Utunk, 1976 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1976-03-26 / 13. szám
MARGÓ „Sic transit gloria amoris“, mondja ki a szentenciát dr. Rőt Szakáll, egy a szerelemről szóló naivan cinikuskodó eszmefuttatás végén, s JEAN BART EUROPOLISZának (Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár-Napoca 1975 — Beke György fordítása) sok cselekménymozzanata ezt a borúsmelankolikus összegezést hivatott illusztrálni. Ám egy percig se higgyük, hogy csupán a szerelem áll a regény fókuszában. A könyv „főszereplője" ugyanis Sulina városa, ez az egykori „provinciális kozmopolita" kikötő, amely a korabeli feltételezések szerint csak addig élhet, amíg a kiszáradóban lévő Duna-ág hozzáengedi a nagyvilág kereskedelmi flottáját. Zajos, tarka konglomerátum, szinte minden náció képviselteti itt magát. A miliő tehát bőven szolgáltat cselekményt, s így az írónak sem kell összpontosítania, hogy kibontsa és végigvigye a felvillantott eseményeket, amelyek rövid szakaszokban követik, elhomályosítják és túllicitálják egymást. Pénelopé szerelmi története például másodrendűvé válik Evantia megérkezésekor, az ő érzelmi tragédiáját pedig mintegy aláfestik Mincu kapitány meg az öreg orvos azonos tárgyú emlékei, miközben megismerkedünk a kozmopolita város bálozó, üzérkedő, kérkedő, csodára (és főleg szenzációra) vágyó életével, az effajta rezervátumok típusaival (a gazdagnak hitt amerikás, a donjuan, a megejtett fiatal lány, a féltékeny, bovarikus alkatú megcsalt asszony, az állami tisztviselő, a csempész, bordélyhölgy stb.), akik — mint a zsúfolt körkép kellékei — nem lépik túl egy-egy társadalmi típus „kereteit", hiszen a szerző célja, úgy tűnik, nem is az egyénítés vagy jól kifejtett cselekmény kreálása, hanem a furcsa világ főbb komponenseinek bemutatása, vázlatos ismertetése. Jean Bart csupán egyetlen szerzői elvet tart szem előtt: hogy az egyedi esetek (egyes szereplők élete) s az általános szférája (Sulina világa és szükségszerű pusztulása) közé beélelje azt a minimálisan szükséges, az Evantia szomorú sorsában megnyilatkozó különöst, ami a két előző szférát egységbe vonja. A Fekete Szirén bukása és tragikus halála így öszszegezi végül az egyéni sorstragédiákat, s vetíti előre Sulina pusztulását, még ha az az érzésünk is támad, hogy ez így kissé erőszakolt. Ám tagadhatatlan, hogy a recept mindeddig jól bevált az ilyen típusú regényeknél, mint ahogy tagadhatatlan a regény bestseller-volta is. Végül az írónak sikerül beleringatnia az olvasót abba a melankolikus, hervatag hangulatba, amelyet végig sugallani óhajtott, minden mozzanat a pusztulás illatát árasztja, s immár hajlamosak lennénk dr. Rőt Szakáll után mormogni: sic transit gloria mundi... — ha fordítói tevékenysége befejeztével nem kérne még egy (utó) szót Beke György, aki remek riporteri ötlettel oszlatja az Ossziáni hangulatot, s beszámol sulinai riportútjának a regényre vonatkozó tapasztalatairól. Csupán kegyeletből nem állítjuk, hogy ez a könyv valódi poénja, azt viszont már igen, hogy szórakoztatóbb egy sereg tudálékos tanulmánynál. MÓZES ATTILA Mohr Lajos: Fémdomborítás LEVÉLVÁLTÁS B. T. — Szilágy Somlyó: „A dombok lágyan átöleltek, / új orgonák illata szállt, / boldogan hajlongtak a füvek: / E régi tanya hazavárt. // Káborgó, tékozló fiát / innen küldte a messzeségbe / a nyíló ég, álom s virág, / és ide várta haza hát. // Ó, indulások, érkezések, / Kitárt kebellel és vadon / mezítelen húsomba téptek. / Én akarom. Én akarom. // Ni, amott azon az utcasarkon / egy csapongó emlék suhan, / egy lenge fürtű, bámész gyermek / tátong utánam gondtalan. // Tán hancúrozna, tán megcibálná / Kissé szégyenlősen a hajam ... / Már késő, kár, hogy nem