Utazási Magazin, 1983 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
(SMsükarí anyámat. Mindössze 48 éves volt, alig hat hónap alatt vitte el az alattomos betegség. Igazi barátom volt, s ez súlyosabban érintett, mint a balesetem ... — Mi még? Elvégeztem öt tanfolyamot, amire a munkámhoz szükségem volt. Magánúton végzem a külkereskedelmi főiskolát, hamarosan be is fejezem. Olaszul lassan elfelejtek, az angolt viszont gyakran használom. Most tanulok franciául intenzív tanfolyamon. — Nem gyűjtök semmit, de vannak szép lemezeim. Szeretem a zenét, férjemmel eljárunk hangversenyre. Meg operába. A magyar zenét is szeretem, van egy Madarász Katalin lemezem is, érdekesek a cigánydalai ... És legutóbb Prágából hoztam öt-hat nagyon szép művészlemezt, kiváló lemezeik vannak!" — Igen, nemrég jártam Prágában. 1982 kora tavaszán, a balesetem tizedik évfordulóján a JAT küldöttségével elutaztunk Csehszlovákiába, megkoszorúztuk a halálos áldozatok síremlékét. Jártam Srpská Kamenicében is, találkoztam az orvosokkal, akik oly önfeláldozóan ápoltak. Meg a nővérekkel is. Valamennyiüket meghívtuk, legyenek a JAT vendégei. El is jöttek, vendégül láttuk őket Belgrádban, aztán Dubrovnikban is. őszintén mondom, egy életre szóló barátság fűz hozzájuk, mindannyiukhoz. A tévén is bemutatták őket. Szívesen meghívtam volna mindannyiukat hozzánk, de olyan pici a lakásunk — egyszobás —, hogy még annyi székem se lett volna, hogy hellyel kínálhassam őket... — Apropó, lakás. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy lelkesedem a házimunkáért (kérem, ne is fényképezzenek otthon, a férjem kitagadna!). Főzőcskézni azonban szeretek, sőt új recepteket is komponálok. Ilyenkor a férjem a „zsűri”. A magyaros ízeket is szeretjük, sokszor járunk az újvidéki Piros Csizma étterembe, ott kitűnően készítik a (hogy is mondják csak? ... hortobágyi húsos palacsintáit... . .... Még azt írja meg, hogy igyekszem normális életet élni, úgy mint a hasonló korú belgrádiak. Nem, nem álmodom a balesetemről. Hiszen mondtam már, hogy az egészet eszméletlenül éltem át. Imádom a repülést, szeretnék minél több helyre eljutni, sok szépet látni... ... És élni... élni! KOVÁCS JÓZSEF Fotó: Zórovko Baiorovlc Ekspras-Politika 8 uTRzflsi mncnzm sztori Szauna: lakóházban vagy külön kis épületben berendezett gőzfürdő. Finnországban honos elsősorban, de a XX. század közepén elterjedt egész Európában. Hérodotosz már az időszámítás előtt (500—421 i. e.) beszámol egy különleges fürdési formáról. A Fekete-tenger északi és keleti partján lakó szittya nép előkelőségeinek lakósátrai mellett külön némez fürdősátrak is álltak. Ezekben izzásig hevítettek különböző formájú köveket, magokat szórtak rá illatosítás céljából, majd víz ráloccsintásával erős gőzt fejlesztettek. Pár percnyi gőzölés után a fürdőzőket leöntötték hideg vízzel. Időszámításunk után a mai Finnország és Oroszország északi területein bukkan fel újra a szauna. A nemezsátrat felváltotta a fenyőfából készült blokkház. Négyszög alaprajzú gerendaépületeket ácsoltak gyantamentes puhafából, nyitott kéménnyel, amely alá kályhát helyeztek. Ez volt az ún. füstös szauna. Folyó, vagy tó partjára épült, a gőzfürdőből egyenesen a jéghideg vízbe ugrottak. Évszázadokon keresztül ez szolgálta a finnek és az északi népek fürdési szokását és hagyománnyá vált. Az utóbbi két évszázadban a szauna a házak és porták részévé vált. Vidéken az asszonyok a szaunában szültek, mivel ez volt a ház legtisztább szobája. Ünnepnapokon az egész család együtt fürdött nemre és korra való tekintet nélkül. Közösségi szaunákat is létesítettek, a későbbi tisztasági fürdők elődeit. A múlt században már egész Észak-Európában elterjedt a szaunázás, majd a század első felében Németországban hódított. Ellene is szóltak, nem is kevesen. A fogalmat gyakran kapcsolták össze a homályos rendeltetésű masszázsklubokkal. A nők és férfiak közös fürdőzése szexuális színezetet adhat a szaunázásnak. A szaunaerkölcs azonban előírja, hogy különneműek csak családi körben fürdőzhetnek együtt. A szaunamorált rontja a fürdőzés közben fogyasztott alkohol is. Meggyengül a fürdőző ítélőképessége és túl nagy terhelés hárul a szervezetre. Ezzel szemben viszont nagyszerűen gyógyítja a másnaposságot. A szauna immár tért hódít hazánkban is. A hetvenes évek elején először fürdőinkben, majd a szállodákban létesítettek közösségi szaunákat. Budapesten a Király fürdőben, Szolnokon a tiszaligeti üdülőközpontban, Zalakaroson a fedett fürdőépületben nyíltak az első szaunák. Mint tapasztaltuk, ezekben fürdőnadrágban izzasztották magukat a szaunázók. Pedig így nem az igazi! Menj a szaunába és egy óra múlva szép leszel — mondják a finnek —, természetesen a hölgyekre gondolva. A szauna a rohanó élet amolyan csendes oázisa. A rohanást vessük le ruhánkkal együtt és nyugodtan készüljünk a „szertartásra”. Előbb zuhanyozzunk, majd töröljük szárazra bőrünket. Csak ezután lépjünk a gőzkamrába. Első alkalommal a kamra alsó vagy középső padján helyezkedjünk el, itt 90—100 ° C a hőmérséklet. Lábunkat húzzuk fel arra a szintre, ahol ülünk (1. sz. képünk). Nyolc—tíz percnél tovább ne maradjunk a gőzben! Ez az idő később két-két perccel növelhető. Bőrünk felületét csapkodjuk meg a szaunaseprővel, ez növeli a vérkeringést. Kijövetel után azonnal ugorjunk hideg vízbe, kádba, medencébe (2. sz. képünk). Majd törölközzünk szárazra és pihenjünk le 10—15 percre. Testünk könnyebbé válik, a kitágult artériák újból összehúzódnak, a szervezet vérellátása javul, szívműködésünk egyenletes és aktív lesz, közérzetünk kellemessé válik. Sokan azt hiszik, a szauna fogyaszt. Ez így nem igaz, a száraz gőz kilóinkat nem viszi el. Kitágulnak és kitisztulnak azonban a pórusok, simább lesz bőrünk, rugalmasabbak izmaink. Mielőtt felöltözünk, kenjük be bőrünket vékony testkrémmel vagy olajjal. Fitness