Üst, 1991 (37. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-11 / 1. szám
a 1991. JANUÁR 11. „Csak magunk tudunk magunkon segíteni" (Folytatás a 1. oldalról) elismerünk a MÁV-nak, másrészt a nem arra alkalmas darukkal tönkretesszük a kocsikat. Nem kívánok ennél több példát felhozni, mindenki talál a saját munkakörében elegendőt, de ha nem talál, akkor az is baj. Említettem a kibontakozás lehetőségei között a bevételek növelését. Ha csökkennek az árak, vane lehetőség? Van. Export - sok a közvetítő: pl. NIKEX Rt., NIKEX GmBH, német kereskedő, közvetítő ügynök. - saját eladás helyett még mindig ügynökök és kereskedők és nem a termelők kereskednek. - tonnánként 30-35 dollár lehetőségünk van ennek megváltoztatásához. A közvetítőkben 5-15 dollár van minimum, az elvárt minőségben, határidőben, pontosságban 15-20 dollár. Az a kb. 10%-nyi bevételnövelés megvalósítása 1 milliárd Ft nyereségtöbbletet jelent, de ehhez alapvetően át kell rendezni külkereskedelmi és gyártási szemléletünket. Növeli a bevételt a járulékos termelés helyett az első osztályú termékek gyártása. Még ma is 50% a veszteség a spirálcsőgyártáson az acéltól a csőig számolva. Meg kell tanulni fegyelmezetten gyártani, csak ezen múlik jó néhány tízmillió Ft. Jobban kell gazdálkodni a hulladékkal, forintokért adjuk el,fs^g^dags?anaj< mások, de sok esetbenrfd.sem adjuk. Adórendszer, szabályozórendszer lehetőségei. Ebben a témakörben nem minden vezető tud aktívan közreműködni, de mégis elmondom, hogy a gondolatok ebbe az irányba is alakuljanak. A Dunai Vasmű több korlátolt felelősségű társaságból áll, amely lehetővé teszi a nyereségadózás helyi, időponti különbségének megtervezését. Úgy foglaltunk állást, hogy a konszern területére bankpolitikai összehangolást végzünk. Ebbe bele kell férni a legkedvezőbb nyereségadózás megvalósításának. Ezzel függ össze a mozgó járadék fizetésének a mértéke, de tudatosabban kell gazdálkodnunk a környezetvédelmi befizetések és visszaigénylések, a telekhasználati díj és egyéb adójellegű befizetésekkel. A parlament folyamatosan ülésezik, folyamatosan hozza a törvényeket, ezeknek a törvényeknek az ismerete, gazdálkodásunkba való beillesztése sok kedvezőtlen hatástól mentesíthet bennünket. Itt említeném meg, hogy fel kell használni a nyugat-európai országok gyakorlatát a védővámok és a kvótarendszer alkalmazásában. Tudatosan kell azon termékeinkre magasabb védővámot kérni, amelyek meghatározzák a vasmű belföldi piacát és ki kell alakítani azok felé az országok felé a kvótát - a mennyiségi korlátot -,amelyek adottságaiknál fogva érdekeltek a magyarországi exportjuk növelésében. Elsősorban a környező, volt szocialista országokra gondolok, ahol az átalakulóban lévő árrendszer, devizaszabályozási rendszer, exportösztönzés kedvező helyzetet teremthet saját termékeink kiszorítására. Sürgősen el kell járni ezekben a témákban az illetékes hatóságoknál. Pénzügyi helyzetünkön javíthat a külföldi tőke behozatala. Mindezidáig azonban az ismerteken túl (működő vegyes Vlalataink) nem sikerült érdemi fejlesztési tőkét bevonni. A likviditási gondok megoldása érdekében eddig tudatosan nem is törekedtünk erre. Célunk az volt, hogy gazdálkodásunk javításával saját magunk oldjuk meg ezt a problémát. A magyar vaskohászat külföldi tőkével bankot kíván alapítani ennek a problémának a megoldására. Több biztató tárgyaláson vagyunk túl, azonban itt is érzékelni kell, hogy a külföldi tőke rendkívül óvatos. Áttérnék arra, hogy szervezetünk átalakítása is nagyobb lehetőséget