lehet, / hisz én vagyok magam..." — A vers éppen csak megpendíti a Találkozás egy fiatalemberrel témáját. A folytatás — az ifjonti hajthatatlanság meg a férfikort megalkuvó józanság szócsatája — elmarad. Nem csoda, hisz itt a mesélő egyidős Karinthy fiatalemberével, „szívét — mint a továbbiakból kitűnik — tizenhét nyárnak heve égeti" csupán. A „lenge fürtű, bámész gyermek" számára nem érkezett még el a számonkérés ideje. E. A. — Brassó: „Március van, nyolcadika, / A nők nemzetközi napja. / Kis ajándék a hóvirág, / De még ez az első virág. // Neked adom, édesanyám, / Felnevelő kedves dajkám. / Dajkáltál és felruháztál, / Minden jóra tanítottál. // Azt a sok jót, amit tettél / Addig, amig felneveltél, / másképp meg nem köszönhetem, / Megcsókolom dolgos kezed." — Köszöntőnek kései, verspróbálkozásnak korai. M. J. A. — Medgyes: „nagy és nehéz könyveket / tartogat magában az idő / mert mindent száműz magából / ami nincs / és semmit sem tart meg magában / ami van: / a VAN-t és a NINCS-et tartja meg / a VAN- ról: / a levőt a lélek nem veszi észre / az anyag benne él / a NINCS-ről: / a nem-levőt nem veszi észre / az anyag csak a szellem / ki tudna többet mondani / mikor alig tudja megmérni / életét az idő árnyékától / nem lát semmit az élet / s az állandóságba beletéved / szárnyaló imája / s ami a spirálison kívül esett / nem ismeri a végtelent soha / mert oda / hosszú vággyal / nagy reménnyel / végtelen tüdővel juthat el..." — Hát, kell ide tüdő, annyi bizonyos. F. E. — Petrozsény: Kísérőlevelében tegezi a szereksztót. Eredetisége ebben ki is merül, eltekintve attól, hogy a „kihozni valakit a sodrából“ kifejezést a nemi izgalomkeltés szinonimájaként használja: „Hajadat simogattam, / kihozott sodromból selymessége. / A szél suttogott, / s te mégis azt gondoltad, / hogy én beszéltem olyan szépeket.“ V. F. — Marosvásárhely: „Nem bírom én elviselni bánatom. / Nem várom én, hogy ez még megforduljon. / Jöhet jó is, rossz is már énfelőlem, / Lelkem meghalt, / elveszett a szerelmem. // Olyan vagyok, mint út szélén az a fa, / Mely gyümölcsét még zölden elhullatja. / Nem hullatja, csak letépik őróla. / Fáj is neki, csak szegény nem mondhatja.“ — „Mint sík mezőn csak egy szál fa" — írja Balassi is, de ő nem beszél zölden letépett gyümölcsökről. Persze, akkoriban még nem dívott a tehetségkutatás. G. T. M. — Havad: E héten, úgy tűnik, nem szabadulhatunk olvasmányemlékeinktől. Az ön verse így hangzik: „Szeretlek, / Mint anyját a gyermek, / Mint éhező a kenyeret, / Mint rongyos az új ruhát, / Mint didergő a meleg szobát. // Vágyom utánad, / Mint szarvas a patakra, / Mint magányos a csendre, / Mint madár a kikeletre, / Mint szenvedő a szeretetre.“ József Attilánál pedig ezt olvassuk: „Szeretlek, mint anyját a gyermek, / mint mélyüket a hallgatag vermek, / szeretlek, mint a fényt a termek, / mint lángot a lélek, test a nyugalmat! / Szeretlek, mint élni szeretnek / halandók, amíg meg nem halnak." És másutt: „Úgy kellesz, mint a parasztnak a föld, / a csendes eső és a tiszta nap. / Úgy kellesz, mint a növénynek a zöld, / hogy levelei kiviruljanak, / Úgy kellesz, mint a dolgos tömegeknek, / kik daccal s tehetetlenül remegnek, mert kínjukból jövőnk nem született meg, / munka, szabadság, kenyér s jószavak.“ B. Gy. — Tatrang: „Itt a tavasz, közeledik a nyár, / Vígan zengi ezt sok dalos madár, / Erdő fáit zöld ruhában látjuk, / Onnan halljuk: kakukk, kakukk, kakukk. // Keblünkben is tavaszt érzünk újra, / Égő vággyal kezdődik a munka, / Csörgő patak kristálytiszta vizén / Nap sugara fürdik fényes tükrén.