Utunk, 1972 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1972-11-17 / 46. szám
Ki hitte volna... ■ hogy „a leendő lordocska ösztönösen betöri egy kővel az üveget — gesztusa egy egész uralkodó osztály jellemét fejezi ki" (K. Török Ildikó, Fáklya). ■ hogy Dörgő Dénes ezt írja humoreszkjében: „Életemben nem láttam olyan szép, opálkék szemeket. Minden erőm elhagyott. Belebámultam a kék gömbökbe, ereimben szódavíz bizsergett... Megkukultam." ■ hogy „Minden út a hombárokba vezet" (Mingesz József Szabad Szó). ■ hogy Vári Attila „szabatosan, árnyaltan fogalmaz és sok mindenre utal" (Vári József Hargita). Ki hitte volna... ORSZÁG # Érdekes kultúrtörténeti cikkeket olvashattunk a megyei lapokban. A Hargitában Beke György ír a bukaresti Petőfi-kultusz múltjáról és jelenéről, a Brassói Lapokban Kolozsvár várt történetének és a forráskritikának kiváló korai művelőjéről, Nagyajtai Kovács Istvánról közöl cikket Egyed Ákos. Binder Pál a Megyei Tükörben a székely és szász székek kora középkori településtörténetének kérdéseit exponálja. A Filológiai Társaság sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének napirendjén az esztétikai nevelés problémái szerepeltek. A Boris Cazacu professzor elnökletével megtartott ülésen elhangzott közlemények közül idézünk pár címet — I. Zamfirescu: Egyetemes és nemzeti irodalom, Szabó Zoltán: A stilisztika, az esztétikai nevelés hatékony eszköze (ez az előadás kivonatosan megjelent a Tanügyi Újságban), Gh. Afloare: A Hargita megyei román sajtó történetéből, Salamon Sándor: A helyi színházi hagyományok szerepe a tanulók esztétikai nevelésében, Varró János: Kós Károly kapcsolatai Kovászna megyével, Szigeti József: Mikes hazaszeretete a „Törökországi levelek“ tükrében. Kósa Ferenc: Tájnyelvi sajátosságok Apor Péter leveleiben. Kuszálik Piroska: Esztétikai nevelés a magyar nyelv oktatásában. A vándorgyűlés részvevői Kisbaconba és Zágonba is ellátogattak. • Az Arad megyei könyvtárak olvasóiknak kiosztott kérdőívek segítségével felmérik mai irodalmunk olvasottságát. A legnépszerűbb írót az Arad koszorúja elnevezésű díjjal tüntetik ki. • A temesvári és lugosi olvasók Benkó Samuval és Csiki Lászlóval találkozhattak. Új könyveikről Domokos Géza, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója beszélt. • Aradon Györffy Éva, Szatmáron Litteczky Krausz Ilona képeit állították ki. Láta László nagyváradi tárlatán „plasztikai formákat“ mutatott be. Plugor Sándor kiállítása e hó 19-én nyílik meg Csíkszeredában. A Viaţa studenţească reprodukálja Sabin Bălaşának a iaşi-i egyetem megrendelésére készült érdekes freskóit. Bălaşa stílusa a monumentális realizmus és az álomszerűség eredeti vegyüléke — eltérően eddigi naiv-szürrealisztikus duktusától. Sepsiszentgyörgyön megjelent a Művelődés baráti körének tavalyi árkosi szimpoziona nyomán készült gyűjtemény. A kötet Jagamas János, Angi István, Almási István, Zoltán Aladár, Szász Károly, László Attila, Birtalan József előadását közli a kórusművészet időszerű gondjairól. Erről szól több neves zenei szakemberünk rövidebb hozzászólása is. • Lászlóffy Aladár és Láng Gusztáv volt a tordai Jósika