ad a vállalati gazdálkodás megjavításának, a kedvezőtlen helyzetünkből való kilábalásnak. Előzetes számításaink alapján az év során létrehozott korlátolt felelősségű társaságaink mind nyereséggel zárnak, többségük a tervezettnél lényegesen nagyobb nyereséget ér el. Anélkül, hogy munkájukat alaposan elemeztük volna, meg kell állapítani, hogy tevékenységükben megjelentek a gazdálkodásnak azok a mutatói, amelyek a piacgazdasági körülmények között biztosítják a talponmaradásukat és továbbfejlődésüket. Ugyanez a tendencia nem látszik egyértelműen a megmaradt Dunai Vasműnél. Tájékoztatom a Tisztelt Értekezletet, hogy lényegében döntöttünk a Dunai Vasmű szervezetéről, január 1-től megalakítottunk minden kft.-t, amit terveztünk, egy-két kisebbtől eltekintve. Az új kft.-k megkezdik működésüket. A működésük azonban tartalmaz egy átmeneti időszakot, hiszen a Dunai Vasmű múlt évi munkáját le kell zárni, el kell készíteni a mérleget. Ezt a munkát ugyanaz az apparátus végzi, amelyik az új kft.-kben, illetve a vállalati központban fog a későbbiekben dolgozni. Ezt az átmeneti időszakot kb. negyedévre tervezzük, de mindenképpen június 30-ig ennek a kettőségnek meg kell szűnni. Döntöttünk abban, hogy az Acélművek Kft. a kokszolóból, a kohóból, acélműből, a két hengerműből és a szállítókból áll, azzal, hogy keressük a kokszoló önállósításának a lehetőségét, annak függvényében, hogy a III. számú blokk kölcsönterheit hogyan tudjuk megszüntetni, átalakítani, illetve valakivel átvállaltatni. Ugyancsak nyitott téma a hideghengermű továbbfejlesztése, esetleg vegyes vállalat létrehozása. A világpiacon bekövetkezett változások a kohászat gazdaságosságát erősen érintették, ezért a pénzhiány valószínűleg azt a folyamatot erősíti fel, hogy a hideghengerműnél a tervezett jelentősebb fejlesztést, korszerűsítést most nem tudjuk végrehajtani, így a hideghengermű a következő években valószínűleg csak kisebb korszerűsítésekkel számolhat. A szállító gyáregység önállóságán sokat gondolkodtunk, úgy látjuk jónak, hogy jelenleg legjobb helye az Acélmű Kft.-ben van azzal, hogy a későbbiekben ennek a tevékenységnek az átrendeződésére is sor kerülhet. Napirenden van a kikötő vegyes vállalattá szervezése, abban az esetben, ha ennek segítségével jelentősebb tőkéhez jutunk. Ugyancsak elképzelhető a vasúti szállítás átrendezése, vagy a MÁV szerepét csökkentjük, vagy a MÁV tevékenységét erősítjük meg. A döntés azonban az, hogy a szállító gyáregység az Acélművek Kft. keretén belül dolgozik és e szerint kell a jövőben a munkát végezni. Itt jegyzem meg, hogy minden kft. saját belső szervezetét a jövőben önállóan alakítja. A mostani előkészítés időszakában, az új kft.-k belső szervezetében mi nem foglaltunk állást és alapvető előírásokat sem tettünk. A konszernvezetés csak akkor fog behatással lenni a belső szervezetre, amennyiben az a DV egészét kedvezőtlenül érintené. A belső szervezet továbbfejlesztési igénye azt is jelzi, hogy az üzemvezetőknek, művezetőknek is lesz joguk és kötelességük a legjobb javaslatokat megtenni az új szervezetük kialakítására. Nincsenek megkötések a létszámot illetően, nincsen előírás, hogy mennyi a műszaki, mennyi az adminisztratív, mennyi a munkás, a meghatározó az, hogy milyen körülmények között tud legnagyobb nyereséget elérni. Ha a nagy nyereséghez több alkalmazottra, több mérnökre van szükség, akkor többet kell alkalmazni, ha a létszám csökkentése hozza az eredményt, akkor ebbe az irányba kell mozdulni. Megalakítottuk és elindítottuk a karbantartó és beruházási kft-t. Feladata az, hogy a Dunai Vasműhöz tartozó cégek karbantartását és beruházását szervezze lehetőleg saját erőből, vitelezze ki, minél inkább csökkentve a külső cégek bedolgozását. Mindazokban a témákban, amelyeket saját magunk el tudunk végezni, igyekezni kell úgy felkészülni, hogy minél többet tudjunk megcsinálni. A termelő kft.