“ — A zárósorokban örömmel ismerjük föl régi versmondattani alakzatunkat, a közölést. A közléshez azonban ez kevés. K. JAKAB ANTAL ORSZÁG • A Kolozsvár-Napocai Állami Magyar Színház március 19-én mutatta be Sütő András Csillag a máglyán című drámáját. Az előadást Harag György rendezte, díszlettervező Tóth László, jelmeztervező Schranz Kunovits Edit, a kísérőzenét szerezte Selmeczi György. A két főszereplő: Lohinszky Loránd (Kálvin) és Héjja Sándor (Szervét). Az előadáson fellépett többek között Senkálszky Endre, Vadász Zoltán, Barkó György, Bisztrai Mária, Péterffy Gyula, Katona Éva és Pásztor János. Közreműködtek a Municípiumi Művelődési Ház Stúdió Színpadának tagjai. • Az Igaz Szó februári, „kritikai számában“ Rácz Győző, Adrián Isac, Nicolae Balota és Szőcs István cikkezik az irodalombírálat mai feladatairól. Gáli Ernő Az utópikus tudat és erdélyi változatai című írásának első részét közli, a vallomásokban Gálfalvi György beszélget Czegő Zoltánnal. A rövidebb írások közül Székely János Kalandom Müller Dezsővel című szerkesztői beszámolójára hívjuk fel a figyelmet. • Az Echinox január-februári kettős száma közli többek között Ara-Kovács Attila Vázlat a neoplatonizmusról című másfél kolumnás tanulmányát, Egyed Péter elemzését Angi István kötetéről, Gorod Iván versfordításait, Kónya Sándor Jeszenyin-esszéjét és Cselényi László cikkét Az ember tragédiája marosvásárhelyi bemutatójáról. • Március 5-én a szalontai Arany János irodalmi körben Balla Zsófia találkozott Vízláng című verseskötete olvasóival. Ugyancsak Szalontán a 3. sz. iskola pionírjai Bonczos Istvánt látták vendégül. • A kolozsvár-napocai Ifjúsági Színház Stúdió, a Népi Művészeti Iskola és a CFR-klub szavalói együtt mutatták be Szilágyi Domokos A láz enciklopédiája című ciklusát. Az előadóestet Bereczky Péter rendezte. • A nagybányai megyei múzeumban Portré a nagybányai képzőművészetben címmel nyílt kiállítás. • Korunk-olvasókkal találkozott Brassóban Gáli Ernő, Jancsik Pál, Kántor Lajos, Ritoók János, Székelyudvarhelyen Gáli Ernő, Kántor Lajos és Ritoók János, Székelykeresztúron Kántor Lajos és Ritoók János. A székelyudvarhelyi és székelykeresztúri találkozón Boér Ferenc előadta Mondj igazat című versműsorát. Az Ifjúmunkás szerkesztősége találkozót szervezett a nagyváradi Al. Moghioro Líceum diákjaival és A szomorú angyalok története című D. R. Popescu-darab színpadra állítósával. A találkozón részt vett a szerző s a darab fordítója, Fodor Sándor is. A kolozsvár-napocai municípiumi Művelődési Ház magyar nyelvű színjátszó csoportja bemutatta Salló István Postán nyert vőlegény című színművét Bereczky Júlia rendezésében. • A Korunk Galériában március 20-án nyílt meg Szilágyi Zoltánnak, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatójának grafikai kiállítása. • A csíkdánfalvi Tamási Áron irodalmi kör műkedvelői nagy sikerrel mutatták be Tamási Énekes madár című színművét. • A szatmári Kisgalériában Pocsai András festményeiből nyílt kiállítás. • A Csíkszeredai Kisgalériában Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész állította ki képeit. • 69 éves korában elhunyt Luchino Visconti olasz filmrendező, A párduc, Rocco és fivérei, Halál Velencében című világsikert aratott filmek alkotója. • Az Alföld márciusi számában Forgácsné Tálos Margit köszönti a 75 éves Kacsó Sándort, Szakolczay Lajos Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényét, Sonkoly István Benkő András A Bolyaiak zeneelmélete című kötetét méltatja, Ablonczy László pedig Sütő András drámaírói útját vázolja fel s beszámol a Csillag a máglyán budapesti előadásáról. • A lengyel Ekran című folyóirat a körkérdésére beérkezett válaszok alapján Andrzej Wajda Az ígéret földje című filmjét nyilvánította a legjobb 1975-ös lengyel, Suksin Vörös kányafa című alkotását pedig a legjobb 