Az Üstökös, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-12-08 / 49. szám
49. szám. Megjelenik minden szombatnapon egy ivén sokféle képekkel ellátva. Előfizetési ár : Egész évre jan.—dec. 0 frt., 6 hóra 3 frt. és 3 hóra 1 frt 50 kr.— XVII. kötet. December 8 án, 1860. Előfizethetni minden postahivatalnál és könyvárusnál. Kiadóhivatal: Pest, barátok tere 7ik szám. Decemberre Magyarázat. Persze, hogy a többi után Ennek is el kellett jönni, Ha azok nem sütenek meg, No ez sem fog megpörkölni. Bizzunk benne, az öregben, Ismerjük el jó szándékát. Hisz tudjuk a tavalyiról, Hogy milyen jó, s mi mindent ad. Mert hát akkor reményünket Nem ez bimbóztató-e ki ? Hogy volt akkor országgyűlés, Képes tagadni valaki? „Egy szóra csak uram, ha lesz szives, Álljon meg, és feleljen, kérem önt, Idegen utas vagyok, s e lakot Nem ismerem, fejem bármint töröm.“ Nem ismeri? Csoda. A nagy világ Szeme rajta függ. Országház im ez, A nemzetnek szine és legjava Beléje most másodszor gyülekez. Megfordult nálunk a világ, Nem úgy van most, mint volt régen, Télen rejlik itt a virág,— Persze, az ember keblében. Ne is kérjünk már keveset E bőkezű nagybácsitól , Tele az erszénye, s aztán Szerencsét szór markaiból. Csak az az egy hiba benne, hogy ő az évnek kapusa. Hátha orrunk elöl még az Országházat is becsukja ? ! Tormaházi Szatyr. „Másodszor ? Nem végeztek még talán Az ügygyel, vagy fel már másik merült ? Dehogy, dehogy, önnek fogalma sincs Elég még az országgyűlés felül. Értsen meg, habár allegória, Képes beszédre nyilnak ajkaim : Ariadne fonal a hongyülés, S e ház egy újabbkori Labyrint.