Üst, 1991 (37. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-11 / 1. szám

a 1991. JANUÁR 11. „Csak magunk tudunk magunkon segíteni" (Folytatás a 1. oldalról) elismerünk a MÁV-nak, más­részt a nem arra alkalmas da­rukkal tönkretesszük a kocsi­kat. Nem kívánok ennél több pél­dát felhozni, mindenki talál a saját munkakörében elegen­dőt, de ha nem talál, akkor az is baj. Említettem a kibontakozás lehetőségei között a bevételek növelését. Ha csökkennek az árak, van­­e lehetőség? Van. Export - sok a közvetítő: pl. NIKEX Rt., NIKEX GmBH, né­met kereskedő, közvetítő ügy­nök. - saját eladás helyett még mindig ügynökök és kereske­dők és nem a termelők keres­kednek. - tonnánként 30-35 dollár lehetőségünk van ennek meg­változtatásához. A közvetítőkben 5-15 dollár van minimum, az elvárt minő­ségben, határidőben, pontos­ságban 15-20 dollár. Az a kb. 10%-nyi bevételnö­velés megvalósítása 1 milliárd Ft nyereségtöbbletet jelent, de ehhez alapvetően át kell ren­dezni külkereskedelmi és gyár­tási szemléletünket.­­ Növeli a bevételt a járulé­kos termelés helyett az első osztályú termékek gyártása. Még ma is 50% a veszteség a spirálcsőgyártáson az acéltól a csőig számolva. Meg kell ta­nulni fegyelmezetten gyártani, csak ezen múlik jó néhány tíz­millió Ft.­­ Jobban kell gazdálkodni a hulladékkal, forintokért adjuk el,fs^g^dags?anaj< mások, de sok esetbenrfd­.sem­ adjuk. Adórendszer, szabályozó­­rendszer lehetőségei. Ebben a témakörben nem minden vezető tud aktívan köz­reműködni, de mégis elmon­dom, hogy a gondolatok ebbe az irányba is alakuljanak. A Du­nai Vasmű több korlátolt fele­lősségű társaságból áll, amely lehetővé teszi a nyereségadó­zás helyi, időponti különbsé­gének megtervezését. Úgy foglaltunk állást, hogy a konszern területére bankpoli­tikai összehangolást végzünk. Ebbe bele kell férni a legkedve­zőbb nyereségadózás megva­lósításának. Ezzel függ össze a mozgó járadék fizetésének a mértéke, de tudatosabban kell gazdálkodnunk a környezetvé­delmi befizetések és vissza­igénylések, a telekhasználati díj és egyéb adójellegű befize­tésekkel. A parlament folyama­tosan ülésezik, folyamatosan hozza a törvényeket, ezeknek a törvényeknek az ismerete, gazdálkodásunkba való beil­lesztése sok kedvezőtlen ha­tástól mentesíthet bennünket. Itt említeném meg, hogy fel kell használni a nyugat-euró­pai országok gyakorlatát a vé­dővámok és a kvótarendszer alkalmazásában. Tudatosan kell azon termé­keinkre magasabb védővámot kérni, amelyek meghatározzák a vasmű belföldi piacát és ki kell alakítani azok felé az orszá­gok felé a kvótát - a mennyi­ségi korlátot -,amelyek adott­ságaiknál fogva érdekeltek a magyarországi exportjuk nö­velésében. Elsősorban a kör­nyező, volt szocialista orszá­gokra gondolok, ahol az átala­kulóban lévő árrendszer, devi­zaszabályozási rendszer, ex­portösztönzés kedvező helyze­tet teremthet saját termékeink kiszorítására. Sürgősen el kell járni ezekben a témákban az illetékes hatóságoknál. Pénzügyi helyzetünkön javít­hat a külföldi tőke behozatala. Mindezidáig azonban az is­­m­­erteken túl (működő vegyes V­­lalataink) n­em sikerült ér­demi fejlesztési tőkét bevonni. A likviditási gondok megol­dása érdekében eddig tudato­san nem is törekedtünk erre. Célunk az volt, hogy gazdálko­dásunk javításával saját ma­gunk oldjuk meg ezt a problé­mát. A magyar vaskohászat külföldi tőkével bankot kíván alapítani ennek a problémá­nak a megoldására. Több biz­tató tárgyaláson vagyunk túl, azonban itt is érzékelni kell, hogy a külföldi tőke rendkívül óvatos. Áttérnék arra, hogy szerve­zetünk átalakítása