Üst, 1979 (25. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 1. szám

Munkásművelődés a Dunai Vasműben Átléptük az új év küszö­bét, elérkezett a számvetés ideje, amelynek során mér­legre tehetjük az elmúlt év eredményeit, munkáját. Vál­lalatunk dolgozóinak művelt­ségét kedvezően befolyásol­ták gazdasági életünk válto­zásai, az életszínvonal emel­kedése, a szabad idő növe­kedése, a korszerűbb tech­nológiai folyamatok alkalma­zása, a munka jellegének változása, a folyamatos tár­sadalmi át­rétegződés, az újabb és újabb művelődési igények és lehetőségek je­lentkezése. Igaz az is, hogy fékezik a rendszeres művelődést tár­sadalmi fejlődésünk olyan ellentmondásai, mint például az egyes szolgáltatások hiá­nya, az otthonteremtés anya­gi kényszere, a művelődés presztízsének hiánya, a túl­zott anyagias szemlélet, a kö­zösségi magatartás hiánya és egyéb negatív jelenségek. A társadalom tudati fejlődése viszont mindig is az ellent­mondásokon át tört — és tör ma is — utat magának. A közművelődés többcsa­tornás rendszerében a válla­lati művelődési bizottság rendelkezik a legrövidebb múlttal. E bizottság irányítá­sával a vállalatnál végzett művelődési munka — összes­ségében — sokat fejlődött az elmúlt évben. A sokrétű és szerteágazó tevékenység ki­emelkedő, rendezvényeit és tendenciáját — a VMB mű­velődéspolitikai terve alap­ján — tervszerűség és ala­posság jellemezte. A koráb­binál kedvezőbb arányok ala­kultak ki az oktatás, a poli­tikai, szakmai képzés és a közművelődés különböző for­mái között. A kulturális programokra történő szerve­zés, igényfelkeltés a hagyo­mányos módszerekkel történt aktívahálózat segítségével, illetve az év második felétől két szakképzett népművelő is bekapcsolódott a munkába. Mindezek ellenére a vál­lalaton belüli művelődési szervező és mozgósító munka még elmarad a reális lehető­ségektől. Vállalatunknál a marxista—leninista művelt­ség fejlesztéséhez, a szocia­lista tudatformáláshoz szer­vesen kapcsolódott a köz­művelődés tartalma és esz­közrendszere. 1978-ban tár­a­sadalmi, politikai ünnepeink, munkásakadémiák, elő­adás-sorozatok, kiállítások, vetélkedők, fórumok tartal­mában érvényesítettük tár­sadalmunk politikai törekvé­seit. A komplex módon terve­zett és lebonyolított KMP- vetélkedőn több száz szocia­lista brigádunk közel hat­ezer tagja vett részt, ünne­pélyes és tömeges volt a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság együttműkö­désének 30. évfordulójára, illetve a Komszomol 30. év­fordulójára rendezett nagy­gyűlés. A mindennapos poli­tikai képzést bizonyítja, hogy vállalatunk dolgozóinak több mint 75 ° C-a vesz részt poli­tikai oktatási formában. Az általános és szakmai művelt­ség fokozása — a helyi mun­­kásművelődés eszközeivel — elsődleges feladatunk volt, ugyanakkor éreztette orien­táló hatását a művelődés gyáron kívüli formáinak igénybevételére is. Kiemelten kezeltük a hiá­nyos végzettségű dolgozók beiskolázását, az elmúlt év­ben 61 fő (ebből 24 nő) fe­jezte be általános iskolai ta­nulmányait. Pozitív jelenség, hogy nő a tanulási kedv, egyre több munkás, fiatal és nő vesz részt különböző ok­tatási formákban, szakmai versenymozgalmakban. A műszaki, szakmai művelődés fejlesztésében nagy szerepe van műszaki értelmiségünk­nek, a tudományos szerveze­teknek, a műszaki könyv­tárnak. A vállalat eredmé­nyeit, a tervfeladatok telje­sítését döntően befolyásolta a dolgozók szakmai és