1975- ös külföldi filmnek. Az Új írás 3. számában Bata Imre és Bécsy Tamás elemzi Sütő András drámáinak nyelvét, jellemeit és cselekményét. Közli a lap Pomogáts Béla írását a romániai magyar emlékiratokról. • Az újvidéki Magyar Szóban Sikerkönyv lett a szótár címmel Penavin Olga méltatja Szabó T. Attila Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárát. Vajda Gábor a Kriterion Kiadó egy másik kiadványát, a Goethe és a világirodalom című Téka-kötetet ismerteti. Brüsszelben megnyílt a nyolcadik nemzetközi könyvvásár, amelyen a világ mintegy harminc országából százezer könyvet mutatnak be. Az ILEXIM román külkereskedelmi vállalat szépirodalmi, társadalmi, politikai, technikai és tudományos könyvek gazdag választékával jelentkezett a vásáron. 0 A Népszava Németh Sándor méltató írását közli Horváth István Visító csend című verskötetéről. 0 A bolgár Rusze városában évente megrendezésre kerülő Márciusi Zenei Napokon részt vesz a bukaresti George Enescu Filharmónia is Mircea Cristescu vezényletével. Két hangversenyük műsorán Beethoven-, Brahms-, Csajkovszkij-, Debussy-, Enescu-, Borisz Hrisztov- és Ravel-művek szerepelnek. • A Szocialista Művészetért című lapban Varga Imre ismerteti Győri Klárának a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent Kiszáradt az én örömem zöld fája című kötetét. • A müncheni Ellerman Verlag két kötetben jelentette meg Thomas Mann fiának, Klaus Mann-nak a leveleit. • A Száll a kakukk fészkére című regényből készült amerikai film aratta a legnagyobb sikert az idén a hollywoodi külföldi sajtószövetség értékelésén. A film rendezője, Milos Formán „az év legjobb rendezője" lett. • Az idei cannes-i filmfesztivál zsűrije elnökének Tennessee Williamst, a híres amerikai drámaírót hívták meg. A fesztivált május 13—28. között tartják meg. HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk előző, 12. számában Imreh István és Pataki József tanulmányában a 2. oldalon az 5. hasáb 13—15. sora helyesen így olvasandó: „1595 decemberében tartott gyulafehérvári országgyűlésig". VILÁG FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: KÓS KÁROLY, LÁNG GUSZTÁV, MIKÓ ERVIN (szerkesztőségi főtitkár), NAGY ISTVÁN, DUMITRU RADU POPESCU, SZILÁGYI ISTVÁN (főszerkesztő-helyettes). A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, str. Petru Groza nr. 2. Telefon: 1—24—20 Az ÜTÜNK előfizetési díja egy évre 52 lej. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Ki hitte volna ... ----------------------------------------------------------------------■ hogy Bodó Barna szerint Temesvár „nagy lapályon épült, egy medrét szüntelen változtató, s ezért csatornázott folyó, a Béga mentén. Partjai igen szépek és kellemesek — sok van belőlük“. Egy, kettő, sok ... Ki hitte volna... II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból idézünk egy mondatot a függőleges I., vízszintes 39., 1., függőleges 20. és vízszintes 70. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet harmadik része (zárt betűk: T, Z, E, M, N, O). 15. II. Rákóczi Ferenc édesanyjának családneve. 16. Kezével jelt ad. 17. Ráfércelik. 18. Azonos magánhangzók. 19. ... szélére jutott, elvesztette minden vagyonát. 22. Zavaros pör! 23. Végtelen kép! 24. Fékező egynemű hangzói. 26. Ez az ásványi fűszer. 27. Fürdőszoba tartozéka. 29. Fél kettőt! 30. Közlekedési vonal. 32. A ... országgyűlésen (1705. szept. 12.—okt. 4.) a főurak kimondták a rendi konföderációt és Rákóczit vezérlő fejedelmükké választották. 35. Főnök, angol eredetű szóval. 36. A-val a végén: természetes gyógyszer. 39. Az idézet második része. 41. Római kilencvenöt. 42. Messzebb visz. 44. Világhírű magyar hegedűművész és zeneszerző (Ferenc, 1893—1935). 