Az Üstökös, 1878 (21. évfolyam, 1012-1063. szám)
1878-01-06 / 1012. szám
ÜSTÖKÖS.Január 6. 1878. Azért hogy ha „kendtek“ még egyszer mernének Messiást keresni, — mivel az nem fér meg Reichsgesetz paragraph nem to’m hányadikkal — Fognak ismerkedni bővebben dutyikkal. Mivelhogy itt nálunk mindenki oly boldog Hogy hát alig győzi. Akik meg bolondok S bőrükbe nem férnek, kiveszek belőle! Azért hát „Firt vna Gott.“ Czoki. Előre! Dongó, így jön, hogy tovább mér nem is keresnének A beírom királyok, mind a hárman vének, Mégegyszer az utat egyik se tenné meg — Hisz Messiást sehol, sehol sem lennének. Tekintedezs barátom uram! Olvasok ujságba, hogy anglius kezdi fiszkelödnyi muszka elen, hogy bizony mar kösön bikesiget turkusal. Hogy Andrasy gróf a excelentiaja is elfelejtete ujivi gratulatiot küldenyi Bismarknak is Gorcsakoffnak, a miből karikazot nagy munka aprehensio, a minek ismit az let a vige, hogy Andrasy el akarja csapnyi harom csaszar-szüvetsiget is kurszalnyi kezdi anglius kiralyainak (Migeczer megjegyzek, hogy mindezt in ujságokbul böngiszek is nem valalok irte felelüsiget.) Az égisznek pedig az lene legeslegvige, hogy most mar muszka megijet is kínaija fegyverszünetet turkusnak. Turkus azonban nem tagit. Hogy a neki nem kel. Mar kise. Minek neki fegyverszünet, — gondolja magaban, — mikor neki anglius küldenyi fog flotat. (Kirek nem flotat olvasnyi, a kin lehet piano fujdogalnyi szép csendes, bikesiges notakat, hanem valóságos, igazi tengeri illotat, a kin szokás öreg agyukbul bumberdoznyi.) Hanem hat az mind csag lari-fari, újságíró orszag-vilag-bolondito kombinatioi, a melyekre soha se nem lehet sokat adnyi. A mint hogy in nem izs adok semit. Mer tudok, a mit tudok: hogy keleti kirdis mozst van legnagyob krízisben, melynek utolja lesz nagyon szomorú furcsaság. Elmondok barátom uramnak parolara status-titkot, melyet kluban kikonfundáltak. A dolog úgy al, hogy jövő tavaszra mekezdődik olyan nagy háború, akihez a mostani csak kizsmiska. Vagy mig a se! Lesz nemutas égisz keleten. Három nagyhatalom fogja egymást pusztitanyi, czibalnyi, a turkus, a muszka is az anglius. Mig pedig furfangos módon. Törökországot fogja segitenyi Angolország aziz, hogy muszka Konstantinápolyba bele ne mehesen (hogy hova mehesen! ahoz sémi köze,) de fogja segitenyi muszkát is, hogy a maga, — mar mint Anglia, — okupalhason Egyptomot. Jól van! De turkus se bolond, hogy ne ilyen gyanupörel. Elfogagja ugyan anglius segicsiget, hogy muszkakat Konstantinápolyiul visszatartson, de azir mig se fog na- igyon megverni ázsiai orosz armadiat, nehogy furfangos anglius muszkák leveretise után Ázsiában is Afrikában megvethesen lábát. Igen ám! De muszkanak izs van magahoz való esze. Fog ugyan haboruznyi angliusok is turkusok elen, de titkon migis csag segitenyi fog I angliust aziz, hogy az Egyptomba szoruljon, is hagygyon égisz Európát muszka czivilizationak, — turkust pedig aziz, hogy angliust Egyptombul izs visza kiszoricson s ot izs legyen filig-medig ur. (A másik filig-medig ural, a turkusokat, — gondolja magaban muszka, — majd kisöb úgy izs elbanhatya.) Hat bizony ez nagybolond háború lesz. Mi csak fogjuk hatulról varnyi, hogy mi lesz hat ebül?