műszaki kultúrája. Az elmúlt évben kötöttük, illetve megújítottunk együtt­működési szerződéseket ok­tatási intézményekkel — el­sősorban a 316-os MüM, a Bánki Donát szakközépisko­la —, amelyek elősegítik a középtávú oktatási,­­ képzési terveink időarányos teljesíté­sét. A vállalatnál működő szakmai betanító, képesítő, felújító, korszerűsítő, stb. képzések során több mint száz tanfolyamon két és fél­ezren vettek részt. A közművelődés területén előrelépés történt a munka­helyhez kötődő együttesek fejlesztésében (DV néptánc együttes, amatőr irodalom- és művészetbarát ifjúmunká­sok köre) és munkásfiatalok bevonására került sor. A kis­csoportos és rétegművelődés otthona továbbra is az MMK, amely dolgozóink művelődési bázisa, — sok segítséget ad a szocialista brigádok kultu­rális vállalásaihoz. A köz­ponti, műszaki és üzemi le­téti könyvtárak célirányo­sabb tartalmi és szervezési munkát végeztek, kiemelten kezelték a politikai irodal­mat és az olvasópályázat anyagának propagálását. A vállalati közművelődés alapvető kerete természetsze­rűleg a brigádmozgalom. A tömegszervezetek és intézmé­nyek programjai, táguló le­hetőségei kedvezően befolyá­solták a brigádok kulturális érdeklődését. A felajánlások jobban figyelembe vették a tagok személyiségét, művelt­ségi és ízlésszínvonalát. Az általános fejlődés ellenére a kulturális vállalások haté­konyságát változatlanul csök­kenti a formalizmus, az ön­­tevékenység hiánya, az érté­kelési rendszer gyengeségei, a mennyiségi szemlélet ural­kodása. Ez bizonyítja, hogy bőven akad még feladatunk az elkövetkező évekre. A lel­tár tárgyilagossága megkí­vánja a vállalat közművelő­dési munkájának leggyen­gébb pontjának megjelölését is: a munkásszálláson élő és a bejáró dolgozók helyzetét. Az 1979-es évre külön köz­­művelődési terv készül mun­­kásművelődésünk legnehe­zebb területének kulturális ellátására. A jelenben úgy érezhetjük, hogy megállás nélkül küsz­ködünk nehéz feladatokkal, problémákkal, programokkal — csak visszapillantva érzé­kelhető az eredmény, az ed­dig megtett út. A vállalat közművelődési tevékenysége tartalmi és szervezeti vonat­kozásban jó úton halad, alapja a művelődési szemlé­let kitágításának, a művelő­­lődés szükségességének fel­ismerésében, a szocialista életmód megvalósításában. E rendkívül vázlatos átte­kintés mellett gondolnunk kell a jövőre is; megállapít­hatjuk, hogy további fejlődé­sünknek megvannak a lehe­tőségei, de szigorúbb felté­telek között kell terveznünk és gazdálkodnunk. Kamatoztatnunk kell ed­digi tapasztalatainkat, élnünk kell az új ötletekkel, mert az új évben az eddiginél is ös­­­szetettebb feladatok várnak ránk, amelyek megoldásához minden fizikai és szellemi erőt fel kell sorakoztatnunk. — T. I. — Acéldarabolás — levegővel A Harkovi Repülőmérnö­ki Egyetem kutatói berende­zést készítettek hengerelt­áru vágására. A nagynyomá­sú levegővel üzemeltetett munkahenger a karjára erő­sített vágószerszámmal óriási sebességgel darabolja az acélrudakat. A precízen és hulladék nélkül működő be­rendezést sikerrel próbálták ki a zaporozsjei Dnyeprosz­­pecs­ztál Kohászati Üzemben. Az egyetemen már több berendezés készült a fémek hideg és meleg megmunká­lására. Ezek alkalmasak saj­tolásra, brikettálásra, példá­ul a folyamatos acélöntőmű mellett. A gazdaságos új gé­pek bevezetése megkezdődött az ukrajnai, oroszországi és baltikumi üzemekben. Nyugdíjas­találkozó Az I. munkásszálló