Útunk, 1946 (1. évfolyam, 1-15. szám)

1946-09-28 / 8. szám

______________________________________________________UTUNK Benedek Marcell új könyve Benedek Marcell szerencsés egyesíti magában a soha megnem­elégülő forradalmárnak fáklyaúr attitűdjét és az erudiciónak ha­gyománytisztelő múltbamerülése az új szempontokat és a klassz kus tökély szeretetét, a faluhoz megtérést és a kozmopolita iro­dalmiságot, a tengerszemben tük­röződő végtelen szemlélését, a tu­dóst, a költőt, a kollektív Ember az individualista műveltség-esz­ményt, a tömegek felé tárulkozó professzort, az önmagát építő-ci­zelláló esztétalelkiséget. Új k­öny­ve, amely Az irodalmi műveltség könyve szerény címet viseli, a Jó­zsa Béla­ Athenaeum kiadásában jelent meg Kolozsváron. A könyi kalauz kíván lenni művelt és mű­­veletlen olvasó számára az iroda­lom rengetegében. Nagy feladat négyszáz oldalba beleszorítani mindazt, ami a világirodalom út­vesztőiben első­segélyt nyújthat az eltévelyedőnek. Tankönyvet írni, de szakembernek is rengeteg újat és egyénit nyújtani, rövid szinté­zisben. Mi az irodalom? Ez az első kér­dése, amelyre a felelet sohasem lesz kielégítő, mert az irodalom, mint életszükséglet, folyton ala­kul a változó emberiséggel együtt és lényege, célja, eszközei állandó­an módosulnak ... Benedek Mar­cell irodalomfölfogása ahhoz a meggyőződéshez hajlik, amely sze­rint az irodalom — írónál és ol­vasónál — az életérzés kiteljesü­lése, az életnek szinte fiziológiai fölfokozása. A retorikai és stilisz­tikai, poétikai fogalmak keretei­ben Benedek Marcell szellemes és­­ lapidáris világirodalomtörténeti át­tekintést nyújt. Figyelme és hihet­­­tetlen olvasottsága mindenre ki­terjed és teljesen up to date anya­­got ölel fel bámulatos szellemi adaptációval: a mai szovjetiroda­lomról a specialista biztonságával szól és Baedeckerje a legújabb ro­mán írókra is utal, például az aradmegyei parasztszármazású Be­­niuc-ra, akin Ady hatása érzik... Sajnáljuk, hogy a szerzőnek nincs ideje megállani egy-egy idilli rész­letnél, tovább kell rohannia, hogy dióhéjba zsugorodjék a végtelenbe nyúló fonál.* Sokszor érezzük, hogy sok mindent tudna még mondani és fájlaljuk az elmaradt szép la­pokat. Egy-egy pihenőnél megpen­dít valami szellemeset — például. Mauriac-kal kapcsolatban azt hogy „lejárt már az idő, amikor a katolikus regényírás egyértelm­űolt az arisztokrácia, a gyarmat, politika és hasonló eszmék szolgá­latával“ — de máris új utakra kell, hogy vezesse az olvasót. Idéz­ni is alig tud, de amit például Jó­zsef Attilából idéz: a hozzáfűzött kommentárral együtt kiemelkedő mozzanata a könyvnek. Érdekessége a kalauznak, hogy magát az író Benedek Marcellt is bemutatja, mintha mondaná: én is a gyönyörű táj nevezetességeihez tartozom ... Saját Phédra-fordítá­sából idéz. Emeljük még ki, hogy Madách-felfogása sem sablonos: az Ember tragédiája hőse nem az Ember, nem az Emberiség, hanem a nagy ember, a tömegből kiemel­kedő és korával mindig ellentét­be kerülő egyéniség. Zolnai Béla Kolozsvári színházunk zenei feladatai Színházunk a múlt -idény vége felé ráébredt arra, hogy nem hunyhat szemet olyan komoly