Miklós irodalmi kör vendége. Irodalmunk helyzetéről beszélgettek a tordai olvasókkal. A lengyel írószövetség meghívására Varsóba utazott N. Carandino és Szabó Zoltán. Hibaigazítás: Az Utunk 1254. számának 10. oldalán Angi István A kórusművészet esztétikája című cikkébe két értelemzavaró sajtóhiba került be. A hibás mondatok helyesen így olvasnék: „A feszültség odáig fokozódik, hogy a művészi tartalmak egykori esztétikai gazdagsága egyetlen meztelen minőségre degradálódik, az áru fétisére: az alkotóból eladó, az előadóból menedzser, a hallgatóból pedig mindinkább közömbös fogyasztó lesz.“ (első hasáb, alulról a 11. sor). „Persze minden művészi mű önálló alkotás, és a hiteles művészi eszmék — a tudományos igazságokkal szemben — nem relativizálódnak.“ (negyedik hasáb, alulról a 4. sor). Szép Máramarossziget: „Nem is tudom, hogy kezdjem levelem. Kicsit lámpalázas vagyok, mint egy diák, aki első vizsgája , ott áll Nagy érdeklődéssel figyelem az irodalmi műsorokat, előadásokat, úgy rádióban mint tévében. Általában a lírikus verseket kedvelem, de ha szép a vers, és van mondanivalója, meghallgatom, elolvasom akármelyiket. Amint az imént is írtam, a lírikus hangú verseket kedvelem, ezért is talán, kedvenc költőm M. Eminescu. Magyarok közül pedig Petőfi a és Ady E Levelemnek az a célja, hogy tudassam önökkel, én is szoktam verselgetni, szóval verseket írni. Egy-egy szép mondatot megjegyezni, leírni, majd elemezni. Hát leírtam levelemben három különböző verset. Szeretném, ha megbírálnák, esetleg tanácsokkal szolgálnának. Vagy írják meg őszintén, hop' hiába, hasztalan a fáradozásom. Vagy talán éppen az ellenkezőjét. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízom magamban, hanem azt, hogy még kezdő vagyok, úgymondva amatőr. Lehetséges, hogy én is úgy vagyok verseimmel, mint anya gyermekeivel. Vagyis csak azok szépek, csak azok jók. Mert én szerintem elég sikerültek, és különben olvastam rosszabbakat is.“ — Versei ismeretében csak irigyelhetjük az ön olvasottságát. M. D. — Szilágykraszna: „Jaj de jó a dolga / ma a prücsöknek, / De milyen lesz decemberbe / szegénynek... // Sokat pihen a prücsök / a zöld fűre. / Táncba ugrik egész nap / az éneke. // Szép az idő, nagyon boldog / lehet itt, / Mégis kéne dolgozni is / valamit. // Mert oly hamar eltűn, mi / szép és mi jó, / mit csinál a prücsök mikor / hull a hó?“ — Átadja a hangya üdvözletét La Fontaine-nek Párizsban. M. J. — Balánbánya: „Állj meg, idő, egy pillanatra, / Hadd tekintsek körül egy kicsit, / Fogjam meg, mi megfogható ma. / El ne szalasszam az ifjúkor szép emlékét. // Mint robogó vonat a vágányon, / Úgy szaladsz s eltűnsz a szem elől, / Mint a magasban keringő sólyom / Eltűnik a fekete felhők közt. // Habár a sólyom s a vonat is / Visszatér még egyszer, s láthatom, / De te nem jössz vissza — csakis / Tovarepülsz, szép ifjúságom.“ — A vers találóan festi a vasúti menetrend és a sólyomvadászat, valamint a múlandóság közötti hasonlatosságot meg különbséget. Erre azonban már az ókori görögök felfigyeltek. R. S. M. — Nagyvárad: „Örömmel figyeltem, hogy a Levélváltás rovatban kezdő tollforgatónak szentelnek érdeklődést. Több mint tíz versem közül még egy sem látott napvilágot, nem tudnám, kihez forduljak. Remélem ezennel jó helyen kopogtatok.