őrmozgalmat, mun­kálkodott hatékonyságának javítá­sán. Az erőfeszítések hatására kon­­túrjaiban kezd kibontakozni a KISZ- munkavédelmi felügyelet és aktíva­hálózat, aminek szükségességét az indokolja, hogy az 1976-ban bekö­vetkezett balesetek 40,5%-át a 30 év alatti dolgozók szenvedték el. A munkavédelmi nevelés, oktatás, vizsgáztatás, a szakszervezeti bizal­miak képzése, a VSZB előtti beszá­moltatások végeredményben kedve­zően hatottak a balesetelhárítás, a munkavédelem fejlesztésére. 1976-ban 481 baleset következett be, s ez 12%-kal kevesebb az előző évihez képest. A kiesett munkaidő 100,2%, ami a gyógyulási időtartam — egyes esetekben indokolatlan — megnövekedésének következménye. Az 1000 főre vetített balesetek vi­szont 43,3-ról 38,6-ra 89,1%-ra csök­kent. A bekövetkezett fejlődést rontja, hogy 1976-ban egy halálos kimene­telű és hat csonkulásos balesetünk is volt. Ez utóbbi azonos az 1975. évivel­ Összegezve, megállapítható, hogy 1976-ban a Dunai Vasmű munkavé­delme kedvező irányban fejlődött, s olyan bázist biztosít számunkra, amelyen a termelés elvárt fejlesz­tése mellett a biztonságos munka­végzés feltételei is javulnak. 1977- ben a megkezdett munka követke­zetes folytatásával el lehet és el is kell érni a balesetek további, jelen­tős csökkentését. Hajdú András főosztályvezető Sikeres akció Múlt év október 27-i lapszámunk­ban közöltük az igazgatóság szám­viteli főosztályán dolgozó Bem szo­cialista brigád felhívását. Országunk más részén elindult az „egy brigád — egy könyv” akció, amelyhez a Bem brigád is csatlakozott és csatla­kozásra szólította a gyár többi szo­cialista brigádját. A Bem brigád felhívásához csatla­kozott az igazgatóság I. Termelé­kenység szocialista brigádja, vala­mint az üzemfenntartási gyárrészleg 41 szocialista brigádja. Az említett szocialista brigádok összesen 4800 forintot ajánlottak fel e nemes célra. A városi tanács javaslata alapján Dunaújváros iskolái és óvodái kö­zött osztották szét az összegyűlt fo­rintokat. A kisegítő, a József Attila és a Szór­ád Márton Általános Iskola 1000—1000 forintot kapott. Az I-es, 3-as és XX-as számú óvodák pedig 600—600 forintot / Szívesen teszünk eleget a Bem szocialista brigád kérésének, hogy lapunkon keresztül a gyár egész kollektívája előtt mondanak köszö­netet a felhívásukhoz csatlakozott brigádoknak. Pályázati felhívás A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének Elnöksége és a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és ked­vet érző, tizennyolc és har­minc év közötti , nem újság­író munkakörben dolgozó fia­talok számára. Pályázni lehet aktuális tár­sadalmi, ifjúságpolitikai, gaz­dasági és kulturális témájú, az újságműfajok sajátosságai­nak (riport, cikk, interjú stb.) megfelelő írásokkal. A pályá­zók figyelmébe ajánljuk a KISZ IX. kongresszusának hangsúlyos kérdéseit, az ifjú­sági szövetség időszerű fel­adatait is. Egy pályázó legfeljebb há­rom — egyenként öt-hat gé­pelt oldalnál nem hosszabb — írással pályázhat. A pálya­munkákat gépelve, három pél­dányban — részletes önélet­rajzzal együtt kell beküldeni. Pályadí­jak : 2 db I. díj 3000,­3000,— Ft 4 db II. díj egyenként 2000,— Ft 6 db III. díj egyenként 1000,— Ft A KISZ Központi Bizottsá­gának különdíja 2000,— Ft A MAJOSZ Elnökségének különdíja 2000,— Ft A pályadíjakon kívül a ki­emelkedő pályamunkákat bíráló bizottság elismerő ok­a levéllel jutalmazza. A díj­nyertes és oklevéllel jutalma­zott pályázók 1977 szeptembe­rében induló újságíró stúdiók­ba felvételt nyernek. A díj­nyertes pályamunkák közzé­tételéről a pályázat meghirde­tői gondoskodnak. A pályamunkák beküldési határideje: 1977. febr. 15. Eredményhirdetés: 1977. március 21. Cím: 1368 Budapest Népköztársaság útja 101. (MUOSZ Oktatási Igazgató­ság) I VSZB