és, nagyfontosságú feladat előtt, mint a magyar közönség magasabbren­­dű zenei igényének kielégítése. Erre Kolozsvár zenei múltja is kö­telezi, hisz itt szólalt meg magyar nyelven az első dalmű, amit itt is írt szerzője. A legrégibb (1819-ben alakult) magyar zeneiskola mel­lett, a régi kőszínház épületében, a Farkas­ utcában zajlottak le azok a nagyjelentőségű hangverse­nyek is, amelyekkel a világhíres­ségek zenei útvonalába kapcsolód­tunk. A színház vendégeiként ját­szottak Kolozsváron olyan zenei nagyságok, mint Liszt, A. Wil­­helms, C. Thomson, Brahms, Joa­chim, Reményi, Sarazate, Menter, vagy Popper. A fiatal és a múlt század végén induló magyar zenei előadónemzedéknek is Kolozsvár volt az elindító állomása. A kolozsvári színház mindig bi­zalmas kapcsolatot tartott a zenei élet fejlődésével. Ennek a kapcso­latnak az ápolása ma is időszerű, sőt még fokozottabban, mert az újabban feltörő néptömegek zenei nevelésével és ízlésfejlesztésével számolnia kell. A kolozsvári Szentgyörgyi-szín­­ház a múlt idényben magyar ope­raelőadásokat kezdeményezett. A Tosca, Május királynője és Pater Guardian iránti érdeklődés bíztató jel a jövőre. A megkezdett úton tovább kell haladni, de úgy, hogy a mi dalműelőadásaink ne fussa­nak párhuzamosan a román opera műsortervezetével, hanem lehető­leg egészítsék ki azt. A szélesebb rétegek szempontjából a könnyen érthető, nemes dallamvonalú s a dalmű fejlődése szempontjából je­lentős, az ízlést nemesítő kisebb kamaraoperák és balettek sikere alig kétséges. Helyes lenne az egyes dalműelőadásokat elvinni Erdély magyarlakta városaiba. Ezek a városok mindegyike meg­bíz idényenként 3 dalműelőadást. Kamarazenekari hangversenyek — vasárnap délelőttönként —, a régi erdélyi és a fejlődésben lévő fiatal zeneszerzőnemzedék alakulása és nevelése szempontjából, szintén nagyfontosságú lenne. A Kolozsvár jobb műkedvelőivel s a zeneiskola tehetséges növendékeivel kiegészí­tett zenekar komoly muzsikájával erőteljesen járulna hozzá a zenére vágyó közönség s a tanuló ifjúság zenei ízlésneveléséhez. A munkás­ság is igen szívesen támogatná és látogatná ezeket a hangversenye­ket. Lakatos István. Velisoc fodega TÖKÉLETES KISZOLGÁLÁS B­ÜFFÉ B ŐR­KÜLÖNLEGESSÉGEK SZOLID ÁRAK Amerika ImiiLan­fo­l épít­­ a Leice ellen Már Washington György han­goztatta, hogy az Európa gyámsá­ga alól felszabadult tizenhárom északi állam csak úgy lehet való­jában független, ha nem avatkozik be semminemű európai ügybe. Ja­mes Monroe, az USA ötödik elnö­ke volt sorrendben a második, aki élesebben, rövidebbre fogva for­­mulázta meg ugyanazt az elvet: „Amerika az amerikaiaké!“ Az Egyesült Államok azután elindult az imperialista fejlődés útján. Hi­vatalos doktrinerjei széltében­­hosszában hangoztatták, hogy az Egyesült Államok, a Brit Világbi­rodalomtól eltérően, már földrajzi, geopolitikai tekintetben is, szinte vonalzóval felmérhető egységet al­kotnak. Sehol semmi terjeszkedési kísérlet, mert hiszen az Unió ha­tárain kívül alig akad olyan bir­tok, amely amerikai színekben pompázna a térképeken. Látszólag így is volna. A tér­képeken semmi sem bizonyítja az ellenkezőjét. Azonban