-k részéről a költségmegtakarítás érdekében a tendencia várhatóan az lesz, hogy a karbantartási igények csökkennek. Ezért a cég készüljön fel arra is, hogy más vállalatok számára is vállaljon munkát. Elindítjuk az erőművet is az önállóság útján, amely elsősorban az energiatermelésre és -szolgáltatásra szerveződik. Maga az energiagazdálkodás a termelő kft.-k feladata. Ennek függvényében kell a belső szervezetünket, illetve érdekeltségünket kialakítani. Az energiamegtakarítási lehetőségek miatt elsősorban az acélművek kft.-nél előírtuk, hogy a gyáregységek profit-, illetve költségérdekeltségben dolgozzanak. Az erőműnek feladata a Dunai Vasmű és a város, valamint a város üzemeinek zökkenőmentes ellátása gazdaságosan, a legkedvezőbb alap-energiahordozók felhasználásával. Itt hangsúlyozom, hogy a hulladékhő-hasznosítást továbbra is fő feladatnak tartjuk. A műszerkarbantartó üzemet 1-2 hónap múlva fogjuk indítani, mint önálló kft-t. Itt látunk igazi nagy lehetőségeket arra, hogy ez a cég külföldre is vállaljon munkát. Döntöttünk a kereskedőház működési koncepciójában is. Ez az egység az, amelynek a részletes működési elképzelése legkevésbé van kidolgozva. Alapelv a következő: a Dunai Vasmű mindennemű külkereskedelmi tevékenységét a kereskedőházon keresztül végzi, kivéve egy-két hosszabb átfutású témát, amelyek most még külkereskedelmi vállalatoknál vannak, azonban ezeket a témákat is rövid időn belül át kell venni, hogy ne történjen a külpiacon egymás zavarása. A belföldi értékesítési tevékenységben a kft.-knek és a kereskedőháznak meg kell egyezni, melyek azok a területek, cégek, amelyek felé az értékesítési munkát a kft. végzi és melyek, ahol a kereskedőház. Ugyancsak meg kell egyezni az anyagbeszerzést illetően is. Alapelvünk az, hogy a belföldi értékesítés zömében a kft.-k tevékenységi körébe tartozzon, míg a beszerzés a kereskedőház feladata legyen. Néhány stratégiai jellegű anyag és energia gazdálkodásában a konszern tart fenn magának gazdálkodási jogokat. Az energiaféleségekben, szén, olaj, földgáz, valamint a a vasérc, pellet, ötvözők tekintetében. 5. A vállalat igazgatótanácsa a napokban tárgyalta a Dunai Vasmű éves tervét. Úgy foglalt állást, hogy ezen a terven tovább dolgozunk, mert a bizonytalansági tényezőkben pontosabban kell kalkulálnunk. Az újabb tervet három héten belül fogjuk tárgyalni. Ezzel egyidőben javaslatunk az, hogy az új kft.-k, elsősorban az acélművek, a karbantartók, a lemezfeldogozó, az erőmű kezdjék el a saját kft.-re vonatkozó tervük kidolgozását ezeknek a számításoknak a figyelembevételével. Nem tudok mást elképzelni, mint azt, hogy minden kft. megkeresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel nyereségessé tudja tenni a tevékenységét. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy ezen szervezeti változásban sok pozitív lehetőség adódik. Érzékelni kell, hogy csökkent a vezetői lépcsők száma. Nagyobb felelősséggel kell állást foglalni, dönteni az üzemvezetői, művezetői szintnek. Ha a nagyobb felelősség ezen vezetőkön rajta van, akkor kényszerítő erő a sokoldalú gondolkodásmód, hogy sikeres döntések szülessenek. Ezért is a menedzserképzést ettől a szinttől a középvezetői szintre is kiterjesztjük. Az eddig megalakult kft.