kultúr­termében a munkásellátási és szociális főosztály szoci­alista brigádjai — az Aszta­los János szocialista brigád kezdeményezésére — nyugdí­jas-találkozót szerveztek de­cemberben. A főosztály 70 nyugdíjas dolgozója vett részt a rendezvényen, me­lyen részükre kedves, han­gulatos műsort adtak a ra­­dari óvoda kicsinyei és a ze­neiskolás úttörők. Az aktív dolgozók nevében Liszka Sándor az osztálybizottság titkára és Hamar István fő­bizalmi köszöntötte a vendé­geket, akik ajándékcsomagot is kaptak a főosztálytól. A jó hangulatú találkozó az es­ti órákban ért véget. A vöröskereszt munkájáról A vállalati Vöröskereszt 42 alapszervezetének több mint négyezer tagja van. A szer­vezet felépítése igazodik a vállalat gazdasági egységei­nek rendszeréhez. A köz­ponti karbantartásnál tavaly megalakított csúcsszervezet­tel együtt tíz gyáregységi csúcsvezetőség és rajtuk ke­resztül a 9 tagú vállalati ve­zetőség irányítja, szervezi a munkát. A vezetőségek tag­jai valamennyien társadalmi munkában látják el felada­tukat. Közülük az elmúlt ciklusban csak a titkárok képzésére nyílt lehetőség, sürgős feladat a reszortos oktatás megoldása is. Egészségvédelem Az egészségnevelés egyre szervesebb része a vállalat közművelődési és propagan­da-tevékenységének. A Vö­röskereszt felvilágosító mun­kájának leghatékonyabb esz­köze az élő szó. Az üzem­egészségügyi szolgálat orvo­sai által vállalt előadások té­máját a dolgozók érdeklődé­sének figyelembevételével választják ki az alapszerve­zetek a vállalati vezetőség által kijelölt tizenegy téma­körből. A felvilágosító munka ha­tékonyságát jól segítik az előadások után kiosztott, or­vosi rendelők váróiban elhe­lyezett és az aktívahálózat által terjesztett írásos pro­pagandaanyagok, és nagyon hasznosak a vöröskeresztes faliújságok is. 1978-tól kez­dődően lehetőség van a mun­kahelyi letéti könyvtárakból egészségügyi kiskönyvek köl­csönzésére. Nagyon népsze­rű a dolgozók körében Családi lap, mivel az eddigi a példányszám kevésnek bi­zonyult, több mint kétszáz­zal többet rendeltek belőle. A vállalati Vöröskereszt az egészséges, kulturált mun­kahelyi környezet kialakítá­sa érdekében vállalt kötele­zettségét a tisztasági mozga­lom megszervezésével telje­síti. Az értékeléseket szep­temberben végzik. Az előző évben 18 gazdasági egység nyerte el a „Tiszta üzem” címet. Véradó mozgalom A Dunai Vasmű meghatá­rozó szerepet tölt be a város véradó mozgalmában. A vér­mennyiség közel 60% %-át, összesen 800 liter vért bizto­sítanak véradóink — térítés­­mentesen. A kiszállásos véradást az évente elkészített ütemterv szerint bonyolítják le, minden második héten egy véradó­nap szervezésével. Ez a szer­vezés kollektív munka, amelyből a aktívák mellett vöröskeresztes a gazdasági vezetők, a társadalmi szervek és a szocialista brigádok egy­aránt kiveszik részüket. Az elmúlt évben a véradási ter­vet kb. 150 literrel sikerült túlteljesíteni. A kórház friss vérszükség­letének biztosítása érdekében a szocialista brigádokra épít­ve készenléti véradó brigá­dokat szerveztek. A nyilván­tartott ritka vércsoportú do­norokból készenléti csoporto­kat szerveztek gyáregységen­ként. Őket rendszerint akkor hívja be a véradó állomás, amikor sürgős vérigényt kell kielégíteni. A rendszeres vér­adók megbecsülése, erkölcsi és anyagi elismerése évtize­des hagyomány vállalatunk­nál. 1978-ban 3 fő arany, 18 fő ezüst, 89 fő bronz fokoza­tát