Utunk, 1972 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1972-12-15 / 50. szám

Ki hitte volna ... ■ hogy kezdő hírszerkesz­tőnk, Tamás Gáspár Mik­lós szerint megjelent Szemlér Ferenc fényképe — Constantin Olariu for­dításában . ■ hogy ,,az előadást ren­dező kezek nem bodorítot­­ták ünnepivé“ (Hajdú Győző) ■ hogy az olvasó „közben felfedez egy olyan embert, aki utolsó könyvében tö­retlen hitével és akaratá­val csupa nagybetűsen érzi és jelzi az élet való­ságait” (Szele Péter) Ki hitte volna ... ORSZÁG 0 A kolozsvári Állami Magyar Színház meg­kezdte Titus Popovici Hatalom és igazság cí­mű darabjának próbáit, amelyet a szerző ha­sonló című forgatókönyve alapján a színház ké­résére dolgozott át színpadra. A darab Domo­kos Géza fordításában és Bán Ernő rendezésé­ben kerül színre. A díszletek Stürmer Helmut,­­míg a ruhák Schrantz Edit tervei alapján ké­szülnek. A főbb szerepeket Vadász Zoltán, Héj­ja Sándor, Horváth Béla, Pásztor János, Köllő Béla, Dorián Ilona, Andrási Márton, Bíró Le­vente játssza.­­ A Kriterion Könyvkiadónál jelent meg: Pavel Apostol: Embertervezés 2000-re („Ko­runk Könyvek“ sorozat, Dankanits László for­dítása), Király László: Kék farkasok (regény), Titus Popovici: Ipu két halála (kisregény, For­ró László fordítása), Éljent a Respublikára (ün­nepi versantológia, Béres Katalin válogatása). A Tudományos Könyvkiadó Cseke Vilmos gráf­könyvét adta ki. 0 A kolozsvári Dacia Kiadó három új köny­­­vét dedikálta a helyi Coşbuc könyvesboltban a három szerző: Bajor­ Andor, Farkas Árpád és Kántor Lajos Bevezetőt Kerekes György, a ki­adó szerkesztője és Lászlóffy Aladár mondott. 0 Kántor Lajos a kolozsvári Tribuná­ban új hazai magyar verseskönyvekről ír Poezie ag­resivă? címmel. Ugyanő a marosvásárhelyi Vatra hasábjain regényirodalmunkról cikke­zik. A Vatra glosszaírója az Ifjúmunkás ered­ményeit méltatja. „Minden szám meglepetés“ — írja —, a lap „mindig időszerű és irigylésre­­méltó következetességgel kerüli a banalitást... Ötletesség és a fiatal olvasók igényei iránti te­vékenység jellemzi — kis terjedelemben nagy változatosságot nyújt“, minőségi engedmények nélkül. A Vatra közli Éltető József verseit is, Andrei Fischof fordításában.­­ Ismét megnyílik a bukaresti fil­hmúzeum, a közkedvelt Cinematecă. A kitűnő intézmény a híres rendezőknek (Mizogucsi, Kuroszava, Kobajasi, Bergman, Satyaju­ Ray, Andrzej Wajda) és híres színészeknek (Birlic, Greta Garbó, Marlene Dietrich, Gary Cooper) szentelt ciklusokon kívül bemutatja a dokumentumfilm és a montázs történetét. Ritka filmekkel is biz­tatják a filmrajongókat, akik megnézhetik vég­­re például Lubitsch Babáját.­­ A békéscsabai Páskándi-premierről, a Tor­nyot választók előadásáról Szenczei László szá­mol be A Hétben. 0 Létay Lajos találkozott a marosvásárhelyi 5-ös számú líceum pionírjaival. 0 A bălceşti-i Bâlcescu Múzeum barátainak egyesülete és a kolozsvári történelmi társulat Bălcescu és Erdély címmel szimpóziumot ren­dezett Kolozsváron. Érdekes tudományos köz­leményeket olvasott fel többek között Ştefan Pascu (Erdély Bălcescu gondolkozásában) Ghe­­orghe I. Bodea (Bălcescu és Kolozsvár), Kovács József és Benkó Samu (Bălcescu és a magyar történetírás), Egyed Ákos és Károlyi Dénes (Bălcescu a magyar forrásokban), Engel Ká­roly és Mircea Popa (Egy irodalmi klisé: Er­dély leírása), Ioan Chindriş (Bălcescu művei­nek fogadtatása Erdélyben). 