a jen ki terjeszkedést nem kísérte mindenütt a fegyve­rek zaja. Csendes, igen csendes, de annál biztosabb expanziós fegy­vere akadt az USA imperialistái­nak. Ez a hangtalan fegyver a dollár. Kölcsönök, kamatgaran­­ciák, export-import. Láthatjuk, Washington óta so­kat fejlődött, más és más arcula­tot vett fel az USA imperialista köreinek terjeszkedési politikája. A második világháború alatt és főleg utána, az amerikai imperia­listák is rátértek az arany útjáról az erőszakos terjeszkedés útjára. Emlékezhetünk még arra, hogy a hitlerista búvárhajóhadjárat teljé­ben, Anglia hajókaravánjai védel­mére, 50 torpedórombolót vett át az Egyesült Államoktól. A hajó­kat különböző hadibázisok átenge­désével fizette meg. Egyszerű cse­reüzlet volt az egész. Azóta köve­telőzőbb lett azoknak a köröknek politikája, amelyek az USA ügy­vezetésében egyre nagyobb befo­lyásra tesznek szert. Izlandot stra­tégiai ugródeszkának használták az amerikai haderők a hitlerista háború alatt. Szerződésben köte­lezték magukat arra, hogy a há­ború befejezése után rögtön visz­­szavonják csapataikat. Azóta Iz­­land független állam lett, számta­­amerikai haderő mégis ott állomá­sozik a szigeten. Később az USA imperialista köreinek agresszív politikája jóval nagyobb méreteket öltött. Nincs terünk az egész hó­dító, elnyomó, támadó terv részle­tes ismertetésére. Nincs helyünk arra sem, hogy különböző politiku­sok, katonák, írók, újságírók véle­ményét ideírjuk, ezzel is bizonyí­tandó azt, hogy milyen gépezet működik a tengerentúl az imperia­lista klikkek politikájának alátá­masztásában. Mindössze néhány adat álljon itt: A második világ­háború éveiben északamerikai had­erők álltak a világ mintegy 50 kü­lönböző területén. Amerikai hadi­bázisok épültek európai államok területén, a Közelkeleten, Indiá­ban, Birmániában, Kínában és az óceánok elszórt szigetein. 1940-től kezdve 464 katonai bázist építettek az amerikaiak. Azután eljött a békekonferen­cia. Az amerikai imperializmus védelmezői „nemzeti biztonságot“ emlegetnek a Luxembourg-palotá­­ban, amikor azt követelik, hogy a Szovjetunió ezt vagy azt csinálja, innen vagy onnan vonuljon visz­­sza. Atombomba-politikát folytatnak és annyira erőszako­sak, amennyire csak erejükből te­lik, jóllehet a Szovjetunió vissza­vonta csapatait az összes vitás te­rületekről, így a dán Bomholm­­szigetekről, ami annyira fájt az amerikai imperialistáknak, majd Mandzsúriából is, már pedig Kíná­ban ott maradtak az amerikai csá­mpátok és teljes erejükkel segítik Csang-Kaj-Seket a nemzeti erők elleni harcokban. Mindez és még sok más egyéb körülmény felvilá­gosításra szorul. Mi a felelet er­re? Nos hát, a felelet sohasem vi­­­lágos. Zavaros, homályos „nem­zeti biztonsággal“ érvelnek, meg egyéb olyan argumentumokkal, amelyekről azonnal lehull a máz, csak kicsit kell felülről megkapar­ni. Nemzeti biztonság! ■ Nézzünk csak a térképekre. A Szovjetunió megszállási öve Európában alig néhányszáz kilométernyi területre terjed. Az a bizonyos dán sziget, amelynek megszállását „nemzeti­ biztonságuk“ ellen irányulónak te­­­kintették az amerikai imperialis­ták és amelyet