is nagyobb lehetőséget ad a vállalati gaz­dálkodás megjavításának, a kedvezőtlen helyzetünkből való kilábalásnak. Előzetes számításaink alap­ján az év során létrehozott kor­látolt felelősségű társaságaink mind nyereséggel zárnak, többségük a tervezettnél lé­nyegesen nagyobb nyereséget ér el. Anélkül, hogy munkáju­kat alaposan elemeztük volna, meg kell állapítani, hogy tevé­kenységükben megjelentek a gazdálkodásnak azok a muta­tói, amelyek a piacgazdasági körülmények között biztosítják a talponmaradásukat és to­vábbfejlődésüket. Ugyanez a tendencia nem látszik egyér­telműen a megmaradt Dunai Vasműnél. Tájékoztatom a Tisztelt Érte­kezletet, hogy lényegében döntöttünk a Dunai Vasmű szervezetéről, január 1-től megalakítottunk minden kft.-t, amit terveztünk, egy-két ki­sebbtől eltekintve. Az új kft.-k megkezdik működésüket. A működésük azonban tar­talmaz egy átmeneti idősza­kot, hiszen a Dunai Vasmű múlt évi munkáját le kell zárni, el kell készíteni a mérleget. Ezt a munkát ugyanaz az appará­tus végzi, amelyik az új kft.-kben, illetve a vállalati köz­pontban fog a későbbiekben dolgozni. Ezt az átmeneti idő­szakot kb. negyedévre tervez­zük, de mindenképpen június 30-ig ennek a kettőségnek meg kell szűnni. Döntöttünk abban, hogy az Acélművek Kft. a kokszolóból, a kohóból, acélműből, a két hengerműből és a szállítókból áll, azzal, hogy keressük a kok­szoló önállósításának a lehető­ségét, annak függvényében, hogy a III. számú blokk köl­­csönterheit hogyan tudjuk megszüntetni, átalakítani, il­letve valakivel átvállaltatni. Ugyancsak nyitott téma a hi­deghengermű továbbfejleszté­se, esetleg vegyes vállalat lét­rehozása. A világpiacon bekö­vetkezett változások a kohá­szat gazdaságosságát erősen érintették, ezért a pénzhiány valószínűleg azt a folyamatot erősíti fel, hogy a hideghen­germűnél a tervezett jelentő­sebb fejlesztést, korszerűsítést most nem tudjuk végrehajtani, így a hideghengermű a követ­kező években valószínűleg csak kisebb korszerűsítésekkel számolhat. A szállító gyáregy­ség önállóságán sokat gondol­kodtunk, úgy látjuk jónak, hogy jelenleg legjobb helye az Acélmű Kft.-ben van azzal, hogy a későbbiekben ennek a tevékenységnek az átrendező­désére is sor kerülhet. Napirenden van a kikötő ve­gyes vállalattá szervezése, ab­ban az esetben, ha ennek se­gítségével jelentősebb tőké­hez jutunk. Ugyancsak elkép­zelhető a vasúti szállítás átren­dezése, vagy a MÁV szerepét csökkentjük, vagy a MÁV tevé­kenységét erősítjük meg. A döntés azonban az, hogy a szállító gyáregység az Acélmű­vek Kft. keretén belül dolgozik és e szerint kell a jövőben a munkát végezni. Itt jegyzem meg, hogy minden kft. saját belső szervezetét a jövőben önállóan alakítja. A mostani előkészítés időszakában, az új kft.-k belső szervezetében mi nem foglaltunk állást és alap­vető előírásokat sem tettünk. A konszernvezetés csak ak­kor fog behatással lenni a belső szervezetre, amennyi­ben az a DV egészét kedvezőt­lenül érintené. A belső szerve­zet továbbfejlesztési igénye azt is jelzi, hogy az üzemveze­tőknek, művezetőknek is lesz joguk és kötelességük a leg­jobb javaslatokat megtenni az új szervezetük kialakítására. Nincsenek megkötések a lét­számot illetően, nincsen előí­rás, hogy mennyi a műszaki, mennyi az adminisztratív, mennyi a munkás, a meghatá­rozó az, hogy milyen körülmé­nyek között tud legnagyobb nyereséget elérni. Ha a nagy nyereséghez több alkalmazott­ra, több mérnökre van szük­ség, akkor többet kell alkal­mazni, ha a létszám csökken­tése hozza az eredményt, ak­kor ebbe az irányba kell moz­dulni. Megalakítottuk és elindí­tottuk a karbantartó és beruhá­zási kft-t. Feladata az, hogy a Dunai Vasműhöz tartozó cégek karbantartását és beruházását szervezze lehetőleg saját erő­ből, vitelezze ki, minél inkább csökkentve a külső cégek be­dolgozását. Mindazokban a té­mákban, amelyeket saját ma­gunk el tudunk végezni, igye­kezni kell úgy felkészülni, hogy minél többet tudjunk megcsi­nálni. A termelő kft.