Utóirat, 2007 (7. évfolyam, 1-2. szám)
2007 / 2. szám
27 A rakodópart kövei□ lehet számítani, sőt az idei költségvetési megszorítások miatt még a karbantartási keretet is megkurtították. A ráfordítás visszafogása azonban idővel a hibák és a költségek - halmozódását fogja előidézni. „Ez a mi munkánk, és nem is kevés” — A rakpartok védelme A Magyar Urbanisztikai Társaság Budapesti és Pest megyei Területi Csoportja 2003. május 22-én pódiumbeszélgetést rendezett a pesti Vigadóban a budai alsó rakpart szélesítéséről. Román András, a közelmúltban elhunyt kiváló műemlékvédő ekkor hívta fel a figyelmet, hogy a rakpartok igen értékes emlékek, a szakma mulasztása, hogy a védelmük nem történt meg. A védetté nyilvánítást végül - e sorok írójának előkészítő anyagával - a Budapest Világörökségéért Alapítvány kezdeményezte. A védési dokumentációt még tavaly év elején juttatták el a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, ahol igen pozitívan fogadták, és a minisztériumnak előterjesztették a rakpartok műemlékké nyilvánítását. A védetté nyilvánítás azonban a mai napig sem került kihirdetésre. Csak remélhető, hogy „egyszerű" fennakadásról van szó, és nem a védés elutasításáról. Budapest a világ legszebb fekvésű városai közé tartozik. Szépségét három tényezőnek köszönheti: van vize (Duna), hegyei (Várhegy, Gellérthegy, budai hegykoszorú) és magas szintű építészete (eklektika). Az összképben döntő fontosságúak a különös gondossággal kiépített rakpartok, a gyönyörű hidak és a Duna-parti épületsorok, amelyek hallatlan értéket alkotnak, és méltóak arra, hogy így, együtt őrizzük meg őket az utókor számára. A rakpartok, e nagyszerű mérnöki alkotások védelmével is elő kell segíteni fővárosunk egyedülálló - a világörökségek között méltán számon tartott - Duna-parti látképének megőrzését. Kevesen írtak úgy a Dunáról, a rakpartokról, és általában városunkról, mint Sediánszky János a Budapesti Üdvözletben. Befejezésül őt idézzük: „A rakpartok hatalmas művek. Évtizedekig épültek, egyre tovább nyúltak, hogy védjék, az 1838-as «nagy» és a többi, például az 1876-os vízivárosi árvíz után, az ország ifjú, diadalmasan növekvő fővárosát. Micsoda szabályozás, micsoda megfékezés volt ez! A Margit-hídtól a Boráros téri árukiemelő Elevátorig, vagy a túlsó parton, a «Királyi József Nádor Műegyetem»-től a budai Margit-hídfőig. A rózsaszín gránittömbök, a súlyuktól szépek, a rejtőzködő erejüktől komolyak, a Duna szelíd hajlatát követő végtelen lépcsősorok, amelyeken nemzedékek ültek, ölelkeztek, bámulták a vizet s hallgatták, mint a költő, «hogy fecseg a felszín, hallgat a mély»... Igen, a rakpartjaink, akkor felékesítve még a vaskorlátok azóta értelmetlenül letördelt s legalább a korzón újra felaggatott karperecével, s a rájuk boruló fasorok élősövényével.’ az építés időszaka kétszintű függőleges függőleges és lépcsős kétszintű lépcsős függőleges magas partfal függőleges és rézsűs kétszintű rézsűs rézsűs partfal összesen: megjegyzés: 1853-1859 345 345 a Lánchíd pesti hídfőjénél 1856-1861 373,5 373,5 Zoltán utca - Akadémia 1864-1867 663,6 663,6 Eötvös tér - Petőfi tér 1871-1875 3014,7 1222,5 777,4 140 5154,6 mindkét oldalon több szakaszon 1879-1881 850 850 Fővám tér - Boráros tér 1880-1884 1275,7 1275,7 Boráros tér - Déli összekötő vasúti híd 1894-1896 781,4 -81,4 átépítés a Ferenc I. híd építésekor 1898-1899 755,1 755,1 Rudas fürdő - Gellért tér 1900-1903 1218,5 1218,5 Margit híd - Tutaj utca (Újpesti rkp.) 1905-1907 315,5 315,5 Tutaj utca - Dráva utca 1908-1909 479 479 Gellért tér - Bertalan Lajos utca 1912-1914 5140 5140 Margit sziget közben 1933-1937 200 200 Bertalan Lajos utcától délre 1937-1940 380 1000 1380 Margit-hídtól északra és Petőfi híd körül 1941-1943 154,8 200 2750 3104,8 Árpád hídtól délre és Lágymányosnál 1950-1952 650 650 Déli összekötő vasúti hídnál (Budán) 1960-1964 336 -336 átépítés az Erzsébet híd pesti hídfőnél 1996 865 -865 átépítés Lágymányosnál Összesen: 4551,6 2395 360 2125,7 3082,5 1500,5 7890 21.905,3 a lépcsős rkp. hajóállomássá átépítve A BUDAPESTI RAKPARTOK ÁRPÁD HÍD - DÉLI ÖSSZEKÖTŐ VASÚTI HÍD KÖZÖTTI SZAKASZÁNAK ÁTTEKINTÉSE (AZ ADATOK FOLYÓMÉTERBEN MEGADVA)