gazdaságpolitikai agitációs terve A Dunai Vasmű vállalati szakszer­vezeti bizottsága december 10-én ülést tartott, amelyen megtárgyalta és elfogadta a VSZB kulturális, agi­tációs és propaganda bizottásga ál­tal elkészített 1977. évi gazdaságpo­litikai agitációs tervet. Ez az a do­kumentum, amelyre jövő esztendő­ben végzendő munkájuk során a szakszervezeti aktivisták támaszkod­hatnak, amely megszabja a célokat és az elérésüket segítő irányelveket. Az agitáció a szakszervezeti tö­megpolitikai­ munkában továbbra is ély legfontosabb tényező, középpont­jába , az utóbbi évek során politikai és gazdasági intézkedések által fel­vetett kérdések kerültek. Ennek nyomán a szakszervezeti bizottságok egyre nagyobb mértékben foglalkoz­nak a hazai és külföldi politikai ese­mények ismertetésével és magyará­zatával és a vállalat előtt álló gaz­dasági feladatokkal. A választott tisztségviselők, az aktívahálózat tag­jai jól tájékoztattak és tájékozódtak eddig is, de az előttünk álló gazda­ságpolitikai célok eléréséhez még nagyobb erőfeszítésre van szükség az agitációs munkában is. 1977-ben olyan intézkedéseket kell életbe léptetni, amelyek hatással lesznek a termelés növelésére, a ter­mékszerkezetre és a minőségre. Úgy kell emelni a munka hatékonyságát, hogy a vállalat nyeresége az elér­hető legmagasabb legyen. Az eléren­dő eredmény legfőbb forrása a hen­germű hevítő képességének növelé­se, az előnyújtó nagyobb megterhe­lése, a hengersorok jobb kihaszná­lása és az üzemidő nagyobb mér­tékű kihasználása. Ezt elérni csak az ideinél lényegesen jobb anyag­ellátással lehet. Import bugából és tekercsből ezért megfelelő készlete­ket kell létrehozni. Már ma világos, hogy az alap­anyag beszerzése akkor lenne a leg­kedvezőbb, ha naponta ezer­ tonna érkezne a vasműbe. De az is nyil­vánvaló, hogy ez a kívánság nem fog teljesülni. Havi tizenöt-húszezer tonnás eltérések is lehetnek majd az import anyagok beérkezésénél. Ez az ütemtelenség esetleg összegeződik a saját termelés hullámzásával, ame­lyet a nagyjavítások, a kemence­vagy kohóátépítés okoznak. Az ak­tivistáknak agitációs munkájukban nyilván figyelemmel kell lenniük ezekre a többségében objektív ne­hézségekre. A termékszerkezet változtatása, korzserűsítése a piaci igények vál­tozásának függvényében történik. A hazai és tőkés piac igényeinek ki­elégítésére állítjuk munkába az új profilsort. Növekszik a radiátorter­melés és az acélszerkezetek gyártá­sa. Ez utóbbi segíteni fogja a saját beruházások megvalósítását. Változatlanul agitációs munka a balesetek megelőzése. A munkavé­delmi felvilágosító és nevelő tevé­­kenységet szélesíteni kell. Hatvanegy témában rangsorolta a fejlesztési főmérnökség a jövő évi beruházásokat és fejlesztéseket. Kö­zülük kiemelendő a konverteree acélmű építése, az acélszerkezet gyártásfejlesztése, az üzemfenntar­tási gyárrészleg szinttartó beruhá­zásai, a meleghengermű tekercsle­fejtő darabolósor, készsori rekonst­rukció, a Siemens-Martin füstgáz­portalanítás kivitelezési terveinek készítése, a számítástechnika fejlesz­tése. E rövid, korántsem teljes fel­sorolás mutatja, hogy a jövő év be­ruházásai jelentős tervezői és kivi­telező kapacitást kötnek le. Emiatt el kell érni, hogy a gyárrészlegek a fejlesztési elképzeléseik megvalósí­tásában jobban támaszkodjanak a saját erejükre. Hozzanak létre olyan együttműködési formákat, amelyek­kel segíthetik egymás fejlesztéseit. Nehezen túlbecsülhető az az ered­mény, amelyet a takarékosság révén el lehet érni. Hasonló terület munka- és üzemszervezés, valamint a az­­eyre szélesedő szocialista bri­gádmozgalom. Az agitáció ezeken a területeken eddig is éreztette hatá­sát. Tovább kell fokozni tehát a cé­lok elérése vagy túlteljesítése érde­kében. Korántsem szorítkozik a szakszer­vezeti