Utazási Magazin, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

A Nádasdi János: A nudizmus története I. nudizmus kifejezés etimológiailag a latin nudisból ered a szó jelentése: meztelen. A Magyar Értelmező Kéziszótár a nudizmus címszó mellé e magyarázatot fűzi: A meztelen strandolás, sportolás mozgalma. Az emberi meztelenség története természetesen évmilliókkal megelőzte a nudizmust, mint mozgalmat. Utóbbi alig tekint vissza másfél évszázadra. A mo­dern nudizmus valójában nap­jaink sajátos és átfogó tömeg­­mozgalma, amely — művelőik szerint — nem kötődik politikai ideológiákhoz és platformokhoz és kizárólag az emberi test egészséges meztelen álapotának polgárjogát, elismerését szeret­né (visszaállítani?) kivívni. Ezt sem akárhogyan és provo­katív módon, hiszen a mozga­lom alapvető jelszava: egymás között, nemre való különbség nélkül, szabadon, zavartalanul. A nudizmus felfogható tehát ko­rai polgárjogi mozgalomként, szárnyait a múlt század dere­kán kezdte bontogatni. A vissza a természetbe és a ter­mészeteshez (Russeau) jelszó is messze megelőzte a mai érte­lembe vett nudista mozgalmat, de a gyökerek azonosak. Vala­mennyi hasonló mozgalom az ember természetes állapotát és viselkedését óhajtja vissza, en­nek igazát és célszerűségét hir­deti. És nem túlzunk, ha ki­mondjuk: az emberiség legősibb és legtermészetesebb állapota a meztelenség. Szokás leírni, ha a nudizmusról esik szó, hogy a meztelenség Ádámnál és Évánál kezdődött és ezt a vallástörténet is meg­erősíti. Felöltöztetni az első em­berpárt még a Biblia szerzőinek sem jutott eszébe a Paradicsom természetes és ősi (eredendő) közegében. A visszavágyódás az elveszett­nek hitt Édenbe az emberiség története folyamán gyakran fel­bukkant az irodalomban és mű­vészetben, a különböző mozgal­makban és vallástanokban. A szégyenérzetet nélkülöző mezte­lensége­k máig élő szimbólum. älilllmäissi Az emberi testet elfedő ruhane­műk megjelenése hosszú folya­mat eredménye. Az ősközösségi társadalom kialakulásában, az embernek az állatvilágból tör­ténő kiválásának folyamatában nem kevés szerepet játszhatott az emberi test sajátos felépítése és meztelensége, amely munka­­képessége mellett jelentős meg­különböztető jegyévé vált a ho­mo sapiensnek. Az emberi test tökéletes felépítése és legsajá­tosabb vonása, a meztelenség abban az időben is a legszebb emberi állapotnak számíthatott. Az ősközösség tagjai az állatbő­rökből hevenyészett testfedőket és lábbeliket a metsző hideg, a fagyos tél, a kegyetlen időjárás és a földbe, sziklába vájt lak­helyek nyirkossága ellen, tes­tük védelmében készítették és alkalmazták. Ez nyilvánvaló, minthogy azt is tudjuk, hogy bi­zonyos évszakokban és égövi vi­szonyok alatt az ősember ruhá­zata gyérebb volt, sőt, azoktól meg is szabadult. A természeti népek jó része nem ismerte a testfedőket és az ember nem is készített ilyesmit, ha netán dél­amerikai indiánnak, arabnak vagy afrikai őslakosnak szüle­tett. A ruházat a kényszerűség je­gyében keletkezett és célsze­rűségét a mindenkori természeti és éghajlati viszonyok alakítot­ták. Ahol a természeti, időjárá­si viszonyok kedvezőek és ki­egyenlítettek voltak — és azok ma is — a testet elfedő ruhada­rabok szimbolikusak, vagy ép­penséggel hiányoznak. Még az évszázad elején is, a Földön élő másfél milliárd emberből csu­pán 500 millió öltözködött rend­szeresen, 750 millióan hiányo­san (ágyékkötő), 215 millióan pedig teljesen meztelenül jár­tak. Évezredeknek kellett eltelniük, mire a ruházat szeméremelkedő funkciója, szerepe kialakult. ■ Görög harcos bronzszobra i. e. 500-ból. Amikor kiemelték a tengerből, „Meztelen gyönyörűség­”nek ne­vezték el. bibliai jelkép: Ádám és Éva Adám és Éva kiűzetése Michelangelo mennyezetképe a sixtusi kápolnában mnizilsi magazin a

Next