egyébként régen ki is ürítettek az oroszok, alig 300 mérföldnyire fekszik a Szovjet­uniótól, de több, mint 3500 mér­földnyire az USÁ-tól. De nézzük csak a többi földrajzi adatokat. Az a repülőbázis, amelyet Arábiá­ban építenek ki az amerikaiak, 7000 mérföldre fekszik Északame­­rikától és 1000 mérföldnyire a Szovjetuniótól. Ugyanaz lenne a távolsági arány, ha a Szovjetunió mondjuk Venezuelában építene hadibázist. Vajjon mit szólnának ehhez a „nemzeti biztonság“ ame­rikai szószólói? A Dardanellák ügyében milyen izgatottan riká­csoltak az amerikai külügyi hiva­tal képviselői. Már­pedig ez a föld­szoros alig néhányszáz mérföldnyi­re fekszik Odesszától, a Panama­­csatorna pedig az amerikai New­ Orleanstól 1500 mérföldre büszkél­­kedik állig felfegyverzett erődök, repülőbázisok között. A szovjetek országa 1917 októ­berében a béke jegyében született. Azóta is minden külpolitikai meg­nyilvánulása az általános és oszthatatlan béke céljait szolgálta. A Szovjetunióban nincsen olyan osztály, vagy impe­rialista klikk, amelynek érdekeit a feltétlen háborús uszítás szol­gálná. Nincsen olyan gazdasági alakulat, trösztök, miegyéb, amelynek a háború meggazdago­dási lehetőségeket jelentene. Az előttünk álló fázist tekintve pedig világos, hogy a Szovjetunió szá­mára egyetlen nagy feladat léte­zik : újjáépíteni, rendbehozni mind­azt, amit a hiterista halom el­pusztított. Mindazt, ami éppen an­nak a célnak szolgálatában pusz­tult el, amiért a Vörös Hadsereg, az összes népek harcoltak és amit olyan igykezettel szabotáltak el a második front megalakításának akaratos elhúzásával Churchill és amerikai barátai. Ennek a célnak, a nagy, hatalmas újjáépítésnek szolgálatában állanak az új ötéves terv gigantikus méretei, az összes újjáéledt, demokráciájukat ki­tel­jesíteni akaró kis és nagy népek erőfeszítései. Az angol és amerikai klikkek háborúra uszító tevékeny­sége egyre nyilvánvalóbb. Azon­ban a háborúból megacélozottan kikerült, szabadságukat becsülni tudó népeken kívül hatalmas se­gítőtársai akadnak a béke ügyének angol és amerikai demokrata kö­rökben is. Wallace, az USA keres-*­kedelmi minisztere lemondott, il­letve lemondásra kényszerítették azok az amerikai körök, amelyek nem akarnak felhagyni agresszív, külpolitikájukkal, mert anélkül egész világuk, a nyerészkedés, az elnyomás, az erőszak világa össze­omlana. Azonban Wallace és se­gítőtársai folytatni fogják a bé­kéért, a Szovjetunióval való meg­egyezésért vívott harcukat és eb­ben a küzdelmükben a világ ösz­­szes, békét akaró népei támogatá­sára számíthatnak. A­SZÓD­Y JÁNOS Gazdasági keresztmetszetIngatlanforgalom és jelzálogüzlet Az adott gazdasági helyzet meg­ítélésének legcélszerűbb módja az úgynevezett „ingatlanpiac“ meg­figyelése. Az ingatlanátruházások a tőke útjának irányára engednek következtetni, a jelzálogbekebele­zések pedig az építkezések görbé­jét és részben az ipar és kereske­delem pénzellátásának fokát is felfedik. Az ingatlanpiac pillanatnyi helyzetének megítélésére ahhoz az eljáráshoz folyamodtunk, hogy át­lapoztuk a kolozsvári telekkönyvi hivatal nyilvános iktatókönyvének idei évi augusztus—szeptember