kapta a Kiváló Véradó kitüntetésnek. Elsősegélynyújtás A vállalat területén 52 korszerűen felszerelt elsőse­gélyhelyet létesítettek. A segélynyújtás személyi fel­­­tételeit 416 elsősegélynyújtó kiképzésével biztosították szakismereteik fenntartásá­ra az elmúlt évben 14 alka­lommal szerveztek számuk­ra továbbképzést. Az elsősegélynyújtás tár­sadalmasítása érdekében szervezték a szocialista bri­gádok számára az „Elsőse­gélynyújtásra kész” mozgal­mat, melynek lényege, hogy a csatlakozó brigádok elsajá­títsák az elsősegélynyújtás alapvető elméleti és gyakor­lati tudnivalóit. A Vöröskereszt védnöksé­get vállalt az elsősegélyhe­lyek felett, gondozza, ellen­őrzi azokat. Családvédelem A Vöröskereszt . sokrétű családvédelmi munkát végez, legnagyobb hagyományai az öregek segítésében vannak. Felkutatják a­ szociális gon­dozást igénylőket és patroná­­lásukra szocialista brigádo­kat mozgósítanak. Jelenleg 14 fő házi szociális gondozá­sát végzik. Két gyáregység patronálja a szociális hont, megalakulóban van ott­a nyugdíjascsoport vöröske­resztes alapszervezete. A betegek látogatását szocialista brigádok bevoná­­­sával oldják meg, minden látogatáshoz nyújtanak anya­gi támogatást. Részt vállal­nak a gyermekgondozási sza­badságon lévő anyákkal való kapcsolattartásból. Ezen téren azonban még lehet elő­­­relépni. Egyre több figyel­met fordítanak az ifjúsággal való foglalkozásra, ennek egyik területe az iskolai pat­ronáló munka. Hatékony se­gítséget nyújtanak az ifjúsá­gi vöröskeresztes szerveze­teknek az iskolai elsősegély­nyújtás képzéséhez, verse­nyekre való felkészítésükhöz, részt vesznek taggyűléseiken, segítik rendezvényeiket. Az alkoholizmus elleni küzdelemben a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Elő­adásokat szerveznek, kiadvá­nyokat terjesztenek. Szükség esetén beszélgetést kezdemé­nyeznek az italozó dolgozók­kal. Az elmúlt év szeptemberé­ben az alkoholizmus egész­ségügyi és morális veszélyeit szemléltető kiállítást rendez­tek, melyet több mint há­romezer fő tekintett meg. A Vöröskereszt elvi, poli­tikai irányítását az MSZMP Dunai Vasmű Bizottsága végzi. Évente értékeli a vég­zett munkát, megjelöli a to­vábbi tennivalókat. Mind a kádermunkában, mind az egyéb feladatok megoldásá­hoz megadja a kellő segítsé­get, támogatást. A jó ered­mények fontos tényezője a gazdasági vezetőkkel kiala­kult megfelelő munkakap­csolat. A vezetők többsége a segítségen túl, a tagsággal járó kötelezettségeket is vállalja. A vöröskeresztnek jól be­vált együttműködési szerző­dése van a szakszervezettel, ami azért is fontos, mert né­hány területen mindenkép­pen kapcsolódik végük. Nem lenne tevékeny­teljes vállalati Vöröskereszt szerve­­­zet éves munkájának átte­kintése, ha nem említenénk a meg a négyezer fős tagság és választott tisztségviselők lelkes önzetlenségét, becsü­lettel végzett munkáját, amely fő záloga e társadal­milag fontos tevékenység eredményességének. Mi lesz A népi ellenőrzés felada­tai közé tartozik — többek között —, hogy segítséget nyújtson a társadalmi tulaj­don védelméhez, hez és fejlesztéséhez, erősítése­Küzd­jön a korrupció, a pazarlás ellen, a visszaélések leleple­zéséért, a hivatali beosztá­sukkal visszaélő személyek hatékony felelősségre voná­­sáért. Valamennyi népi el­lenőrzési bizottság és köteles hatáskörén jogosult belül gondoskodni a társadalmi realizálás legmegfelelőbb formáinak alkalmazásáról, biztosítva a