Üvegipar, 1980 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
2 ÜVEGTP A R Tanácskozott a szocialista brigádvezetők vállalati küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) sadalmi munkát végzett a kilenctagú női szocialista brigád. Egyszázalékos üzemanyag-megtakarítási sukat is teljesítették. vállaláMunkamódszereik fejlesztésére szocialista szerződést kötöttek a Tokodi Üveggyár Angela Davis brigádjával. 1980-ban a munkaidő jobb kihasználásával és kétszázalékos energiatakarékossággal teljesíteni feladatait a kívánja brigád. Az illetékes vezetők fokozott segítségét kérte ahhoz, hogy vagonhiány, a zsugorfólia hiánya és a villástargonca-alkatrészek nagymérvű hiánya ne akadályozza munkájukat. Nagy Ignác, a Parádi Üveggyár brigádvezetője arról szólt, hogy gyáruk évet zárt. Ahhoz, hogy sikeres ez 1980-ban is így legyen, többet kell tenni a hiányosságok megszüntetéséért. Sürgette a gyémántkorongok és lehúzólapkák hiányának megszüntetését. Takarékoskodni csak ésszerűen szabad. Hozzáértő beszerzés mellett hazai gyártású lehúzólapka is a éppen úgy megfelel, mint az importeredetű. A helyes szemléletű beszerzések a devizamegtakarítást segítik. Arra törekszenek, hogy brigádjukban csökkenjenek a törtnapi hiányzások, tovább javuljon a munkafegyelem. Kérte, rugalmasabb programozás hogy segítse csökkenteni az anyagis hiányból adódó kieséseket. Ezentúl havonta végzik az önértékelést, s annak tapasztalatait felhasználva határozzák meg a következő hónap feladatait. A jó munkamódszerek átadását segíti, ha fejlődnek kapcsolataik más üveggyárak brigádjaival. Kérte, hogy a gazdasági vezetők támogassák az erre irányuló kezdeményezéseket. Mátyus Miklós főgépész, a Miskolci Üveggyár brigádvezetője arról számolt be, hogy a gyártási veszteségeket 4,5 százalékkal, a tárolási veszteségeket 500 ezer kívánják csökkenteni. forinttal kedési tervet dolgoztak Intézki egymillió forint értékű csomagoló- és alapanyag megtakarítására. Az élénkebb tapasztalatcsere érdekében alakították meg a szocialista brigádvezetők klubját. Kiner György nagykanizsai fizető arról számolt be ív gyárukban a fizikai dv brigádjai a műszakiakkal jól együttműködve vesznek részt a különböző szervezési, fejlesztési feladatok megoldásában, a problémák komplex feltárásában. Taglieber Dezső, tokodi brigádvezető elmondta, hogy gyáruk szocialista kiemelt feladatuknak brigádjai tekintik az új automataüzem sikeres beindítását és az üvegcső minőségének javítását, hogy ez a fontos termék megfeleljen a tőkésexport követelményeinek is. A legfontosabb feladatunknak tekintjük a selejtcsökkentő vállalások teljesítését — hangsúlyozta felszólalásában Mihályi József, az Ajkai Üveggyár üvegfúvó szocialista brigádvezetője. Fontos követelmény ez ahhoz a célkitűzéshez, hogy 1980-ban több mint 13 százalékkal növeljék a tőkésexportot. Szakszervezetünk főtitkára, Gyöngyösi István köszöntötte ezután a tanácskozást és elismeréssel szólt arról, hogy az elhangzott felszólalások az üvegipar dolgozóinak, szocialista brigádjainak tenniakarását tükrözik. Értékes garanciája ez az 1980. évi terv megvalósításának. A termelési gondok mellett hű képet adtak a felszólalók az üvegipari brigádmozgalom szocialista jellegéről is. A követelmények, amelyekről most tárgyal ez a tanácskozás, egyértelműen szolgálják a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A tényleges feladatokat a munkahelyeken, a brigádoknál kell konkrétan megfogalmazni. Tegyék ezt annak hogy mit jelent, ha tudatában, import helyett házilag készítünk el egy gépalkatrészt, vagy megtakarítunk egy tonna szódát. A tanácskozás javasolja a vezérigazgatónak, hogy ne fogadjon el olyan gyári célkitűzést, amely nem szolgálja kellően a vállalati terv megvalósítását. Csak azok a gyárak számíthatnak elismerésre, akik jól érvényesítik munkájukban a vállalat által meghatározott feladatokat. Reális lehetősége van annak, s ezt mondja ki a tanácskozás — javasolta a főtitkár —, hogy 1980-ban a kongresszusi zászlóért vagy a kiváló címért folytassa a munkaversenyt az Üvegipari Művek kollektívája. Horváth István, a tarjáni