45. Csapadék. 46. Férfi hangnem. 47. II. Rákóczi Ferenc szülőhelye. 48. Romániai és kambodzsai gépkocsik betűjele. 49. Szeszes italod. 50. Felvigyázó. 51. Jellegzetes igerag. 52. Üres nád! 53. Kelet-kínai folyó, a Csangcsiang (Jangce) mellékfolyója. 54. A liliomfélék családjába tartozó növénynemzetség latin neve. 55. BY. 56. Személyes névmás. 58. Piac közepe. 59. Vanádium, kálcium és titán. 61. BN. 62. A Jamuna mellékfolyója Indiában. 64. Az egész szervezet súlyos megrázkódtatása-e. 65. Petrov írótársa. 66. Eső ellen védenek. 67. II. Rákóczi Ferenc portréfestője (Ádám, 1673— 1756). 69. Ek! 70. Az idézet befejező része. 72. ...viléghajó. 74. ... etikus, eszeveszett, tomboló. 76. Itt élt emigrációban II. Rákóczi Ferenc 1720- tól haláláig. 78. Adél egynemű hangzói. 79. KÁR. 81. Ragadozó madár. 82. öőööö! 84. Káposztafajta. 86. Luxemburgi és magyarországi gépkocsik betűjele. 87. Leadni egynemű hangzói. 89. Pusztítva. 91. Ennek a várnak ostroma alatt (1685—88) a gyermek Rákóczi Ferenc anyja, a vár védője mellett tartózkodott. 94. C-vel: lábbeli. 95. Tarpai jobbágy volt, majd híres kuruc gyalogezred brigadérosa (az utolsó kockában személynevének kezdőbetűje, 1666— 1708). FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet kezdete (zárt betűk: E, L, N, E, N, O). 2. Vissza: Marx személyneve. 3. Szólít. 4. Szülő. 5. Petőfi Sándor: A vándorlegény című versének hatodik szakasza így kezdődik:......fakó ...“. 6. A Japán-szigetek őslakója é? 7. Hidrogén, nátrium és kálium. 8. Keresztül. 9. Ellenérték. 10. Község Magyarországon a győri járásban. 11. 1706. nov. 6—7-én vívták a ... és egervári diadalmas csatát Bezerédy, Kisfaludy, Balog Ádám ezereskapitányok. 12. Igekötő. 13. Részvénytársaság. 14. II. Rákóczi Ferenc kamarása és hűséges kísérője a száműzetésben (Kelemen, 1690—1761). 20. Az idézet negyedik része (zárt betűk: ö, E, R). 21. Termékeny alföld a Maros és a Duna között. 25. Monoton hangot ad. 27. ... az, ennek alapján dolgozik a nyomdász. 28. Deutérium, ittrium és kén. 29. ... Patkó János, az első kolozsvári színigazgató. 31. Két mássalhangzó a magyar ábécéből. 33. Kiábrándulva. 34. R-rel a végén: forrás, románul. 35. Erdélyi fejedelem, ő is vezetett szabadságharcot a Habsburg önkényuralom ellen (István, 1557—1606). 37. Rákóczi vakmerő brigadérosa; 1708-ban áruló lett, ezért a kurucok elfogták és kivégezték (László, 1680—1710). 38. Száját nagyra nyitó. 40. Azonnal látszik. 43. Az 1707. évi ... országgyűlést II. Rákóczi Ferenc kiváló szónoki tehetségével a megalkuvókkal szemben a szabadságharc folytatása és a Habsburgház detronizálása mellé állította. 47. Bécsben, majd Angliában az előkelő társaság ismert arcképfestője volt (Károly, 1807—55). 49. ... János (1643—1709), II. Rákóczi Ferenc tábornoka; kivételes katonai tehetség volt (ékezet hiány). 50. ősöktől örökölt jellegzetesség (két szó). 52. Eustache Le .... II. Rákóczi Ferenc életrajzírója (az utolsó kockában személynevének kezdőbetűjével). 57. ... egészséget, falusi köszöntés. 60. Kugli. 62. Ilyen óra is van. 63. Történelmi időszak, névelővel. 64. Vissza, vélemény és ítélet is van ilyen. 67. XVI. századi magyar históriásének-író (Mihály). 68. Após. 71. Biztatás. 73. Kenyeret süt. 75. Ránt. 77. ... országi levelek, a függőleges 14. sorban szereplő író főműve. 80. Romániai magyar író, a Korunk és az Utunk főszerkesztője volt (Gábor, 1893—1954). 83. Vissza: az eladó partnere. 85. Mókus. 87. Mezőgazdasági szerszám. 88. Jég, angolul. 89. Hazai község a Berettyó partján. 90. Első betűjét megduplázva: Peer Gynt anyja. 92. NT. 93. Kén és nitrogén. 94. II. 96. Zambiai és thaiföldi gépkocsik nemzetközi jelzése. 97. Magad. (Készítette Lőrinczy Edit)