havi bejegyzéseit Augusztus 1-től szeptember 20-ig Kolozsvár területéről össze­sen 45 ingatlanátruházást jelen­tettek be. Ezeknek egy része már rég megtörtént s csak most ke­rült sor a tulajdonjog hivatalos átírására. Ez a magyarázata an­nak, hogy egyes ingatlanátruhá­zási kérésekben igen alacsony ösz­­szegű vételárak — 3000 és 5000 lej összegek — is szerepelnek. Ennek a gazdát cserélt 45 ko­lozsvári ingatlannak együttes vé­teláraként 358.221.000 lejt vallot­tak be a szerződő felek A Kolozsvár-környéki falvakról és községekből 16 ingatlaneladást jelentettek be, együttesen 54 mil­lió 850 ezer lej összegben. Sokkal érdekeseb , és a valóság­nak megfelelőbb képet kapunk a jelzálogkölcsönök bejegyzésére vo­natkozó kérések adatainak összesí­tésénél. Kolozsvári ingatlanokra augusz­tus—szeptember hónapokban 54, vidéken 14 esetben kérték a folyó­sított jelzálogkölcsönök előjegyzé­sét, illetve bekebelezését. A kolozs­vári ingatlanokra folyósított köl­csönök megoszlása a következő: összesen 54 esetben 925.6oo.ooo lej A legnagyobb összegű kölcsönö­ket a CEC (Postatak­arékpénz- UTUNK Kiadja: a Józsa Béla Athenaeum. Kéziratok megőrzésére és vissza­küldésére nem vállalkozunk Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj-Kolozsvár, P. Libertăţii — Szabadság-tér 5. Szerkesztőségi órák: mindennap délelőtt 9—1-ig. Negyedévi előfizetés 5800 lej. Hirdetési díj négyzetem­-ként 1000 lej Postatakarék csekkszámla száma 40.K2L tár) folyósította 200, illetve 150 millió lej összegben. Az első ösz­­szeget egy kolozsvári román pénz­intézet kérte, amely a­ jelzálog­­fedezet mellett azonnal tovább­adta saját adósainak. A másik kölcsönt — 150 millió lej összeg­ben — egy építőipari anyagok ki­termelésével foglalkozó vállalat vette fel. A folyósított jelzálogkölcsönök egy igen tekintélyes része iparosok és kereskedők kezeihez jutott. A falusi ingatlanokra folyósított 14 jelzálogkölcsön megoszlása a következő: Cred. Nat. Agr. 11 esetben 21.7oo,ooo lej Banca Agrara 1 „ 8.000.000 „ Banca Albina 2 „ 3.5oo,ooo „ összesen 14 esetben 33.2oo,ooo lej A jelzálogüzlet tehát — ha egy­előre még távolról sem elégíti ki az ingatlannal rendelkező iparosok és kereskedők, valamint az építke­zési hajlandóságú háztulajdonosok igényeit — határozott fejlődést mutat. RÖSZLER VIKTOR Kulturember öröme alapjául "Atlantica” kávészaküzlet Cluj, Dózsa György­ utja 2 Törökkávé különlegességek Naponta friss pergetés Banca Centrala 25 esetben 217.noo.coo lej Banca Albina 29 „ 16o.zoo.ooo „ Banca Agrara 4 „ 92.ono.ooo „ CEC 2 „ 35o.oon,noo „ Creditul Indust. 1 „ b­.ooo.ooo „ B de Credit R. 1 „ 3o.ono,ooo „ Magánosok 1 ,, 65.ooo.ooo „ Legújabb típusú gyermek Icocf i le a legjobb kivitelben kaphatók­­ . VI . Cluj-Kolozsvár, eisz­­vletes Horea­ utca 16. Újra megnyílt a hírneves­z IRSUS VE VII DEOIL© Tulajdonos: V. Crăciun, V. István Meleg ételek, bulié, kitűnő italok­­ Kifogástalan kis­olgálás imraov ass *____i X— ITwMMAal UaintAJAt TffttftKffváj* vaMI. vsusti: KIm Máatm Icugaté. I Iskolai feds­zetdíj legolcsóbban a Józsa Béla Athenaeum könyvesboltban szerezhető be, Kolozsvár, Szabadság-tér 12. sz.

Next