Öblösüveggyár SalgóNógrádi Sándor nevét viselő karbantartó komplex szocialista brigádjának vezetője vállalásaik teljesítéséről, az értékelés jó módszeréről számolt be. A vállalt öt helyett kilenc újítást valósítottak már és több mint 1500 óra társadalmi munkát végeztek 1979- ben. Gombkötő Dezsőné, orosházi brigádvezető a hatékonyabb gazdálkodás, a fokozott takarékosság konkrét gyári terveiről számolt be. Így többek között arról szólt, hogy a palackgyártásban megvalósítják a préshúzóeljárást, nyers dolomit alkalmazásával csökkentik a veszteségeket, timföldhidrát helyett az olcsóbb timföldet használják és rátérnek a formák előkezelésének üzemszerű alkalmazására. Kryzsán Attila keverőmester, miskolci brigádvezető arról számolt be, hogy a fiatalok kezdeményezésére KISZ" védnökségi vállalással segítik gyáruk 4. számú kemencéjének átépítését. A munkát úgy valósítják meg, hogy azzal a termelés fejlesztését és a munkakörülmények javítását egyaránt biztosítsák. Ez nagyszerű kezdeményezés jól a példázza fiataljaink tettrekészségét, a jövőért érzett felelősségét. Homolya Dániel üzemvezető, a Sajószentpéteri Üveggyár Sajó komplex műszaki brigád nevében számolt be a selejt- és technológiai veszteségek csökkentésében elért jelentős eredményeikről. Az alacsonyabb jó árukihozatali mutatójú gépeknél részletes elemzéssel tárják fel a veszteségek okait. Hangsúlyozta, hogy ma már nem elég műszaki szemlélet, annak pontosulnia kell közgazdasági szemlélettel is. Ennek tudatában foglalkoznak a technológiai és egyéb csökkentésével, az veszteségek importalkatrészek hazaival történő helyettesítésével. Hatásos szigeteléssel látták el a kemencéket és a hőhasznosításban a legjobb hazai eredményeket produkálják. A vállalattól a sűrítettlevegő-ellátás javításához, a pásztói gyártól pedig a megfelelő minőségű formaöntvény-ellátáshoz kért segítséget. A vitában elhangzottakat Czina Sándor vezérigazgató foglalta össze, majd a küldöttek egyhangúlag megszavazták az Üvegipari Művek 1980. évi munkaverseny-célkitűzéseit. A tanácskozás Tóth Kálmán elnöki zárszavával ért véget, aki befejezésül — mintegy útravalóként — Kádár János nemrég elhangzott csepeli beszédéből idézett: „Aki becsületesen dolgozik, az boldogul és a jövőben is boldogulni fog.” Barik Józsefné Nagy Ignác Mihályi József Krizsán Attila Homolya Dániel i 1980. Jártul? Tízéves az Üvegipar újság Munkatársak köszöntése Tíz éve jelenik meg az üvegipar, vállalatunk 16 ezer dolgozójának újságja. Ez alkalomból a szerkesztő bizottság munkaértekezleten, de bensőséges hangulatban köszöntötte a munkatársakat, a gyári tudósítókat. A vállalat vezetősége nevében Ormándi Zoltán vezérigazgató-helyettes köszöntötte a 10 éve megjelenő Üvegipart és munkatársait. Kiemelte, hogy üzemi újságunk jelentős fóruma a dolgozók tájékoztatásának és kérte, hogy a jövőben még színvonalasabban töltse be fontos szerepét vállalatunk életében. Ezután kiváló dolgozó kitüntetést adott át Gembiczki Béla parádi és Bolyáki Zoltán ajkai tudósítónak, akik kezdettől fogva nagy szorgalommal és eredményesen vesznek részt a sajtómunkában. Rajtuk kívül lapunk több tudósítója jutalomban részesült. Az elmúlt évi munkáról, a feladatokról a felelős szerkesztő tartott beszámolót, amit alapos vita követett. Ezután Tóth Kálmán, mint a szerkesztő bizottság vezetője adott részletes tájékoztatást a gyári tudósítóknak és kérte további, még aktívabb tevékenységüket- Ifjúságpolitikánkról tanácskoztak Vállalatunk ifjúságpolitikai helyzetét vitatták meg december közepén az OM ifjúságpolitikai munkabizottsága és a gyárak személyzeti vezetőinek a salgótarjáni sík- és öblösüveggyárakban tartott kétnapos ülésén. Megtárgyalták az ifjúságpolitikai intézkedési tervek végrehajtásának tapasztalatait. Szó volt az ifjúság feladatairól és a KISZ kádermunkájának aktuális személyzetpolitikai kapcsolatairól is. Az ifjúsági törvény alkalmazása, eredményes végrehajtása folyamatos feladatot jelent az üvegipar gyáraiban. Erről lehetett meggyőződni az értekezlet folyamán. Az ifjúságpolitikai munka színvonalának emelése, az ifjúság érdekképviselete, célkitűzéseinek