-k részéről a költségmegtakarítás érdeké­ben a tendencia várhatóan az lesz, hogy a karbantartási igé­nyek csökkennek. Ezért a cég készüljön fel arra is, hogy más vállalatok szá­mára is vállaljon munkát. Elindítjuk az erőművet is az önállóság útján, amely első­sorban az energiatermelésre és -szolgáltatásra szerveződik. Maga az energiagazdálkodás a termelő kft.-k feladata. En­nek függvényében kell a belső szervezetünket, illetve érde­keltségünket kialakítani. Az energiamegtakarítási lehető­ségek miatt elsősorban az acélművek kft.-nél előírtuk, hogy a gyáregységek profit-, illetve költségérdekeltségben dolgozzanak. Az erőműnek feladata a Du­nai Vasmű és a város, valamint a város üzemeinek zökkenő­­mentes ellátása gazdaságo­san, a legkedvezőbb alap-ener­giahordozók felhasználásával. Itt hangsúlyozom, hogy a hul­­ladékhő-hasznosítást továbbra is fő feladatnak tartjuk. A műszerkarbantartó üze­met 1-2 hónap múlva fogjuk indítani, mint önálló kft-t. Itt látunk igazi nagy lehetősége­ket arra, hogy ez a cég kül­földre is vállaljon munkát. Döntöttünk a kereskedőház működési koncepciójában is. Ez az egység az, amelynek a részletes működési elképze­lése legkevésbé van kidolgoz­va. Alapelv a következő: a Du­nai Vasmű mindennemű külke­reskedelmi tevékenységét a kereskedőházon keresztül vég­zi, kivéve egy-két hosszabb át­futású témát, amelyek most még külkereskedelmi vállala­toknál vannak, azonban ezeket a témákat is rövid időn belül át kell venni, hogy ne történjen a külpiacon egymás zavarása. A belföldi értékesítési tevé­kenységben a kft.-knek és a kereskedőháznak meg kell egyezni, melyek azok a terüle­tek, cégek, amelyek felé az ér­tékesítési munkát a kft. végzi és melyek, ahol a kereskedő­ház. Ugyancsak meg kell egyezni az anyagbeszerzést il­letően is. Alapelvünk az, hogy a bel­földi értékesítés zömében a kft.-k tevékenységi körébe tar­tozzon, míg a beszerzés a ke­reskedőház feladata legyen. Néhány stratégiai jellegű anyag és energia gazdálkodá­sában a konszern tart fenn ma­gának gazdálkodási jogokat. Az energiaféleségekben, szén, olaj, földgáz, valamint a a vasérc, pellet, ötvözők tekinte­tében. 5. A vállalat igazgatótanácsa a napokban tárgyalta a Dunai Vasmű éves tervét. Úgy foglalt állást, hogy ezen a terven to­vább dolgozunk, mert a bi­zonytalansági tényezőkben pontosabban kell kalkulál­nunk. Az újabb tervet három héten belül fogjuk tárgyalni. Ezzel egyidőben javaslatunk az, hogy az új kft.-k, elsősorban az acélművek, a karbantartók, a lemezfeldogozó, az erőmű kezdjék el a saját kft.-re vonat­kozó tervük kidolgozását ezek­nek a számításoknak a figye­lembevételével. Nem tudok mást elképzelni, mint azt, hogy minden kft. megkeresi azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel nyereségessé tudja tenni a tevékenységét. Itt sze­retném hangsúlyozni, hogy ezen szervezeti változásban sok pozitív lehetőség adódik. Érzékelni kell, hogy csökkent a vezetői lépcsők száma. Na­gyobb felelősséggel kell állást foglalni, dönteni az üzemveze­tői, művezetői szintnek. Ha a nagyobb felelősség ezen veze­tőkön rajta van, akkor kénysze­rítő erő a sokoldalú gondolko­dásmód, hogy sikeres dönté­sek szülessenek. Ezért is a me­nedzserképzést ettől a szinttől a középvezetői szintre is kiter­jesztjük. Az eddig megalakult kft.