0 Dávid Gyula, Kányádi Sándor és Páskán­­di Géza találkoztak szatmári olvasóikkal és de­dikálták könyveiket. 0 Mikó Ervin Szatírmáron dedikálta új köny­vét a bevezetőt Traian Ursu és Ács Alajos mondott.­­ A friss Korunk­ban a modern civilizáció különféle kérdéseiről értekeznek. Semlyén Ist­ván a gazdasági növekedés antinómiáit jellem­zi- Kapusy Antal az emberiség mai idegállapo­táról ír, Szilágyi Júlia modern mítoszokat bon­­col. Fábián Ernő és Roth Endre a jövőt szocio­lógiai szemszögből elemzi. Iring Fetscher esszé­je halandó állapotunkkal néz szembe. Szent- Györgyi Albert ember és természet klasszikus, de­­mindig nyugtalanító viszonyát taglalja. A lap Palocsay Zsigmond, Balla Zsófia, Adrian Paunescu verseit és Kolozsvári Papp László regényrészletét adja közre. l" _ Nagybánya: Tanítványai dolgozatai­ból küld be aranymondásokat. Az első így hangzik: „II. Endre hazajött a háborúból, és országát és feleségét fenekestől felfordulva ta­lálta.“ — Úgy látszik, nincsenek régi arany­mondások, csak véndiákok. \f a — Székelyudvarhely: „Lassan alakul az alkony, / magával rántva az eget. / Alom kerülget két szemet. / Szép az éj, telehold jön fel // Egy árnyék oson a csendben, / sűrű köd a temetőben. / Egy sírhant felett lidércfény, / az árny megtorpan, elalél.“ — Az árny meg­ijedt a saját árnyékától. V. M. — Gyergyószentmiklós: „úgy látom, erőst felforrósodott az Utunk Levélváltása Hogy langyosabb legyen, kacagjunk egyet: Já­nos bácsi a marosmenti faluk legrészegebb em­bere. Az áldott nap a kocsmában süt rá, az est fátyla a kocsmában éri. A felesége, Amáli a nagy sárga hold fényénél csak várja, várja. János sehol. No, hadd el, János. Amali a nagy sáros úton egyenesen Jánoshoz csubakol a kocsmába. — Mért jöttél, Amáli? Hát úgy no, akarok egy kicsit inni én el. — Ne bolon­­dosz, Amáli! — Kocsmáros, egy felet ide. — Még egyet! — No, most énekeljünk egyet, Já­nos,­­ Amáli, az úristenért, hamar menjünk haza.“ — Ön elérte célját: anekdotájától nem­csak hogy lehűlt az Utunk Levélváltása, de megfagyott benne a vér. V. I. — Brassó: Idézzük Kávé­zósaink című versét: „Kávéscsésze papíron szétfutó csókja / arcátlanul villog vetetlen ágyak / hónapos iz­zadságában felgyűlt / orrfullasztó megszokás­nak II utálatos gondolatára vetődő öreg néni­kék / fekete menyasszonyi pompában elesett / férjeket siratva hazug könnyek / csillogó szín­háziasságával bekent // rekedtes hangokat ká­véscsésze szálaktól / összebogzódott oldalához verve minden / kitalált jelt reménynek pénz­nek / szerelemnek hazudni hogy higgyen / sok bajuszos nénike szégyenlős vénleány / tűzoltó kapitány abban mit holnapra / jósolnak ágy­megvetést izzadtságot / pénzes pasasokat kur­vákat hétköznapra // szűzleányokat vasárnapra mert fejükre / homályos alakú rókák ültek és lábuk / alatt szemüveg nélkül olvasható / cím­zés tabu mintha mind tabuk // vennének kö­rül nem szabadna ágyét / vessünk néha ember­ként lélegezzünk / kávéscsésze dinasztiánkban hol emberek / nem csak sovány pasasok lehe­tünk.