Az Üstökös, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-02-24 / 8. szám
Hogy nyerte meg Mendli az áldást? Thetszik tudni, az én Mendli súgurom vúth egy hausirer, a khi harminczat eszthendiível ezelüth lakhat a ládzúresz utczába Priesthen, de musth má van nekhi khét khétemelethes háza, Gatt seis gedankt, azon a napban mikhur n azthat a fbugadásth thette, aba az ószakhába azthat álmutha, hogy ha üthet másnap délelüth az eszthergomi irslek megáldja, akkur megnyerni fugja a thagadását. Nem khelet azth az én Mendli sógurumnakh khitszer álmudni, mindjár reggel üt, mer akhur nem vúth még Damschifh, Eszthergomba vithurlázik az eminencziához és szenthe nekhi az álmáth. Az eminenczhiás ur a khi vuth egy derikh emberszerethü geisztlicher Herr, beereszthette magába és megáldatla. Az én Mendli sógurum, a khi soha nem szokhatt onnan hazulról elmenni phortikha nikha, de musth egyszer nem vihette el a batyuját, mer nagy urhó month, ehib sziphen megkhüszüni az álnásth, azthán khivesz a brüstháschlijábul, meg a roktháschlijábul, meg vesztháschlijábul, meg a zsebkhendüjéböl, meg a kuzenthasehenjábul, meg a khalapjábul, meg a khalapjának a futherjábul szebnil szebulthárphaplanukhat, meg szenthsíges schípakhíket és azt mondja: Thekinthetes thüthiszthelendíí eminenczhia ur, khírem alásan, thesik cshak megnízni ezekhet a gyhünyürü szhentsíges phurthikhákat, iphen thegnap khaptham ükhet direkthecseországból, thesik ükhet megvenni, majd azthán mindjár megtheljesedik a khegyelmes áldása!— Is így elaba sziphen a drágha phurthikákhaz. Izsák khucsmárus. — Csak ezt a „skatulyát“ méltóztatik parancsolni? Tessék kérem alásan!