Utunk évkönyv, 1970
Színházi kislexikon
nek rugói, hogy nyolcvannyolc éves koromban is tőlem telhetőleg szolgálhattam nemzetem kultúráját. Most már elbúcsúzunk egymástól. De csak a színpad világában, ahol már letörtem. Az én magam világában örökké őrzöm emlékét." Amikor ezeket a sorokat írta, már betegeskedett. Másfél év múlva, 1931. október 19-én halt meg, s temetésén megjelent az egész város, hogy méltón kísérje el utolsó útjára. TÓTH ELEK (1875-1944) Cegléden született 1875-ben. Kétévi joghallgatás után otthagyja a fakultást és beiratkozik a színművészeti akadémiára. Egy sárguló régi színlap 1895-ben a Makrancos hölgy szolgáinak neve között Beregi Oszkár és Paulai Ede mellett Tóth Eleket jelzi. Igazi tanítómesterei azonban az 1896-ban megnyílt, modern társalgási színművekre és francia vígjátékokra specializált Vígszínház művészei, mindenekelőtt Hegedűs Gyula. Az akadémiát végző fiatal színész 1897-ben Aradra szerződik. Innen Debrecenbe, majd Kecskemétre megy. 1900-ban már erdélyi színházakban játszik, s 1902-ben a nagyváradi színháznál köt ki. A váradi színház tagja megszakítás nélkül 1927-ig, amikor Janovics Jenő Kolozsvárra szerződteti. Nagyváradon Cyrano szerepében mutatkozik be 1902-ben, nagy sikerrel. Repertoárja legnagyobb szerepei a Hamlet, Harpagon, Jágó, Ádám, majd Lucifer, Bánk bán, Ocskay brigadéros, a Cigány, a Peleskei nótárius. Kolozsváron 1928-ben az Aranyember Tímár Mihályában mutatkozik be. Felejthetetlen alakítása a Feketeszárú cseresznye főbírójában , a sajtó „páratlan emberábrázolásá”ról ír Tamási Vitéz lélekjében nyújtott alakításáról s az öreg lelkész szerepéről Kovách Aladár Téli zsoltár című darabjában. Csodálatos, nagy művésznek mutatkozik Kós Károly, Gárdonyi, Kodolányi, Hunyadi, Tabéry, Gulácsy Irén és Indig Ottó darabjaiban. Talán Katona darabjánál kell megállnunk egy pillanatra. Petur bánnal kezdi nagy alakításai sorozatát. Bánkkal folytatja, s együtt játszik még 1930-ban az öreg Szentgyörgyi Istvánnal. Tíz év múlva Tóth Elek alakítja Tiborcot. „Szentgyörgyi István után játszani Tiborcot nem kis feladat — írja a kritikus. Tóth Elek alakítása remekmű. A lázadót és nem a panaszkodót hangsúlyozta ki a szerepben. Alakítása élmény volt. A közönség méltán követelte ki a vasfüggöny elé" ... Színészi pályájának Nagyváradon eltöltött 25 éves jubileumán melegen ünnepelte a város minden nemzetisége. Színészete 40. évét pedig Kolozsvárt érte meg. Az ünnepi előadáson Zsiga cigányt játszotta, s utána írók, színészek és a közönség ünnepelték hosszasan. Kolozsvár város tanácsa jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeit, s ahogyan ő maga mondta, ezen az estén a magyar és román színészek „szívet cseréltek". Jubileuma alkalmával sajtónyilatkozatban fogalmazta meg színészi hitvallását: „Az a felfogásom, hogy a színésznek nem önmagát kell megjátszania, hanem a szerepet, nem a maga feje után kell indulnia s a maga gondolkodásába átültetni a szerepet, hanem az író alakját kell megformálnia, az ő gondolatait kell továbbadni, úgy, hogy az meg is feleljen a szerző eredeti elgondolásának. Ez az igazi színészet. Itt mutathatja meg egy színész, hogy mit tud." Tóth Elek 1944. január elsején halt meg Kolozsváron. Összeállította: Jordáky Lajos