Utunk, 1984 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-06 / 1. szám
''■’Más proletárjai, egyesüljetek!UTUNK ROMA IMI 4 SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÍRÓSZÖVETSÉG ÉIMEK LAPJA XXXIX. ÉVFOLYAM • 1. (1836.) SZÁM ®ÁRA 3 LEJ ® KOLOZSVAR-NAPOCA, 1984. JANUÁR 6. ) . Évforduló után Nagy jelentőségű, történelmi kisugárzású események mennek végbe a napokban az ország politikai és társadalmi életében. Hazánk dolgozói a köztársaság kikiáltásának 36. évfordulóját kevéssel azután ünnepelték, hogy december elsején forró lelkesedésse köszöntötték az egységes román nemzeti állam megalakulásának 65. évfordulóját; pár hét múlva pedig újabb nagy ünnepet ülhetünk — 125 éve lesz a román fejedelemségek egyesülésének. 1947. december 30-ra, a köztársaság kikiáltására az idén az erőteljes politikai és hazafias elkötelezettségnek, a szocialista és kommunista építésben való határozott és odaadó részvételnek a légkörében emlékeztünk. Amint Nicolae Ceaușescu elvtárs mondotta a párt 1982-es Országos Értekezletén: „A Román Népköztársaság 1947. december 30-án történt kikiáltása különlegesen fontos forradalmi esemény volt népünk történetében, új korszakot nyitott, jelezve, hogy Románia rátért a szocialista társadalom felépítésére. A köztársaság kikiáltása annak a harcnak az eredménye volt, amelyet a széles néptömegek vívtak a Román Kommunista Párt vezetésével az Antonescudiktatúra megdöntéséért, a mélyreható forradalmi és demokratikus átalakulások megvalósításáért országunkban. Valójában az 1944. augusztus 23. és az 1947-es év vége közötti szakasz a népi demokratikus forradalom kiteljesedését, a munkások és parasztok politikai uralomra jutását jelentette, azt, hogy népünk rátért jövője szabad alakításának útjára.“ 1947. december 30-án, a monarchia megdöntésével, megvalósultak azok az eszmények — a nemzeti függetlenség, a dolgozók önrendelkezési joga —, melyekért a nép legjobb fiai életük kockáztatásával harcoltak. Kétségbevonhatatlan tény, hogy a köztársaság csak olyan időpontban győzedelmeskedhetett, amikor a parasztsággal és az értelmiséggel szövetkezett s a Román Kommunista Párttól vezetett munkásosztály lett a hatalom fő birtokosa. A nép, a munkásság akaratának és hatalmának megtestesüléseként a köztársaság azonnal a legalkalmasabb állami keretet kínálta a forradalmi vívmányok, a szabadságjogok megvédéséhez és fejlesztéséhez, azokhoz a nagy átalakulásokhoz, amelyek a köztársasági rendszer 36 éve alatt alapjában változtatták meg az ország életét. E forradalmi átalakulások korában véglegesen megszűnt a termelőeszközök feletti tőkés-földesúri tulajdon, a kizsákmányolás és az osztályelnyomás; létrejött az egységes szocialista gazdaság, amely a szocialista tulajdonon, tehát az össznépi meg a szövetkezeti tulajdonon alapul, életbe lépett a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem elosztásának szocialista elve, a szocialista erkölcs és méltányosság elve. Ilyen körülmények között a termelőerők, az egész gazdaság példátlan folyamatos fejlődésnek indult. A termelőerők fejlesztésében, a gazdaság korszerűsítésében, a nemzeti vagyon növelésében, a szocializmus műszaki-anyagi alapja(Folytatása a 2. oldalon) LEONTIN STOICA A szocialista építés szolgálatában Hazánk fejlődésének útján, Nicolae Ceau$escu elvtárs, a szocialista Románia létrehozója és vezetője mellett alakult ki doktor Elena Ceau$escu mérnök, akadémikus elvtársnőnek, a nagy tekintélyű, nemzetközi hírnévnek örvendő tudósnak, a kiváló politikusnak, a párt mindig helytálló harcosának személyisége. A kormány első minisztere első helyetteseként s az Országos Tudományos és Technológiaügyi Tanács elnökeként, Elena Ceausescu elvtársnő döntően hozzájárul ahhoz, hogy a tudományt és a technikát öszszekapcsolják a nemzetgazdaság