“ — Nekünk ez kávézacc, és nincs hozzá kávéjóstehetségünk. R. M. — Kolozsvár: „Özönvízként szállnak gondolataim / Filmként pillanataim / Levelek tucatszámban ha / Tehetném küldeném“. — Előttünk az özönvíz. E. Sz. G. — Élesd: „Inkább később, mint so­ha, szól a közmondás. Türelmesen vártam az önök válaszát. Most megkaptam, de nem teljes egészében, ugyanis nem tudom, hogy az önök válaszát képletesen, avagy szó szerinti értelem­ben kell elfogadnom. Tehát vehetem, ahogy akarom, képletesen, mivel az illető kifejezést én is így használtam. Ha élefa vagyok, és az nem utolsó dolog, ahogy önök írják, akkor nem utolsó dolog az sem, hogy teremni tudok. A termés fogalma alatt a verseket értem.“ — ön valóban „tud teremni“, gyümölcsei azonban még zöldek. .................. p. g. — Kolozsvár: „A büffé ajtajánál egy ember áll. / Befelé pislantva csak egyre vár. / Kabátja elnyűtt, cipője sáros, / Míg a hó szép lassan belepi a várost. // Arca sápadt és be­esett. / Amit a nyomor reá festett. / Sóváran nézett befelé. / Piros orráról csepeg a lé. / Az ajtón egyre jönnek és mennek jóllakva. / Az éhezőnek mit sem adva. / Hökkenten néznek rá, hogy lehet / ilyen fiatalember kéregét. / Ott áll éhezve, fázva. / Nézve körül a nagy­világba. / És állna be ő is a sorba. / Hogy sorsa forduljon jobbra. // Dolgozna serényen, hittel. / Dolog nélkül nem él senki itten. / Alkotna ő is az állam javára. / Nem kellene várni az alamizsnára.“ — Ez a végkicsengés megdobogtatja minden jóravaló ember dob­hártyáját. G. J. — Élesd: „Rájöttem minden olyan e­­gyes érvelésekre, amely a kezdő írókat illeti. Tudjuk, hogy minden emberi ész a sajátossá­gából fűződik ki. Sajnos a becsület-igazság szó­tára nincsen meg mindenkibe! Ezért felkiáltó­jellel zárójelbe kell hogy tegyük azt a ténye­zőt, hogy nem minden kezdő írónak van meg a saját becsülete. Éspedig hogyan? Miért! A más eszére bízzák magukat a segítség kívánat miatt. Szélhámosságból vagy öntudatlanságból, sőt egyéb okokból az írói pályát válasszák próbálkozásaikkal. Olyan úton-módon, hogyha bevált írók és költők írásait utánozzák. Sőt, nagyobb merészséggel — hamisítják! Nem min­den kezdő írónak illem ez a vád. De_ viszont tanulságos. Ha tényleg egy ilyen kezdő írónak vagy költőnek nehéz kockázatok között is kikü­szöböli saját magát a bevált írók közé, utóvégre rájönnek, hogy az esze munkája alól ugyan­azok kerülnek ki, amelyet az emberiség kul­turális szemei már elolvasott. Az egyik szaka­dékot átugrotta, de viszont a másikban bele­akadt a lába ...“ — Egyszer h­opp, máskor­­hopp. Mindazonáltal ön kissé szigorú a kezdő írókhoz. Ámbár akinek nem illeme, ne vegye magára. Sz. I. — Marosvásárhely: „A tegnap volt, / hogy összetorlódtak gondolataink, / s a mára gondolni már nem maradt idő. / Mert gúzsba kötött a rohanó világ, / s csodálkozásomban elfeledtem lépést tartani. // A csillagok ragyo­gásában gyönyörködtem, / s elvakított a csen­des éjszaka olyannyira, / hogy nem vettem ész­re, mikor hajnal hasadt. // Csend volt és sötét volt, / Éppen egy világtalannak beszéltem el a csillagok ragyogását, ő merengve mondta, / hogy már tudja.