vizsgálatok nyil­vánosságát is. Mindezek elő­­rebocsájtása mellett írok a járási és városi egy, a közelmúltban NEB-nek tartott üléséről, amelyen a garázs­szövetkezetek fegyelme címen gazdálkodási lefolytatott vizsgálat összefoglaló jelen­tését vitatta meg a testület, számos érdekelt meghívott jelenlétében. A vizsgálat hí­re óta nincsen olyan nap, hogy személyesen, vagy tele­fonon ne keresne valaki garázsok építésében érdekelt a vasműves dolgozók közül az­zal: mi lesz ezután? A hatvan oldal terjedelmű jelentés minden pontjára bajos lenne itt kitérni. Rövi­den, miről is van szó? A vizsgálat alapvető célja annak a megállapítása volt, hogy a Dunaújvárosban lét­rehozott négy garázsszövet­kezet milyen módon tett és tesz eleget az alapszabályok­ban meghatározott feladatai­nak. Betartják-e az elszámo­lásokra, a nyilvántartásokra vonatkozó jogszabályok elő­írásait, az ügyvitelük men­­nyiben biztosítja a tagság ér­dekeinek érvényesítését, a társadalmi tulajdon védel­mét. A vizsgálat megállapította, hogy bár a „Túra”, a „Már­ka” és a „Fortuna” szövet­kezetek a belső szabályza­taik — ügyrend és pénzgaz­dálkodás, költségfelosztás és csatlakozó nyilvántartások, anyagfelhasználás és bizony­­­latolás, pénztárkönyv-veze­tés, mellékállások, adózások, stb. vonatkozásában — nem tettek mindenben és min­denkor eleget az előírások­nak, a szövetkezeti tulajdon jelentősebb sérelmet nem szenvedett, egyéni szerzésre utaló tények haszon­­nem merültek fel­ ezután? Ezzel szemben a Déli városi Tűzvédelmi Szövetkezetnél az alapvető hiányosságokon túl a társadalmi elvárás és a szövetkezeti tulajdon vé­delme jelentős sérelmet szen­vedett, egyéni haszonszerzés számottevő mértékben volt megállapítható. Erre szinte­n kínálták a lehetőséget, mert szövetkezet igazgatósága nem hajtotta végre az alap­szabályban elrendelt ügy­­­rendi és ügyviteli utasítások kidolgozását, s így a vezetők jog- és hatásköre sem nyert tételes meghatározást. Ma­gánszemélyek részére olyan tervezési, építési, létesítési megbízásokat adtak, ame­lyek során nem vizsgálták az árajánlatokban szereplő költ­ségek indokoltságát, mint ahogy a „befejezett” munkák mennyiségét és minőségét sem. Az önmagában helyes célért létesített szövetkezet tevékenységének szinte min­den fázisában megjelentek azok, akik a szervezetlensé­get és az ellenőrizetlenséget kihasználva jogtalan anyagi előnyökre tettek szert a szö­vetkezeti vagyon- és pénz­eszközök hűtlen kezelése mellett. Tízezrekben, ha nem hatjegyű számban mérve. A vizsgálatban résztvevő szak­értő népi ellenőrök megálla­pították, hogy a szövetkezet felügyelő bizottsága sem fe­lelt meg az elvárásoknak és követelményeknek. De ma­ga a tanács műszaki osztá­lya sem folytatott egyetlen ellenőrzést a szövetkezetek­nél, azok öt-hatéves fennál­lásuk óta. Nagy a valószínű­sége, hogy számos szabályta­lanságnak, visszaélésnek ele­jét lehetett volna venni. Mi több, a vizsgálat feltárt egy olyan hivatalos levelet, amelyben a leírt osztály he­lyettes vezetője ez év már­ciusában úgy nyilatkozott, hogy a ,,Tűzvédelmi garázs­szövetkezet” tevékenysége a jogszabályoknak, a törvé­nyességi követelményeknek megfelelően zajlik (!?) A „mi lesz ezutánra” bi­zonyára megadja a választ a feddhetetlen új vezetőség. Másik oldaláról pedig az ar­ra hivatott szervek, jogren­dünk és igazságszolgáltatá­sunk mértéke szerint. Molnár Tibor a dunaújvárosi járási és városi NEB tagja

Next