konkrét, közvetlen, vagy a távlatokat nyitó szükségleteivel, és ezzel az egész nép munkájának a legfontosabb szektorai közé emeljék. . Elena Ceausescu elvtársnő szakadatlanul arra törekszik, hogy a kutatás egészét az egységes nemzetgazdaság elsődleges célkitűzéseire összpontosítsa, ezért irányítja személyesen a kutatási és technológiai fejlesztési programok kidolgozását. Végrehajtásukhoz pedig azzal is hozzájárul, hogy állandóan figyelemmel kíséri a kijelölt célokat; szakmai irányt mutat; tudományosan, mélyen megalapozott döntéseket hoz. Mint tudományos és technológiai alkotó munkát végző ember, számtalanszor tapasztalhattam ezeknek, a gyakorlat által igazolt útmutatásoknak a rendkívüli értékét. Eredményeink forrásának éppen doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő szakszerű irányítását tekinthetjük, aki mindig pártfogásába veszi az újra való törekvést s a kutatóintézetekben ennek megfelelő egészséges, teremtő légkört alakít ki. És Elena Ceaușescu elvtársnő a jelenkori tudományos világ kiemelkedő személyiségei közé tartozik, akit mindenütt mint a makromolekuláris vegyületek szintézise és analízise kiváló szakemberét tartanak számon; ő az egyik legelismertebb román tudósa világunknak. Tudományos munkássága és országos tudományszervező s irányító tevékenysége azt a felfogást tükrözi, hogy az alapkutatások minden fajtáját szervesen össze kell kötni a nemzetgazdaság igényeit kielégítő kutatásokkal. Kémiai kutatómunkája új távlatokat nyitott, jelentősen gazdagítja a nemzeti és az egyetemes tudomány kincsestárát; műve a modern kémia alapvető alkotásai között szerepel. Ez c mű a széleskörűen felhasználható tudományos szervező és kutatómunka nagyszerű példája, ezért értékelik oly sokra a kutatók, határainkon innen és túl is, ezáltal folytatja a román tudományosság legnemesebb hagyományait s növeli az egyes országokban folyó eredeti tudományos munka tekintélyét. Új rangot ad a tudományos és technológiai kutatómunkának s hozzájárul új kutatónemzedékeknek a felneveléséhez, olyanoknak a munkába állításához, akik továbbvihetik az újításnak az ő példájából áradó szellemét. Tudományos életművét több kötetben adták ki Romániában és külföldön. Néhány héttel ezelőtt, a román delegáció tagjaként átélhettem azokat a rendkívüli pillanatokat, azt a kivételes kiadói eseményt, amikor Moszkvában bemutatták doktor Elena Ceaușescu mérnök, akadémikus elvtársnő Újabb kutatások a makromolekuláris vegyületek területén című kötetének orosz nyelvű kiadását. A kutatások tárgyának eredeti, modern megközelítése és kifejtése, valamint rendkívüli tudományos értékük miatt Elena Ceaușescu elvtársnő műveit más világnyelvekre is lefordították. A Föld sok tekintélyes tudományos és felsőoktatási fórumán adományoztak neki magas kitüntetéseket; világhírű tudományos intézetek és intézmények választották tagjaik sorába vagy avatták tiszteletbeli doktorukká; egyetemek és akadémiák Európában, Amerikában, Ázsiában és Afrikában. S e kiváló tudományos és politikai személyiség példamutató abból a szempontból is, hogy egész életét a Román Kommunista Párt ügyéért vívott harcnak szenteli, hogy szenvedélyes önmegtagadással és forradalmi áldozatvállalással küzd a haladásnak, az ország fejlődésének eszméiért, a szocialista, a kommunista építés művének előbbreviteléért. ES Mindig fáradhatatlan a román tudósok és a világ tudósai közötti együttműködés megerősítéséért végzett munka terén; nagylelkűen minden erejét a béke megőrzésének és megszilárdításának szenteli, örökké tudatában van annak a nagy felelősségnek, annak a humanista küldetésnek, ami a tudósokat vezérli; erős egyénisége valóságos lendületet ad a román tudósok országos békeszervezetének; az emberi géniusz legnemesebb alkotásaitól elválaszthatatlan