“ — Magunk is szeretnék remélni. H. I. — Sepsiszentgyörgy: „Talán kissé merész vagyok, hogy véleményt kérjek néhány versemről. Diákkorom óta verselgetek. Azóta már ipari szakmában dolgozom, de szeretem a csendes órákat, és néha elgondolkozom az élet dolgain, s az élményeimet sorokba öntöm. Szeretném, ha a Levélváltás rovatában néhány megjegyzést fűzne a verseimhez. Nem vagyok költő, igaz, hogy rímelgetés nélkül lejegyzem minden benyomásomat.“ — Az utóbbi szavak arra engednek következtetni, hogy az ön szemében a költői mesterség nem merül Ugyan ki a benyomások puszta lejegyzésében, mégis valami ahhoz hasonlónak tartja. S valóban, maguk a versek is arról tanúskodnak, hogy ön hajlamos válogatás nélkül papírra vetni mindazt, ami eszébe ötlik. Például: „Pereg, egyre pereg / A végtelen idő / élén ringat fel-le , Parányi sejt / Vergődöm, tapadok / Ujjaim közt csorog / Csorog, csorog / Ez a végtelen idő / Markolászom, szorítom / Görcsösen védem / A létem, ezt a darab időt.“ — Végtelen is, pereg is, ölén ringat valakit, ujjai közt elcsorog, meg is markolásszák ott — mi az? Cs. A. — Tirn&veni. Új versének zárósona így hangzik: „De csodálkozom, hogy van ének.“ Mi inkább azon csodálkozunk néha, hogy milyen sok van. M. P. — Déva: „Kopott farmer zakóm alatt szívem sosem bús / Szeretem a beat-zenét, a fantáziám dús / Elmúltam tizennyolc éves, nem vagyok még húsz... // E korban az érdeklődés oly sokfele húz, / Nem tudom, mi a pihenés, nem bánt méga csúz. // Megnézek minden szép kislányt, kin hogy áll a rúzs, / Haragszik is a szerelmem, mindent összezúz. // Meg kellene komolyodni — az idő elúsz’ / Holnaptól nem szórakozni, de élni tanulsz; / Elmúltál tizennyolc éves, hol van már a húsz...“ — Ilyen elszántan rímelni még akkor se musz. B. J. — Nagybánya: „Mi tagadás, szeretném, ha teljes szívedből / Jönne a drága szó, hogy «■szeretlek«, / Mint legdrágább kincsre, mint drágagyöngyre, / E szóra úgy vigyáznék, hogy semmi baj ne érjen. // Vigyázz, e drága szót ingyen ne osztogasd. / Akárki szívébe bedobni ne dobd, / És kinek szívébe bedobtad, ellopni ne lopd, / Mert ez csak egyszer lehet drágakő, utána már csak kavics.“ — Sőt, már nem is szív-, hanem csak epekavics. G. A. — Marosvásárhely: „Magadba táplálod / szavaim erdőillatát / cinege-pacsirta szimfóniáját. // Mint fába ütött villám / ütött belém letépett fehérnemű. ..Derült égből fehérneműcsapás. O. A. — Szatmár: „Meghalt egy fehér / krizantém virág... s így kezdeném a költeményt. / Talán egyike lesz / csodálatos verseimnek, / aranybetűkkel / írva tankönyvek / első oldalára. / Hogyan folytassam / tovább? Szóval: / meghalt egy fehér / krizantém virág... / Régen szeretném / nyomdában látni műveim ... / Most ott a / sorsdöntő alkalom / és csak egy kurta / hetem van / a határidőig! / Jó lesz, hogy: / Meghalt egy fehér / krizantém virág... / Meghalt ... talán / ezt a versemet / fogják szavalni / földi maradványom / felett, ha elviszi / lelkem, könyörtelen, / fekete halál... / Szomorú lesz nagyon / amit írok, / könnyezni fognak szegény / fűzfapoéták... / Talán irigyebben / mint valaha. / És akkor hódolóim: az erdők, madarak, / források, szerelmesek, / élők és halottak, / mind, mind / egyre jobban, / zengőn ,hangosan / szavalni fogják, / hogy: / Meghalt egy fehér / krizantém virág! Nem... idáig jó. / Holnap majd kitalálom / a súlyos mondanivalót.