Utunk évkönyv, 1970

Színházi kislexikon

„A színész az író gondolatával sok álmatlan éjszakán át viaskodik . .. minden színésznek a képzeletében s lélekformáló műhelyében új alakot, új értéket, új külsőséget s új belső szépségeket kap a színpad hőse." Új korszak kezdődik Poór Lili al­kotásában 1945 után. Megrázóan alakítja Gorkij Anyá­ját, majd a Jegor Bulicsov zárdafőnöknőjét, és felejthetetlen Vassza Zseleznovája. Ismét Katona és Shakespeare, új szerepek Jókai és Móricz darabjai­ban, majd García Lorca tragédiájá­ban (Bernarda Alba háza), rend­kívüli erővel jelenik meg az új szo­cialista dráma úttörő alkotásaiban: Davidoglu és Lovinescu darabjai­ban. Az első világháború éveiben, a kolozsvári filmművészet „aranykorá­ban" igen sok film főszerepét ját­szotta. Filmjei közül fennmaradt a Vén bakancsos és fia a huszár s a vérbaj elleni küzdelem művészi film­je, a Világrém. Az 1945 utáni években a kolozs­vári Színművészeti Intézet tanára. Tehetségek után kutat, műkedvelő csoportok működését, segíti, részt vesz a békebizottságok munkájában s rádióelőadásokat tart. Művészi ér­demei elismeréséül a Román Nép­­köztársaság népművésze címmel tüntetik ki. RÉTHELY ÖDÖN (1881-1951) Színészi pályáját 1908-ban kezdte operettbonvivánként Eperjesen. Kál­mán Imre-, Lehár-, Jakobi-, Zerko­­vitz-operettekben aratja sikereit, de hamar a zenés népszínművek ked­vencévé válik. Kolozsvárt 1915 nya­rán lépett fel vendégként Jakobi Sybill című operettjének címszerepé­ben. Sikere olyan nagy volt, hogy Janovics azonnal szerződtette a szín­ház rendes tagjai közé. Éppen ilyen jelentős sikere lett a Falu rossza Göndör Sándora is. Réthely Ödön igen sokoldalú szí­nésznek bizonyult. Előbb csak „be­ugrott" nagyobb drámai szerepek­ben, de 1916-ban már II. Endrét játssza a Bánk bánban, Horatiót a Hamletben, Tybaltot a Rómeó és Júliában. Nagy sikereit azonban a János Vitézben és a népszínművek­ben (Szökött katona, Piros bugyellá­­ris, Vén bakancsos ..., Sárga csikó, Tolonc) aratja. Az első világháborút követő évek­ben különösen szükség volt sokolda­lúságára. Operákban énekel, az operettek széphangú és délceg megjelenésű bonvivánja, a népszín­művekkel biztosítja a Hóstát lakos­ságának rendszeres színházba járá­sát, de szerepei közé kerülnek Hauptmann, Heyermans, Gorkij s a két világháború közötti modern drá­ma jelentős figurái is. A negyvenes években a kolozsvári Magyar Színház örökös tagjává ne­vezik ki, amely megtiszteltetésben csak Benes Ilona és Tóth Elek része­sült színészeink közül. Jelentős sze­repeket azonban ezekben az évek­ben nem kap. Amikor mégis megje­lenik a színpadon, akár Tamási Áron Énekes madarában, akár a Bizánc­ban, akár Kisbán Miklós Nagy árá­ban vagy Kós Károly Budai Nagy Antaljában — játéka különleges él­ményt nyújt a nézőknek. A színház 150 éves ünnepsége számára is ün­nepnap. Petur bánt alakítja, s az előadást Poór Lilivel és Táray Fe­renccel az ő játéka tette emlékeze­tessé. Új korszak kezdődik 1944 után a 60. életévét jóval túlhaladott művész életében. A színháznál hűségesen kitartó Réthely Ödön nagy és kis szerepeket vállal. Most már főleg apaszerepekben lép fel. Eljátssza ő is Tiborcot 1947-ben, s a nehéz fel­adatot szépen oldja meg az akkor még sok nehézséggel küzdő kolozs­vári színpadon. Ott van az új ma­gyar dráma dajkálásánál, s a Me­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék