Utóirat, 2009 (9. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 2. szám

PÁLINKÁS EDIT - SZEGŐ GYÖRGY Pálinkás Edit - Szegő György Fürdőhelyek, fürdőépítészet Európában MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM, 2008. NOVEMBER - 2009. JANUÁR Az elmúlt évtized Magyarországon soha nem látott fürdő- és fürdőszálló-építkezést eredményezett. Az ország ma legjelentősebb természeti kincse a termálvíz. A Kárpát­medencén kívül Európában Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország rendelkezik komoly gyógyvízkészletekkel és hozzá kapcsolódó tekintélyes múltra visszatekintő fürdőkultúrával. A múlt fürdőépítészeti emlékeinek kutatása és elemzése irányt mutat befektetőnek és építésznek egyaránt, hogy rátaláljanak az európai hagyományok és a speciális ma­gyar adottságok kínálta lehetőségek kiaknázására. Ez az immár a bőség zavarával küzdő hazai piac elemi érdeke is. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum e felismeréstől ve­zetve hívta meg az ulmi BALNEA munkacsoport kész kiállítását Budapestre, a történelmi fürdők városába.­ A kiállítás attól volt igazán látványos, hogy építészhallgatók egyszerre tudományos hitelű, ugyanakkor csodálatos kivitelű modelleket építettek, amelyekhez jól illeszkedett a magyar fürdőélet képeslapjait őrző gyűjtemény. Nem érintjük itt most a kérdés el nem ha­nyagolható nemzetgazdasági hátterét - vajon helyes-e, hogy állami pénzen ilyen mennyiségű új wellness-építkezés való­sult meg a kialakult helyzetben örvendetes, hogy a kiállítást a KÖH, a Magyarország itthon otthon van, a Magyar Turizmus Rt, Budapest Gyógyfürdői Zrt. is támogatták. Ezen belül is - Kiss Imre múzeumigazgatót idézve - „Szerencsés döntés volt a tu­rizmus részéről, hogy a 2008. évet a Vizek Évének választotta. Az elmúlt néhány év jelentős fürdőberuházási lázban telt el - különösen vidéken. Budapesti fürdőink lassacskán megújulnak, a Széchenyi fürdő kicsinyített mása pedig méltán képviseli or­szágunkat Brüsszelben. Természeti vizeink környezete is szépül és gazdagodik, a wellness-kultúra jelentős teret hódít a kikap­csolódásra, pihenésre vágyók körében. Szeretünk fürdőzni... S nincs ez másképpen a világ más tájain sem. Olyannyira nem, hogy ennek jeles bizonyítékai, a régészeti leletek, a gyűjtők és múzeumok birtokában lévő tárgyak és dokumentumok, a vizuá­lis és irodalmi alkotások sokasága már többfajta interpretációra alkalmas kiállítás létrehozását tették lehetővé. Ezek közül köl­csönöztünk most kettőt, hogy az emberiség víz iránti szereteté­­nek két különböző arcát bemutassuk..." Az egyik demonstrációs eszköz az építészet, a makettek világa - Európa jellegzetes fürdőinek hű kicsinyített másolata -, a másik pedig a Terleczky József képeslap-gyűjteményéből válogatott anyag, mely az Osztrák-Magyar Monarchia híres fürdőhelyeinek társasági életét jeleníti meg. A Balnea kiállítás építészeti makettjeit 1999 és 2008 között a Stuttgarti Egyetem Építész- és Várostervező Kar hallgatói készítették az Ábrázoló és Formaismereti Intézet (vezetők: Martin Hechinger makettépítő mester és prof. dr. Erwin Herzberger) makettépítő műhelyében. Egy-egy makett, attól függően, hogy milyen részletes, két hall­gató 100-250 munkaórája alatt készült el. A teljes munka három szakaszból áll. A szemináriumokon el­sőként a szakirodalom és a történeti kép- és forrásanyag segítsé­gével léptékhelyes rajzok készülnek, miközben tanulmányozzák az alaprajzok, metszetek és nézetek egymáshoz való viszonyát. Ennek alapján egy egyszerű papírmakett (minta) készül, amely­nek segítségével a dimenziók, a belső térkapcsolatok összefüg­gései és akár a bizonytalanságok is vizsgálhatók, megvitathatók. Ezután dől el a részletezés mértéke, a lépték, majd a végleges makett anyagának kiválasztása. A minta alapján határozzák el, milyen lesz a későbbi bemu­tatás módja, illetve hogy a makettek az épületek mely vonásait Fürdőélet a Balatonon, képeslap, 1912 .

Next