-k gyakorlatilag zökkenőmentesen tértek át az új irányítási formára. Ezt a folyamatot szeretnénk továbbvinni, hogy a most indulóknál is így történjen. Ami rossz tapasztalat volt a múlt évben, az az, hogy az illetékes területek vezetői nem hívták össze időben a dolgozókat, illetve a dolgozók képviselőit, hogy megfelelő tájékoztatást adjanak. Kérem, hogy ez a tájékoztatás történjen meg még ebben a hónapban. A tájékoztatóban érzékeltetni kell a változásokat és érzékeltetni kell a maradandókat. A maradandókról néhány szót szólnék. Minden szindikátusi szerződésünk tartalmazza azt a kitételt, hogy a Dunai Vasmű az eddig kivívott szociális eredményeket a jövőben is megtartja. Ez elsősorban a törzsgárdához kapcsolódó kedvezményekben fogalmazódik meg, így törzsgárdajutalmak, életút-biztosítás, nyugdíjtámogatás, lakáshoz jutás stb. Most folyik az új konszernre vonatkozó kollektív szerződés kialakítása. Erre annak ellenére szükség van, hogy alapvetően nem kívánunk hozzányúlni az eddig kialakult helyzethez, de az utóbbi időben új törvények is születtek és az egységek önállósodása néhány témát más helyzetbe hozott. így például nem tudunk hidegen hajlított profilt a Dunai Vasmű minden dolgozójának kedvezményes áron adni, mert ez csak a lemezfeldolgozóra vonatkozhat a jövőben. Az élet egyébként is azt kívánja, hogy ezen változtassunk, hiszen nem engedhető meg, hogy a vállalkozói réteg a Dunai Vasműben kedvezményesen vásárolt anyagokból növelje a saját tőkéjét. Itt be kell vezetnünk a normál másod- és harmadosztályú áru kategóriát mind belső dolgozóra, mind idegenre értelmezve. Átalakult a magyar társadalombiztosítási rendszer. Annak érdekében, hogy dolgozóink kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, több biztosító intézettel folytattunk tárgyalást, szélesebb körű biztosítási rendszer és nyugdíjasrendszer kialakítására. Ez nagyobb biztonságot jelent majd dolgozóink számára, mint az általános társadalombiztosítás. Átmeneti időszakra továbbra is központilag tartjuk kézben a lakáshozjutási koncepciót azzal, hogy a későbbiekben ezt a kft.-k fogják teljesen átvenni, a kialakított elveknek megfelelően. A Dunai Vasmű irányításáról annyit kell elmondanom, hogy a vállalat továbbra is állami vállalat. Az állami vállalat több szervezeti formában képzelhető el. Ezek közül mi az úgynevezett konszern irányítási formát választottuk. Azt is el kell mondani, hogy ennek jogi szabályzása ma még nincsen meg. Ez a forma az állami vállalat, illetve a holdingirányítás között helyzkedik el, inkább a holdinghoz közelállóan. A holding lényege, hogy pénzügyi eszközökkel működteti az általa kezelt vagyont, pénzügyi eszközökkel biztosítja az irányítást a hozzátartozó kft.-k, részvénytársaságok felé. A konszern is ugyanazt csinálja azzal, hogy a mai magyar gazdaság pénzügyi labilitása és a Dunai Vasmű pénzügyi helyzete sem teszi lehetővé a teljes önállóságot és ugyancsak emiatt szükséges a vállalati stratégiát, a vállalati fejlesztéseket konszernszinten irányítani. Ezektől függetlenül minden kft. teljes jogi önállósága megvan. A kft. vezetője függ a munkáján keresztül a konszern vezetésétől. A konszern létszámát kb. 150 fővel fogjuk kialakítani. Az átrendeződés során természetesen előfordulhat, hogy nem mindenkinek lesz megfelelő munkahely. Ez elsősorban az irodában dolgozókat érintheti. Megítélésünk szerint, ez nem lehet több 50-100 főnél, akinek néhány hónapon belül megfelelő