Úttörővezető, 1955 (9. évfolyam, 1. szám)

1955-01-01 / 1. szám

ÁJ : BENJÁMIN LÁSZLÓ: L­enin Mohosszakállú, vén orosz parasztok arcán, pufók kölyök szemén feledte mosolyát; a komoly nőkre, a hős férfiakra harcát bízta, hogy ők vigyék, ők folytassák tovább. Szíve, elméje csak minket őrzött, az osztályt­ és szabadítóját őrzi a nép: Lenint. A munkásság: Lenin. Lenin: a munkásosztály. Egyék barátaink és ellenségeink. Görög hegyek között tankcsapda, sziklamellvéd, az ukrán földeken hullámzó rozsvetés, Madrid pincéiben elásott, drága jelkép, a Ganzban öntudat, növekvő termelés. Rosztovban iskola, énekszó, gyermekotthon. Nankingban ágyúszó viszi az ő nevét, ki győzni hívta a munkást és a parasztot és karddal szegte meg a népek kenyerét. Gyűrűzik az idő, a most még bőven ömlő vért és könnyet lemossa arcáról a világ és kibomlik jövőnk, mint duzzadt, édes emlő, és ringatja a föld kétmilliárd fiát. (1949)

Next