“ — Öt, persze, nem vakította el a csendes éjszaka. K. JAKAB ANTAL TAMÁSI ÁRON VÍZSZINTES: 1. Tamási Áron főműve. 11. Egyik me­gyénk. 14. Korhol. 15. Pára! 16. E városban jelent meg 1925-ben Tamási első kötete, a vízszintes 93. 18. Angyali rang. 20. Napisten. 22.­ Tamási mű. 24. Szakképesítésének okirata. 29. A legmélyebb női hang. 31. Tamási novella. 34. Puskát használ. 35. Időegység. 37. Francia regényíró (Reng a föld, Ariane). 38. Vízinövény. 39. Szélesre nyitnak. 42. IÉS. 44. Maró hatású anyag. 45. Szikladarab. 46. Saláta egyne­mű hangzói. 48. Román női hév. 50. Nyitom. 51. Fordított határozott névelő. 52. A víz­szintes 16. városának a napi­lapja, melynek Tamási mun­katársa volt. 54. A tetejére. 55. Németalföldi zeneszerző (Hein­­rich, kb. 1450—1517). 56. A labdarúgás célja. 57. Vizesgö­dör. .58. NZ. 59. Kiejtett két­jegyű mássalhangzó, az ábécé végéről. 60. Folyamodik. 62. Visszhangjáról nevezetes Ba­laton menti helység. 64. He­lyez. 66. Szöveg nélküli ének­lés. 68. Mássalhangzó kiejtve. 69. Rag­­ve párja. 71. Tamási novella. 75. Becézett Ilona. 77. Tamási Áron mesejátéka. 79. A csillagok, a Göncölök (úgy fénylenek fönt, mint a ...) a hallgatag cella fölött. (József Attila). 82. Rangjelző. 83. Aka­dály. 85. Tamási regény. 89. Szibériai folyó. 91. Rádium. 92. Pázsit. 93. Tamási első kö­tete. FÜGGŐLEGES: 1. Pénzben kifejezett értéke. 2. Fűszer. 3. Skálahang. 4. Kakas fejdísze. 5. III. 6. A hajósokat romlás­ba vivő rajnai tündér. 7. Hí­zó lakja. 8. Prágai hagyomány szerint varázslattal életre kel­tett hatalmas agyagalak. 9. Aroma. 10. „A“ szüretel. 11. Magyar családnév és színész neve is (Gyula, 1865—1945). 12. Sajtszerű tejtermék. 13. Tamá­si regénye. 17. Vesd össze. 19. Lóbetegség. 21. Ajándékoznak. 23. Talpon van. 25. Fonál — németül. 26. Tétlen lant! 27. Tamási mű. 28. Ujság. 30. Ta­mási novelláskötete, 1963-ban adták ki. 32. Régészeti vagy geológiai kutatómunka jelzője. 33. Rácsap. 36. Polgári antifa­siszta irodalmi folyóirat volt a harmincas években, gyakran közölt Tamási műveket. 40. Részvénytársaság. 41. „Eresz alatt fészkel...“ (népdal). 43. Francia váltópénz. 45. Gaál Gábor folyóirata, Tamási ál­landó munkatársa volt. 47. A felsőfok jele. 49. Kihullat a, kezéből. 52. Türk eredetű gép tagja. 53. Tartó. 577­ Kícsinyítő képző. 61. Rátalálok. 62. Eset­leg e napon (két szó). 63. Oszt­rák filmszínésznő (Liáné). 65. Diszprózium és nitrogén. 67. Titkon figyel. 70. Helyhatáro­zói névutó. 72. Dinnyét vág. 73. Nyájat irányít. 74. Lényed. 76. Régi űrmérték. 78. A víz­szintes 54. sor kettőzve. 80. Fúvós hangszer. 81. Ember — románul. 84. A hét vezér egyi­ke. 86. Fordított kis folyóvíz. 