munkahelyet fogunk felkínálni. Korábban létrehoztuk az úgynevezett rendelkezési állományt, ahonnan néhány hónapos várakozás után kell megfelelő munkahelyre elhelyezni vagy megfelelő munkahelyet keresni az odakerülteknek. Az éves munkánk tervezése során legutolsó helyre helyezzük azt a körülményt, hogy létszámelbocsátásra kerüljön sor. Ahhoz, hogy a 2-3 milliárd Ft-ot kigazdálkodjuk, erre a szellemi kapacitásra, ami itt van, szükség van. De ezt a szellemi kapacitást mozgatni, gondolkodtatni, alkottatni szükséges. Itt ezen az értekezleten a vasmű azon vezetői vannak, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a szellemi kapacitás haszna még jobban felszínre jöjjön. Ha ezt meg tudjuk csinálni, akkor a Dunai Vasmű talpon marad és a következő évnek már könnyebbnek kell lennie. Egy-két témát még említenék: a múlt év során bejegyzésre került a munkástanács, a Szolidaritás szakszervezet, így a Dunai fesműben négy érdekképviseleti szerv működik: a vasasszakszervezet, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet, a munkástanács és a Szolidaritás. Hogy az újonnan alakult szervezetek milyen erőt képviselnek, az az új tagdíjfizetési rendszer során ki fog derülni. Azonban mindenképpen pozitív dolog, hogy a négy érdekvédelmi képviselet megtalálta egymást és a legtöbb témában együttműködnek. Mint említettem, elkészült az új kollektív szerződés, amely konszernszinten elvi jellegű lesz. Ezen elvek alapján kell a kft.-knek saját kollektív szerződésüket kialakítani, azoknak az érdekképviseleteknek a részvételével, amelyek területükön működnek. Mint említettem, az éves tervet még egyszer fogjuk tárgyalni és utána az új kft.-k is kialakítják a saját tervüket. Ezek után tudunk abban dönteni, hogy milyen lesz az éves bérfejlesztés mértéke. Az érdekképviseleti szervezetekkel valószínű abban fogunk egyeztetni, hogy mennyi legyen a minimális bérfejlesztés, a továbbiakban az egyes kft.-k fogják meghatározni ténylegesen a bérfejlesztés mértékét, de meg kell várni az Országos Érdekegyeztető Tanács állásfoglalását is, illetve a kormánydöntést a bérliberalizálást, illetve a bér nagyságrendjét illetően. A Dunai Vasmű a jövőben kiemelt feladatnak tekinti, hogy a dolgozói tulajdonlás a Dunaferr által létrehozott társaságokban valós tulajdonlási funkciókkal járjon. Kialakulóban van az az elképzelésünk, hogy a tulajdonlást érdek- és értékviszonyok között valósítjuk meg, amelynek alapelve, hogy az üzletrészek elsősorban a társaságban törzstőke növeléseként jelenjenek meg. E koncepciónak természetesen összhangban kell lennie a parlamenti elképzelésekkel, de a vállalatvezetés 1991-ben ezzel a témával foglalkozni kíván. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a vállalatvezetés a jelenlegi szervezetátalakítást nem tartja befejezettnek a társaságok megalapításával,az élet adta követelményeknek megfelelően módosítások történnek, megvannak a konszernforma továbbfejlesztésének a tendenciái is, ami annyit jelent, hogy holdinggá fog fejlődni. A társaságokon belül pedig elvárjuk a vezetőktől, hogy a belső vállalkozások rendszerének kiépítésvel minden dolgozónk nagyobb kezdeményező szerepet kaphasson a vállalati eredmény javítása érdekében. * Tisztelt Aktívaülés! Köszönöm, hogy meghallgattak. A mostani tájékoztatón vitát nem nyitunk. Az újonnan alakult és a régebbi kft.-k vezetőit felkérjük, hogy még ebben a hónapban tartsanak évnyitó megbeszélést, ahol részletesebben, a saját körülményeiknek megfelelően tájékoztassák a dolgozókat. Köszönöm figyelmüket.