gazdaságpolitikai agitáció a termelésre. Nagyon fontos terület az oktatás megszervezése és töme­gesebbé tétele ideológiai területen, a magasabb iskolai végzettség ösz­tönzésében. Hasonlóan nagyok a fel­adatok a szocialista életmód propa­gálásában, amely érvényességét bár senki nem vitatja, hogyanját még sokan nem ismerik. A társadalmi munka eredményei Hagyományainknak megfelelően a Dunai Vasmű dolgozói 1976-ban is aktív részesei voltak a városunkban folyó társadalmi munkáknak. Ösztönzően hatott, hogy munkát végezhettek a már évek óta óhajtott új létesítményünknél, a fedett uszo­dánál. Az elkészült év végi összesítés azt mutatja, hogy vállalatunk dolgozói állagon felüli teljesítményt értek el társadalmi munkában, városunk és vállalatunk létesítményeinél. Az elmúlt évben a társadalmi munka tovább szakosodott, így lé­nyegesen több lett az olyan munka, amelyet határidőre kellett elvégezni. Ez nehezítette a társadalmi munka szervezését, irányítását. A pártszer­vezetek segítségével sikerült úgy szervezni­ a munkákat, hogy nem volt komolyabb zökkenő. A Dunai Vasmű dolgozói közül 8446 fő vett részt a munkában, a vállalat dolgozóinak 72 százaléka. Összesen 368 ezer 653 órát teljesí­tettek. Egy főre átlagban 31,5 óra teljesítés jutott Dolgozóink 7 millió 373 ezer fo­rint értékű munkát végeztek. A korábbi éveknél eredményesebb volt a kommunista műszak. A mű­szakon 8250 fő vett részt és 41 759 órát teljesítettek. Dolgozóink segítettek a mezőgaz­dasági üzemeknek is az őszi betaka­rításban. Kukorica-, hagyma-, bur­gonya- és paprikaszedésen 487 fő vett részt, és 4,5 ezer munkaórát dolgoztak. A vasmű dolgozói a fedettuszoda építésénél 44 213 órát teljesítettek. Több mint 100 ezer társadalmi munkaórát dolgoztak a különböző sportlétesítmények területén. Gyá­runk dolgozóit, a szocialista brigádok kollektíváit az elmúlt évben is meg lehetett találni az iskolák, bölcső­dék, óvodák, játszóterek területén és hagyományosan a Vidám Parkban. Hozzájárultak kétkezi munkájuk­kal az új Béke városrész közmű­építéséhez is 5490 órával. A Dunai Vasmű területén több mint 25 ezer munkaórát dolgoztak. Ezt a szám­at tulajdonképpen össze lehet adni a fentebb említett fedett uszodánál fel­használt társadalmi munkaóraszám­­mal, mert ez idő alatt az uszodához szükséges alkatrészeket k­eszítettek.Hagyományosan az elmúlt eszten­dőben is születtek kiemelkedő egyéni teljesítmények. Vállalatunk dolgozói közül 758 fő van, aki 75—100 óra között végzett társadalmi munkát. Beutalók családosoknak téli A nyári Balatont sokan ismerik, szépségében már kevesebben gyönyörködtek. Akik üdültek már télen a Balaton partján, vallják, hogy sokkal csendesebb. Nyugodt pi­henésre, felfrissülésre télen talán még alkalmasabb, mint nyáron. Ezer élményt kínál a gyermekek­nek is. Egy fakutyázás örökéletű emlék maradhat, de a sirályok ete­tése ugyancsak kedvenc időtöltés. Biztosak vagyunk benne, hogy sokan igénylik majd a szakszervezeti bi­zottságon lévő családos beutalókat. Ugyanis Siófokra február 11-től 24- ig, Balatonlellére február 18-tól március 3-ig családos beutaló vár gazdára. Akik inkább a fővárossal szeretnének megismerkedni, azoknak is kedvező hírt közlünk. Két darab családos beutaló szól Budapestre február 24-től március 9-ig. Az említett beutalók úgynevezett két + egy fősek, ami annyit jelent, hogy a két szülővel 1 két évnél nem fiatalabb, de 14 évnél nem idősebb gyermek veheti igénybe. Balatonlellére február 18. és már­cius 3. között egy Gyes­en lévő édesanya is mehet üdülni, természe­tesen gyermekével együtt. Ezt a be­utalót olyan édesanya veheti igény­be, akinek gyermeke három év alatti. A felsorolt beutalókról bővebb tá­jékoztatást a vállalat szakszervezeti bizottságán az üdültetési felelősnél lehet kapni.

Next