“ — Kárba veszett irónia. K. JAKAB ANTAL Anton Pann VÍZSZINTES: 1. Anton Pann-aforizma (folytatása a függőleges 16. sorban). 16. Kitűnőség, előkelőség — latin eredetű szóval. 17. Földfelszín. 18. Fordított tiltószó. 19. Bővebbé tesz. 21. Létező. 22. Béke — oroszul. 23. Magyar mondabeli alak. 24. Rendet teremt. 26. Olaszországi folyó. 27. Angol fiúnév. 28. Katolikus szerzetesrend tagja. 29. Gyakran szóba hoz. 32. Régi vonóslantszerű hangszerek. 33. Dombi románul. 34. Idegen tagadószó. 36. Személyemről. 37. Kisgyermek köszönése. 38. Ezen a helyen. 39. Színültig pakol. 41. Makacsság. 42. Búzadara. 44. Megbélyegző panasz. 45. Faragókész német eredetű szóval. 46. Az erő fizikai mértékegysége. 47. Kiváló erdélyi történész (Lajos). 50. Élemedett. 51. Gyakori országnév-végződés. 52. Géza fejedelem unokaöccse. 53. Apaállat. 55. Fizetési részlet (ek. h.). 56. Kudarc. 57. Portugáliai város. 59. Csavarvonal alakú. 62. Korábbi tisztítószer-márka. 63. Tova. 64. Vivatozás. 65. Svéd város a Botteni-öböl északi részén. 67. Le. 68. Ausztriai kisváros. 69. Jugoszláviai város a Tisza jobb partján. 71. A Nagy-tavak száma. 72. Mint a 38. vízszintes. 74. Váltogatta. FÜGGŐLEGES. 2. Szögmértan. 3. AT. 4. Lárma. 5. A hiba központja! 6. Földi szurok. 7. Iráni eredetű nép tagja. 8. Énekesmadarak. 9. Átmásol. 10. Szájat nyit. 11. Csont — latinul. 12. Asztácium. 13. Háborgatom. 14. Nyugati gót király (376?— 410). 15. Madárszállás. 20. Öblös csőrű gém. 23. Nem kellő sűrűségű. 24. Gyakori férfinév. 25. Fej, tréfásan. 27. Eszközzel vagy hanggal tudat. 28. Nagyon lejt. 30. Holt nyelv. 31. Szlovák, régies szóhasználatban. 35. Edukáció. 37. Lázár a ...: Ady-vers címe. 40. Ugye megmondtam. 41. Színpadi mű. 43. Betegápolás. 45. Az ókori római városok piacközpontja. 47. A drágakövek mérésénél használatos súlyegység. 48. Szovjet súlyemelő. 49. És aztán? 52. Magyar filmszínész volt (Ernő). 54. Város Spanyolországban. 56. Érvekkel hadakozó. 58. Hazai tisztítószer. 60. Térd németül. 61. Folyamatosan befolyásolja. 65. Szép vidék jelzője. 66. Elhamvad. 69. Társa rövidítése. 73. Pont a végén! 74. Szén és bor. 75. GI. 76. Tavasz kezdete! (Készítette Rámay Tibor) A 44. számban közölt, Ősz című rejtvény megfejtése: Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, / s vaskorláton hunyorog a dér. öttükszéli szobraink LOSNSZKY LORÁND Állítja Benczédi Sándor VILÁG # Az irodalmi művek értékelésének bizonytalanságát mutatja a legújabb nyugatnémet bestseller-lista. Az első helyen Hildegard Knef színésznő hírhedt emlékezései állnak a másodikon Simmel Und Jimmy ging zum Regenbogen című regénye, a harmadikon Charriére, a volt fegyenc Pillangó című „erős“ munkája. Henry Miller Lexusa csak a 6. helyet foglalja el. A „non fiction“ kategóriában Jean-Jacques Servan-Schreiber