Utóirat, 2009 (9. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 2. szám
PÁLINKÁS EDIT - SZEGŐ GYÖRGY Pálinkás Edit - Szegő György Fürdőhelyek, fürdőépítészet Európában MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM, 2008. NOVEMBER - 2009. JANUÁR Az elmúlt évtized Magyarországon soha nem látott fürdő- és fürdőszálló-építkezést eredményezett. Az ország ma legjelentősebb természeti kincse a termálvíz. A Kárpátmedencén kívül Európában Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország rendelkezik komoly gyógyvízkészletekkel és hozzá kapcsolódó tekintélyes múltra visszatekintő fürdőkultúrával. A múlt fürdőépítészeti emlékeinek kutatása és elemzése irányt mutat befektetőnek és építésznek egyaránt, hogy rátaláljanak az európai hagyományok és a speciális magyar adottságok kínálta lehetőségek kiaknázására. Ez az immár a bőség zavarával küzdő hazai piac elemi érdeke is. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum e felismeréstől vezetve hívta meg az ulmi BALNEA munkacsoport kész kiállítását Budapestre, a történelmi fürdők városába. A kiállítás attól volt igazán látványos, hogy építészhallgatók egyszerre tudományos hitelű, ugyanakkor csodálatos kivitelű modelleket építettek, amelyekhez jól illeszkedett a magyar fürdőélet képeslapjait őrző gyűjtemény. Nem érintjük itt most a kérdés el nem hanyagolható nemzetgazdasági hátterét - vajon helyes-e, hogy állami pénzen ilyen mennyiségű új wellness-építkezés valósult meg a kialakult helyzetben örvendetes, hogy a kiállítást a KÖH, a Magyarország itthon otthon van, a Magyar Turizmus Rt, Budapest Gyógyfürdői Zrt. is támogatták. Ezen belül is - Kiss Imre múzeumigazgatót idézve - „Szerencsés döntés volt a turizmus részéről, hogy a 2008. évet a Vizek Évének választotta. Az elmúlt néhány év jelentős fürdőberuházási lázban telt el - különösen vidéken. Budapesti fürdőink lassacskán megújulnak, a Széchenyi fürdő kicsinyített mása pedig méltán képviseli országunkat Brüsszelben. Természeti vizeink környezete is szépül és gazdagodik, a wellness-kultúra jelentős teret hódít a kikapcsolódásra, pihenésre vágyók körében. Szeretünk fürdőzni... S nincs ez másképpen a világ más tájain sem. Olyannyira nem, hogy ennek jeles bizonyítékai, a régészeti leletek, a gyűjtők és múzeumok birtokában lévő tárgyak és dokumentumok, a vizuális és irodalmi alkotások sokasága már többfajta interpretációra alkalmas kiállítás létrehozását tették lehetővé. Ezek közül kölcsönöztünk most kettőt, hogy az emberiség víz iránti szeretetének két különböző arcát bemutassuk..." Az egyik demonstrációs eszköz az építészet, a makettek világa - Európa jellegzetes fürdőinek hű kicsinyített másolata -, a másik pedig a Terleczky József képeslap-gyűjteményéből válogatott anyag, mely az Osztrák-Magyar Monarchia híres fürdőhelyeinek társasági életét jeleníti meg. A Balnea kiállítás építészeti makettjeit 1999 és 2008 között a Stuttgarti Egyetem Építész- és Várostervező Kar hallgatói készítették az Ábrázoló és Formaismereti Intézet (vezetők: Martin Hechinger makettépítő mester és prof. dr. Erwin Herzberger) makettépítő műhelyében. Egy-egy makett, attól függően, hogy milyen részletes, két hallgató 100-250 munkaórája alatt készült el. A teljes munka három szakaszból áll. A szemináriumokon elsőként a szakirodalom és a történeti kép- és forrásanyag segítségével léptékhelyes rajzok készülnek, miközben tanulmányozzák az alaprajzok, metszetek és nézetek egymáshoz való viszonyát. Ennek alapján egy egyszerű papírmakett (minta) készül, amelynek segítségével a dimenziók, a belső térkapcsolatok összefüggései és akár a bizonytalanságok is vizsgálhatók, megvitathatók. Ezután dől el a részletezés mértéke, a lépték, majd a végleges makett anyagának kiválasztása. A minta alapján határozzák el, milyen lesz a későbbi bemutatás módja, illetve hogy a makettek az épületek mely vonásait Fürdőélet a Balatonon, képeslap, 1912 .