Utazási Magazin, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
A Nádasdi János: A nudizmus története I. nudizmus kifejezés etimológiailag a latin nudisból ered a szó jelentése: meztelen. A Magyar Értelmező Kéziszótár a nudizmus címszó mellé e magyarázatot fűzi: A meztelen strandolás, sportolás mozgalma. Az emberi meztelenség története természetesen évmilliókkal megelőzte a nudizmust, mint mozgalmat. Utóbbi alig tekint vissza másfél évszázadra. A modern nudizmus valójában napjaink sajátos és átfogó tömegmozgalma, amely — művelőik szerint — nem kötődik politikai ideológiákhoz és platformokhoz és kizárólag az emberi test egészséges meztelen álapotának polgárjogát, elismerését szeretné (visszaállítani?) kivívni. Ezt sem akárhogyan és provokatív módon, hiszen a mozgalom alapvető jelszava: egymás között, nemre való különbség nélkül, szabadon, zavartalanul. A nudizmus felfogható tehát korai polgárjogi mozgalomként, szárnyait a múlt század derekán kezdte bontogatni. A vissza a természetbe és a természeteshez (Russeau) jelszó is messze megelőzte a mai értelembe vett nudista mozgalmat, de a gyökerek azonosak. Valamennyi hasonló mozgalom az ember természetes állapotát és viselkedését óhajtja vissza, ennek igazát és célszerűségét hirdeti. És nem túlzunk, ha kimondjuk: az emberiség legősibb és legtermészetesebb állapota a meztelenség. Szokás leírni, ha a nudizmusról esik szó, hogy a meztelenség Ádámnál és Évánál kezdődött és ezt a vallástörténet is megerősíti. Felöltöztetni az első emberpárt még a Biblia szerzőinek sem jutott eszébe a Paradicsom természetes és ősi (eredendő) közegében. A visszavágyódás az elveszettnek hitt Édenbe az emberiség története folyamán gyakran felbukkant az irodalomban és művészetben, a különböző mozgalmakban és vallástanokban. A szégyenérzetet nélkülöző meztelenségek máig élő szimbólum. älilllmäissi Az emberi testet elfedő ruhaneműk megjelenése hosszú folyamat eredménye. Az ősközösségi társadalom kialakulásában, az embernek az állatvilágból történő kiválásának folyamatában nem kevés szerepet játszhatott az emberi test sajátos felépítése és meztelensége, amely munkaképessége mellett jelentős megkülönböztető jegyévé vált a homo sapiensnek. Az emberi test tökéletes felépítése és legsajátosabb vonása, a meztelenség abban az időben is a legszebb emberi állapotnak számíthatott. Az ősközösség tagjai az állatbőrökből hevenyészett testfedőket és lábbeliket a metsző hideg, a fagyos tél, a kegyetlen időjárás és a földbe, sziklába vájt lakhelyek nyirkossága ellen, testük védelmében készítették és alkalmazták. Ez nyilvánvaló, minthogy azt is tudjuk, hogy bizonyos évszakokban és égövi viszonyok alatt az ősember ruházata gyérebb volt, sőt, azoktól meg is szabadult. A természeti népek jó része nem ismerte a testfedőket és az ember nem is készített ilyesmit, ha netán délamerikai indiánnak, arabnak vagy afrikai őslakosnak született. A ruházat a kényszerűség jegyében keletkezett és célszerűségét a mindenkori természeti és éghajlati viszonyok alakították. Ahol a természeti, időjárási viszonyok kedvezőek és kiegyenlítettek voltak — és azok ma is — a testet elfedő ruhadarabok szimbolikusak, vagy éppenséggel hiányoznak. Még az évszázad elején is, a Földön élő másfél milliárd emberből csupán 500 millió öltözködött rendszeresen, 750 millióan hiányosan (ágyékkötő), 215 millióan pedig teljesen meztelenül jártak. Évezredeknek kellett eltelniük, mire a ruházat szeméremelkedő funkciója, szerepe kialakult. ■ Görög harcos bronzszobra i. e. 500-ból. Amikor kiemelték a tengerből, „Meztelen gyönyörűség”nek nevezték el. bibliai jelkép: Ádám és Éva Adám és Éva kiűzetése Michelangelo mennyezetképe a sixtusi kápolnában mnizilsi magazin a