-k gyakorlatilag zökkenőmente­sen tértek át az új irányítási formára. Ezt a folyamatot sze­retnénk továbbvinni, hogy a most indulóknál is így történ­jen. Ami rossz tapasztalat volt a múlt évben, az az, hogy az illetékes területek vezetői nem hívták össze időben a dolgozó­kat, illetve a dolgozók képvise­lőit, hogy megfelelő tájékozta­tást adjanak. Kérem, hogy ez a tájékoztatás történjen meg még ebben a hónapban. A tájékoztatóban érzékel­tetni kell a változásokat és ér­zékeltetni kell a maradandó­kat. A maradandókról néhány szót szólnék. Minden szindikátusi szerző­désünk tartalmazza azt a kité­telt, hogy a Dunai Vasmű az eddig kivívott szociális ered­ményeket a jövőben is meg­tartja. Ez elsősorban a törzs­gárdához kapcsolódó kedvez­ményekben fogalmazódik meg, így törzsgárdajutalmak, életút-biztosítás, nyugdíjtámo­gatás, lakáshoz jutás stb. Most folyik az új konszernre vonat­kozó kollektív szerződés kiala­kítása. Erre annak ellenére szükség van, hogy alapvetően nem kí­vánunk hozzányúlni az eddig kialakult helyzethez, de az utóbbi időben új törvények is születtek és az egységek önál­lósodása néhány témát más helyzetbe hozott. így például nem tudunk hidegen hajlított profilt a Dunai Vasmű minden dolgozójának kedvezményes áron adni, mert ez csak a le­mezfeldolgozóra vonatkozhat a jövőben. Az élet egyébként is azt kí­vánja, hogy ezen változtas­sunk, hiszen nem engedhető meg, hogy a vállalkozói réteg a Dunai Vasműben kedvezmé­nyesen vásárolt anyagokból növelje a saját tőkéjét. Itt be kell vezetnünk a normál má­sod- és harmadosztályú áru kategóriát mind belső dolgo­zóra, mind idegenre értelmez­ve. Átalakult a magyar társada­lombiztosítási rendszer. Annak érdekében, hogy dolgozóink kedvezőbb helyzetbe kerülje­nek, több biztosító intézettel folytattunk tárgyalást, széle­sebb körű biztosítási rendszer és nyugdíjasrendszer kialakítá­sára. Ez nagyobb biztonságot jelent majd dolgozóink számá­ra, mint az általános társada­lombiztosítás. Átmeneti idő­szakra továbbra is központilag tartjuk kézben a lakáshozjutási koncepciót azzal, hogy a ké­sőbbiekben ezt a kft.-k fogják teljesen átvenni, a kialakított elveknek megfelelően. A Du­nai Vasmű irányításáról annyit kell elmondanom, hogy a vál­lalat továbbra is állami válla­lat. Az állami vállalat több szer­vezeti formában képzelhető el. Ezek közül mi az úgynevezett konszern irányítási formát vá­lasztottuk. Azt is el kell monda­ni, hogy ennek jogi szabály­zása ma még nincsen meg. Ez a forma az állami vállalat, illetve a holdingirányítás kö­zött helyzkedik el, inkább a hol­dinghoz közelállóan. A hol­ding lényege, hogy pénzügyi eszközökkel működteti az ál­tala kezelt vagyont, pénzügyi eszközökkel biztosítja az irányí­tást a hozzátartozó kft.-k, rész­vénytársaságok felé. A kon­szern is ugyanazt csinálja az­zal, hogy a mai magyar gazda­ság pénzügyi labilitása és a Dunai Vasmű pénzügyi hely­zete sem teszi lehetővé a teljes önállóságot és ugyancsak emi­att szükséges a vállalati straté­giát, a vállalati fejlesztéseket konszernszinten irányítani. Ezektől függetlenül minden kft. teljes jogi önállósága meg­van. A kft. vezetője függ a munkáján keresztül a konszern vezetésétől. A konszern létszámát kb. 150 fővel fogjuk kialakítani. Az át­rendeződés során természete­sen előfordulhat, hogy nem mindenkinek lesz megfelelő munkahely. Ez elsősorban az irodában dolgozókat érintheti. Megítélésünk szerint, ez nem lehet több 50-100 főnél, aki­nek néhány hónapon belül megfelelő