vezet A felszabadított társadalom című tanulmányával. A francia képzőművészeti élet revelációja a New Yorkban elhunyt André Kertész. A kritika Miróhoz és Yves Kleinhoz hasonlította a díszítőelemek és a vonal új funkcióit felfedező művészt. Megjelent Uwe Johson Jahrestage (Az év napjai) című naplója. Az író politikai, bölcseleti és irodalmi élményeiről, a mai Németország sorsáról számol be — egyénisége eltűnik a társadalom- és környezetrajz mögött. Az Aut-Aut (Vagy-vagy) című olasz marxista folyóirat „a Lukács utáni magyar gondolkozásnak“ szentel különszámot, Fenomenológia, marxizmus és új társadalom címmel. Vajda Mihály Fenomenológia és marxizmus, párbeszéd című írását a főszerkesztő Enzo Paci professzor kommentárja követi, Heller Ágnes és Vajda a család szerkezete és a kommunizmus közötti összefüggésről értekezik, Bence György és Kis János A nyelv a mindennapi élet elméletében címmel közöl jelentős tanulmányt. # A párizsi Société des Artistes Indépendants a napokban választotta meg új intéző bizottságát, melynek mandátuma két évre szól. Az intéző bizottságba ismét beválasztották a kolozsvári származású Gáli Ferenc festőművészt. A Salon des Indépendants legközelebbi párizsi kiállításán tíz romániai, képzőművész vesz részt két-két munkával. A kecskeméti Petőfi Népe című napilap megkezdte Hatvani Dániel költő Kövek és folyóvölgyek című romániai útirajzsorozatának közlését. Az első rész a coziai kolostorról, a második Brâncusi Turgu Jiuban látható műveiről számol be a magyarországi olvasóknak. A magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokról rendeztek szimpoziont Szentendrén Jakov Ignjatovic születésének 150. és Joakim Vujic születésének 200. évfordulója alkalmából. A tanácskozás anyaga Szomszédság és közösség címmel jelenik meg a budapesti Akadémiai Kiadónál. Köztudomású, hogy Szentendre a XVI. századtól a XIX. századig a szerb és a horvát kultúra egyik jelentős központja volt. # Az MNK Elnöki Tanácsa 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki Illyés Gyulát. # A Science & Society című amerikai baloldali folyóiratban Pradeep Bandyopadhyay számol be a francia marxizmus jelenlegi áramlatairól. Louis Althusser Rue d’Ulm-i iskolája mellett felhívja a figyelmet a Centre d’Études Socialistes kutatóira. Pierre Naville, Ernest Mandel, Manuel Bricher, Henri Lefebvree, Serge Mailét a modern technika és a tömegkommunikációs eszközök elemzése útján közelítik meg a gazdaság, a kultúra — így az irodalom — kérdéseit. Eredményeik a legnagyobb figyelmet érdemlik. A modern marxizmus nem állt meg Lucien Goldmann (románra és magyarra is lefordított) irodalomszociológiai tanulmányainál. A pancsovai Lumina című folyóiratban Slavco Almáján a jugoszláviai román líra kérdéseiről ír. A szerkesztőség címe: Cluj, str. 6 Martie 3. Telefon: 1-24-20. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I. P. Cluj 1972 — 2918 | 40 440 | SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: LÉTAY LAJOS (főszerkesztő), SZILÁGYI ISTV. ERVIN fr“«’/00011 PÁL’ HORNYÁK JÓZSEF, MAROSI PÉTER, ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, SZABÓ GYULA, SZÖCSI!