87. Szintén ne. 88. Kérdőnév­­más. 90. Szomorúság. (Készítette Rámay Tibor) A 47. számban közölt, Az el­­­ső balettelőadások Erdélyben című rejtvény megfejtése: Sá­torozó kozákok, Majális falun, .4 terna. Fogoly, A szélvész, Szeben, Két feledékeny, A há­­ládatosság jutalma, Molnárok és szénégetők, Az igazság ju­talma. Állítja Benczédi Sándor VILÁG • Nagy feltűnést keltett Alexander Walker Stanley Kubrick directs című könyve, amely a filmbeli erőszak és horror létjogosultságát vi­tatja. Werner Zurbachnak a stuttgarti Univer­­sitasban megjelent recenziója kiemeli, hogy Walker nem feledkezik meg a rémület ősi mű­vészi fogásának katartikus erejéről sem. 0 Picassót a Sorbonne díszdoktorává avat­ták. Ő Andrzej Wajda Moszkvában rendez. Rabe Sticks and Bones című darabját viszi színre. • Megjelent norvég nyelven Zaharia Stancu két regénye. A Mezítláb fordítója Ingergerd Granlund, a Játék a halállal tolmácsa Kjese Ekström. 0 A Magyar Nemzetben Ruffy Péter mél­tatja Beke György Magunk keresése című ri­portkötetét. 0 A budapesti Élet és Irodalom hasábjain Ódor László ismerteti A Hét­ben lezajlott vitát a „Forrás“ sorozat problémáiról. A Népszabad­ság közli Constantin Olariu Orfeo című verr­sét, Udvari Máté fordításában. . 0 Gisela May Brecht-songokat énekelt New Yorkban, Bostonban és Chicagóban. Hatalmas sikerrel. 0 Rahána Mózest, a Munkaérdemrend­ arany fokozatával tüntette ki 75. születés­napja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. 0 Ralf Dahrendorf új könyvének címe: Konflikt und Freiheit. A neves író itt a klasz­­szikus szabadelvűség és a vele folytatott mai misztifikáció elemzését nyújtja politikai ta­nulmányaiban. 0 Peter Handke új könyve, a Wunschloses Ungli­ck -— elbeszélés. A Közönségócsárlás,­­az önbecsmérlés, a Kaspar immár világhírű szer­zője egyre egyszerűbb, szikárabb prózát ír. „A könyv művészi és szimpla. Ez végzetes: köte­léken csüggesz s e kötelék házához meg“ — írja Werner Weber a Neue Zürcher Zeitung­ban. J.­­ Thomas S. Szász, a neves amerikai pszi­chiáter az elmebetegségeket túlbecsülő modern mítosz ellen tiltakozik — szélhámosságnak ne­vezi a mai elmekórtant. 0 Bestseller-listák. Anglia: 1. Elizabeth Langford: Wellington, 2. Frederick Forsyth: The Odessa Fire, 3. Georgette Heyer: Lady of Qualiti­. — NDK: 1. Lion Feuchtwanger: Ró­kák a szőlőben, 2. Helga Bammann: Das Leben grosser Cleiwns. 3. Az Októberi Forradalomét il­lusztrált története. — Franciaország: 1. Hervé Bazin: Cri de la Chouette, 2. Szolzsenyicin: Rout quaterre, 3. Frangoise Giroud: Si- je mens. ... — NSZK: 1. Peter Bamm: Eines Men­­schen Zeit, 2. Rudolf Augstein: Jesus Men­­schensohn, 3. Ephraim Kishon: Salamoni íté­let másodfokon. '­ A Zeit szerint még nem írták meg ilyen jól Nyugaton az NDK irodalmának történetét, mint Fritz J. Raddatz tette Traditionen und lendenzen című esszéjében, amelyet rövid i­­dőn belül immár harmadszor ad ki a Suhr­­kamp.­­ A londoni Sotheby aukció­vállalat 9000 font sterlingért árverezte el Paul Gauguin Le Loum­e című illusztrált vicclapját — a Tahiti­szigetén kiadott lapból összesen 30 példányt nyomtak. A szerkesztőség címe: Cluj, str. 6 Martie 3. Telefon: 1-24-20. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. I. P. Cluj 1972 — 2918 40 440 SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: LÉTAY LAJOS (főszerkesztő), SZILÁGYI ISTVÁN (fő­szerkesztő-helyettes), BODOR PÁL, HORNYÁK JÓZSEF, MAROSI PÉTER, MIKÓ ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, SZABÓ GYULA, SZŰCS ISTVÁN

Next