munkahelyet fo­gunk felkínálni. Korábban lét­rehoztuk az úgynevezett ren­delkezési állományt, ahonnan néhány hónapos várakozás után kell megfelelő munka­helyre elhelyezni vagy megfe­lelő munkahelyet keresni az odakerülteknek. Az éves mun­kánk tervezése során leg­utolsó helyre helyezzük azt a körülményt, hogy létszámel­bocsátásra kerüljön sor. Ah­hoz, hogy a 2-3 milliárd Ft-ot kigazdálkodjuk, erre a szel­lemi kapacitásra, ami itt van, szükség van. De ezt a szellemi kapacitást mozgatni, gondol­kodtatni, alkottatni szüksé­ges. Itt ezen az értekezleten a vasmű azon vezetői vannak, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a szellemi kapacitás haszna még jobban felszínre jöjjön. Ha ezt meg tudjuk csi­nálni, akkor a Dunai Vasmű talpon marad és a következő évnek már könnyebbnek kell lennie. Egy-két témát még említe­nék: a múlt év során bejegy­zésre került a munkástanács, a Szolidaritás szakszervezet, így a Dunai­­ fesműben négy érdekképviseleti szerv műkö­dik: a vasasszakszervezet, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet, a munkástanács és a Szolidari­tás. Hogy az újonnan alakult szervezetek milyen erőt képvi­selnek, az az új tagdíjfizetési rendszer során ki fog derülni. Azonban mindenképpen pozi­tív dolog, hogy a négy érdek­­védelmi képviselet megtalálta egymást és a legtöbb témá­ban együttműködnek. Mint említettem, elkészült az új kollektív szerződés, amely konszernszinten elvi jellegű lesz. Ezen elvek alapján kell a kft.-knek saját kollektív szerző­désüket kialakítani, azoknak az érdekképviseleteknek a részvé­telével, amelyek területükön működnek. Mint említettem, az éves ter­vet még egyszer fogjuk tár­gyalni és utána az új kft.-k is kialakítják a saját tervüket. Ezek után tudunk abban dönte­ni, hogy milyen lesz az éves bérfejlesztés mértéke. Az ér­dekképviseleti szervezetekkel valószínű abban fogunk egyez­tetni, hogy mennyi legyen a minimális bérfejlesztés, a to­vábbiakban az egyes kft.-k fog­ják meghatározni ténylegesen a bérfejlesztés mértékét, de meg kell várni az Országos Ér­dekegyeztető Tanács állásfog­lalását is, illetve a kormány­­döntést a bérliberalizálást, il­letve a bér nagyságrendjét ille­tően. A Dunai Vasmű a jövőben kiemelt feladatnak tekinti, hogy a dolgozói tulajdonlás a Dunaferr által létrehozott tár­saságokban valós tulajdonlási funkciókkal járjon. Kialakuló­ban van az az elképzelésünk, hogy a tulajdonlást érdek- és értékviszonyok között valósít­juk meg, amelynek alapelve, hogy az üzletrészek elsősor­ban a társaságban törzstőke növeléseként jelenjenek meg. E koncepciónak természete­sen összhangban kell lennie a parlamenti elképzelésekkel, de a vállalatvezetés 1991-ben ezzel a témával foglalkozni kíván. Szeretném azt is hangsú­lyozni, hogy a vállalatvezetés a jelenlegi szervezetátalakítást nem tartja befejezettnek a tár­saságok megalapításával,­­az élet adta követelményeknek megfelelően módosítások tör­ténnek, megvannak a kon­szernforma továbbfejlesztésé­nek a tendenciái is, ami annyit jelent, hogy holdinggá fog fej­lődni. A társaságokon belül pe­dig elvárjuk a vezetőktől, hogy a belső vállalkozások rendsze­rének kiépítésvel minden dol­gozónk nagyobb kezdemé­nyező szerepet kaphasson a vállalati eredmény javítása ér­dekében. * Tisztelt Aktívaülés! Köszönöm, hogy meghall­gattak. A mostani tájékoztatón vitát nem nyitunk. Az újonnan alakult és a ré­gebbi kft.-k vezetőit felkérjük, hogy még ebben a hónapban tartsanak évnyitó megbeszé­lést, ahol részletesebben, a sa­ját körülményeiknek megfele­lően tájékoztassák a dolgozó­kat. Köszönöm figyelmüket.

Next