Utóirat, 2002 (2. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 6. szám

45 • Lakóházak a régi pesti zsidónegyedben • A keskeny telekre épült U-alakú lakóház műemlék. A '80-as évek elején felújították­­ azonban a függő­­folyosót és az udvart műemlékhez méltatlanul állí­tották helyre. A függőfolyosó kőlemezei, kőkonzol­jai helyére betonlemez, klasszicista kovácsoltvas korlátját egyszerű pálcakorlát, az udvari kőburkolat­ot betonfelülettel váltották ki. A ház különlegessége a gyönyörű, íves lépcsőhá­zi tere, melynek földszintjén az izraelita fiúárvaház­­ra utaló Dávid-csillag látható, hatszögű mozaikbur­kolat közepén. Emléktáblák a házon: „E házban egy emberöltőn át GOLDZIHER IGNÁCZ egyetemi tanár Éjt napot itt munkált, kutatott nagy bölcse keletnek Itt értek csöndben lángesze nagy művei S míg neve tündöklőn, hódítva bejárta a földet Ő maga holtig megmaradott e rögön.” „E házban élt félszázadot meghaladó időn át Dr. Kohn Sámuel A Pesti Izraelita Hitközség főrabbija, A magyar zsidóság történetírója Hűn ápolta hitünk, hirdette az úrnak igéjét Nagy községének atyja s a pásztora volt. Isten a szív melegét gyújtotta fel kebelében, S választottjának szózatos ajkat adott." Holló utca 8. „Ház, egyemeletes, nyolcablakos, két szélső ket­tősablak falpillérekbe fogva. Tojássoros főpárkány. Záróköves kapu, keresztboltozatos, árkádban vég­ződő kapualj. Későklasszicista, építette Hild József 1859-ben Králik Sámuel részére." (Zakariás G. Sándor, 1961) Az épület fent leírt homlokzati díszítéseiből semmi sem látható, teljesen lecsupaszított homlokzattal néz az utca felé. Belső kialakítása, kapualja, íves lépcsőháza, verandás udvari homlokzata azonban ép. Udvarát a városrészben igen ritka fa és dús kú­szónövényzet teszi bensőségesebbé. Az U-alakú épület a Király utcát a Dob utcával ösz­­szekötő Gozsdu-udvarhoz kapcsolódóan - annak 1903-as megépítése óta - átjáróházként működött még az elmúlt években is (1996-ig). Ekkor a Gozs­­du-udvar lakóinak erőszakos elköltöztetése, majd a középső átjáró udvarát szegélyező műhelyszár­nyak lebontása után a Holló utcai kapcsolatot is le­zárták. Magát az épületet a Madách Sétány tervé­hez igazodva bontásra szánták, kiürítették. A Budapesti Görögkeleti Román Ortodox Egyház­­község kápolnája 1914 óta az első emeleten mű­ködik, mellette helyezkedik el a pópa lakása is. Az egyház tiltakozásának köszönhető, hogy a bon­tásról 1998-ban lemondtak. Az épület átadása a román ortodox egyház számára folyamatban van. Ez esélyt jelent megmaradására, felújítására, vé­delmére. Kazinczy utca 14. A Belső Erzsébetváros talán legarchaikusabb lakó­ház-üzemépület együttese. Az egyemeletes, U-ala­kú korai lakóházhoz a '30-as években Héber Andor kályhagyáros kétoldalt oldalszárnyakat épített - az így kialakuló hosszú udvart üvegtetővel fedte le, modern, jó megvilágítású, kiválóan használható te­reket hozva ezáltal létre. A lakóház dongaboltozatos, falpillérekkel tagolt ka­pualja és az onnan nyíló ritkának számító négyze­tes, angyalmotívumos öntöttvas korláttal kísért lép­csőházi tere a szokásos klasszicista lakóházaktól eltérően archaikusabb hatású. Az épület rossz ál­lapota ellenére az építészeti részletek épek. A ház nagyrészt üresen áll, s bár 1994 óta fővárosi vé­dettséget élvez, az önkormányzat bontását tervezi. Csak az első emeleten laknak, az üzem sem működik, az épület láthatóan az utolsó pillanatait éli. A mellette lévő (16. szám alatti) mikve (zsidó rituális fürdő) épületét azonban teljesen felújították. Kazinczy utca 32._______________ A Belső Erzsébetváros egyik legkisebb telkén áll ez a mór stílusú, kétemeletes, üvegezett műteremszin­tes, L-alakú, 1904-ben dr. Nessi Pál számára Ken­de Ignác tervei szerint épült lakóház. Szintenként két lakást foglal magába, földszintjén üzletek he­lyezkednek el. A Kazinczy utcai zsinagógával átellenben álló épü­let nemcsak a nagy értékű műemlék közelségéből fakadóan, de az utca itteni töréspontja miatt is kü­lönleges városképi helyzetű. A kisméretű ház az említett különleges városképi helyzetnek tökéletesen megfelelve egyaránt illesz­kedik az utca arányaihoz, a szomszédos épületek nagyságrendjéhez, még a zsinagóga keleties vilá­gához is, noha móros-keleties díszítéseinek nagy része homlokzatán ma már nem látható. Kazinczy utca 7. A Belső-Erzsébetváros szegényebb kereskedői, iparosai számára épült bérházak sorába illeszkedő épületet a Kossuth Lajos utcai és Múzeum körúti üzlettel rendelkező Bienenstock Dezső látszerész építtette. A kétudvaros, műteremszinttel kiegészített háromemeletes, földszintjén üzlethelyiségeket ma­gába foglaló épület szecessziós díszű homlokzata középen zárterkéllyel tagolt, íves oromzattal ki­emelt. Az egyetlen eredetei üzletportál mögött 1949-ig a Laufer-féle porcelánüzlet működött. A földszinten kozmetika és háztartásigép-mintabolt működik. Kazinczy utca 41._______________ A klasszicista eredetű, egyemeletes, U-alakú lakó­ház a Belső-Erzsébetváros legkorábbi beépülési korszakát képviseli. A korai utcai szárnyhoz 1914- ben épült Heuffel Adolf kóser húsfeldolgozó üze­me, mely üzlettel is egybekötve, a Zsidó Hitközség felügyelete alatt azóta is folyamatosan ezen a he­lyen működik. Az évtizedek óta elhanyagolt, több évvel ezelőtt kiürített épületet az önkormányzat bon­tani akarja. Ezáltal egy hosszú tradíció és a Belső- Erzsébetváros egyetlen, nem közvetlenül zsinagó­gával összeépített kóser húsüzeme­ és üzlete szűn­ne meg. A kóser húsüzem tulajdonosai az alapítás­tól kezdve napjainkig: 1914-től Heuffel Adolf, 1926- tól Rebenwurzel Izidor és Berkovics Mihály, 1935-

Next