béketörekvésünknek. Tettereje, ragyogó értelme, meleg embersége révén Elena Ceaușescu elvtársnő lényegesen hozzájárul a román társadalom gazdasági, társadalmi, művelődési fejlesztéséhez; ugyanakkor, pályája a szocialista Románia asszonyainak legjobb törekvéseit is példázza. Most, hogy 45 éve vívja forradalmi harcát s végzi tudományos munkáját, felhasználjuk a nagyszerű alkalmat, hogy mély tiszteletünket fejezzük ki Elena Ceaușescu elvtársnő iránt, hogy jó egészséget, sok ürömöt, munkaerőt és mind több sikert kívánjunk neki ragyogó tevékenységében, amelyet a nép legszeretettebb fia, az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs oldalán fejt ki a párt bel- és külpolitikájának a valóra váltása terén. Prof. dr. GHEORGHE MARCU SS Találkozások Újságíróként többször volt alkalmam beszélgetni lányokkal, asszonyokkal, akik munkahelyükön találkozhattak Elena Ceauşescu elvtársnővel. Őszinteségével ragadott meg az egyik munkásnő emlékezése: „Beszélgettünk, ő mosolyogva kérdezett s mi egyre közvetlenebbül válaszoltunk; szó volt munkánkról, életünkről, a gyermekeinkről... Egyszerre úgy éreztem, mintha egy ütemben vert volna mindannyiunk szíve ... egyetlen szívdobbanás volt az a perc.“ Antal Floricát nemcsak munkahelyén, a nagyváradi Solidaritatea cipőgyárban, hanem városszerte ismerik. Életútja hasonló sok, tíz- meg tízezer munkásnőéhez: elsajátítani a szakmát s közben arra törekedni, hogy becsületet szerezzünk választott mesterségünknek, a gyárnak, ahol dolgozunk. Tanult, mester lett s az első munkásnők között volt, akit a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címmel tüntettek ki. „Szűkebb értelemben vett munkaközösségemnél nagyobb közösséggel törődtem mindig; társadalmi megbízatásaim, képviselői elfoglaltságom és az asszonytársaim érdekében végzett munka megtanított arra, hogy azonnal érzékeljem a közhangulatot. Azon a nyári napon is, amikor körünkben volt Elena Ceauşescu elvtársnő, a szeretet, a hála, az odaadás érzése élt bennünk... Keresetlen szavakkal tudtunk szólni mindennapi munkánkról és életünkről, hiszen tudjuk, hogy ő is munkásnőként lépett a kommunista pártba, s hogy pártunk főtitkárának oldalán számtalan üzemben járva hallgatta meg az észrevételeket, s talált megoldásokat vitatott kérdésekben." Jakab Edith, a nagyváradi Mioriţa kötöttárugyár igazgatónője az 1983-as évi munkalátogatás során is találkozott Elena Ceauşescu elvtársnővel. „Nagy megtiszteltetés volt számunkra ez a látogatás, és igen hasznos, iránymutató párbeszéd is termelőmunkánk gazdaságos megszervezése, az összes erőforrásaink kihasználása szempontjából. Akkor került rá sor, amikor valamenynyi munkaközösségben megvitatták pártunk főtitkárának az RKP KB 1982. június 12-i bővített plenárisán elhangzott előadói beszédét, s annak szellemében szervezték meg tevékenységüket. Mi is felmértük a tennivalóinkat, hogy teljesíteni tudjuk ötéves tervünket. Különösen a minőség kérdése foglalkoztatott bennünket, hiszen jelenlegi termékeinknek döntő részét exportáljuk... A könnyűiparban éppen olyan fontos az új műszaki eljárások bevezetése, mint mondjuk, az elektronikában: a tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása manapság itt is elengedhetetlen. Elena Ceauşescu elvtársnő, a Tudományos és Technológiaügyi Országos Tanács elnökeként számtalanszor hangsúlyozta az elmélet és a gyakorlat egységének fontosságát, személyes példát mutatva kétszázezernyi kutatógárdának, hogy mielőtt megvalósítsák a műszaki tudományos forradalom célkitűzéseit. A vegyipar kutatói a könnyűipari üzemeknek is segíthetnek abban, hogy lépést tudjanak tartani a világszínvonallal. Erre a mi munkaközösségünk is képes — állapította meg Elena Ceauşescu elvtárs(Folytatása a 2. oldalon) KOZMA ELZA Tompa István: ISMERETLEN VENDÉG