megvalósítása sokrétű, összetett feladatot jelent, így többek között szó vetít a pályakezdő fiatalok beilleszkedéséről, neveléséről, megfelelő munkakörülményeik és bérezésük biztosításáról. kérték a munka mellett Értőtovábbtanulók támogatását, a szakmunkástanulók képzésének, élet- és ranMkrülményeinek alakulását. Megvitatták a fiatalok családalapításával, önálló lakáshoz juttatásával és egyéb szociális jellegű problémáik megoldásával kapcsolatos , kérdseket is. Szó volt a fiatalok munkahelyi demokráciába való bekapcsolásáról, a szocialista munkaverseny-mozgalomban való részvételükről. A kétnapos értekezlet az ifjúságpolitikai jág ügyrendjének munkabizotti megvitatásával és az éves munka értékelésével zárult Jövedelempolitikai feladataink Az elmúlt évben zértnél kedvezőbben a tervenövekedett vállalatunk dolgozóinak jövedelme. 1979. évre a bértömeg 4,2 %-os, a bérszínvonal 3,5 %-os növelését terveztük. A hozzáadott értékű mutató 8,7 %-os növekedése, tervezetthez viszonyított 1,6 %-os túlteljesítése és tervezett 100 fős létszámnövelés elmaradása lehetővé teszi, hogy 1979. évben várhatóan 4,8 %-os bértömeg- és bérszínvonal-növelést hajtsunk végre saját erőből, melyet tovább növel a tőkésexport növelésére kitűzött bértömegpreferencia. Az V. ötéves tervünk jövedelempolitikájában átlagos évi 5,0 %-os bérszínvonalnövelést irányoztunk elő, s ennek megfelelően az 1979. évi bérszínvonalunknak 20 %-kal kellett volna növekednie az 1975. évhez viszonyítva. A tervhez viszonyítottan a növekedés közel kétszeres; 1979-ben 1975-höz viszonyítva — bár még a számadatok nem véglegesek — a vállalati bérszínvonal előreláthatólag 38,5 %-kal növekszik. Ezt az igen szép fejlődést gazdasági terveink teljesítése, illetve túlteljesítése mellett elősegítette az üvegfúvók bérének rendezésére, valamint a műszakpótlék egységes bevezetésére kapott bérpreferencia. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt 4 évben átlagosan évi több mint 9 %-kal növekedett dolgozóink keresete. Ezt a növekedési ütemet ebben az évben a megváltozott gazdálkodási körülmények, az új szabályozó rendszer változásai miatt nem tudjuk tartani, s így bérszínvonalunk növekedése mérsékeltebb lesz az előző évekhez viszonyítva. Az 1980. évre tervezett gazdasági eredmények a bérfejlesztési mutató 7,6 %-os növelését teszik lehetővé. Ebből az új vállalati jövedelemszabályozó rendszer az Üvegipari Művek részére biztosított 0,3%-os koefficiense 2,28 %-os adómentes bértömegnövelést tesz lehetővé. Ezt figyelembe véve 1980-ban 2,79 %-os bértömegnövelésre van lehetőség úgy, hogy a 0,51 %os növekedésért 5280 eFt (0,76 %) bértömegadót kell fintniuk. Ennél nagyobb mértékű bértömegnövelés előirányzására nincs lehetőség, mert a képződő 35 447 eFt összegű bruttó részesedési alapunkat így is olyan mértékű bértömeg- és részesedésialap-adó, valamint évközi felhasználás terheli, melynek következtében év végi részesedés tervezésére nincs lehetőség. A tervezett lehetőségből bértömeg-növelési a bérszínvonal létszámának 123 fős növelése 0,79 %-ot vesz igénybe, s bérszínvonal növelésére csak fennmaradó 2,0 % fordítható a A tervezett bérszínvonal-növelést bérszínvonaladó nem terheli. A tervezettet meghaladó mértékű bérszínvonal-növelést a hatékonyság növelésével, vagy a létszám csökkentésével lehet elérni. A vállalatunkra vonatkozó szabályozó rendszer előírásai szerint 1,0 %-os bérszínvonalnöveléshez a nyereséget mintegy 12,0 %-kal kell növelni. Ez az arány első pillantásra meglepő, len. 10—12 de nem elérhetőt%-os nyereség növeléséhez az önköltséget csak 1,0 %-kal kell csökkenteni, s ez jobb költséggazdálkodással, a takarékosság minden területre való eredményes kiterjesztésével elérhető. Ez olyan feladat, melynek megvalósításában vállalatunk valamennyi dolgozójának részt kell venni. Nemcsak a holtmunkával, az anyagokkal, az energiával kell takarékoskodni, hanem az élőmunkával is, mivel a tervezetthez viszonyítva kisebb létszám-foglalkoztatás párhuzamosan a bérszínvonal növelését teszi lehetővé. Ez, mint lehetőség, mint feladat áll fenn, a tervünkben ezt csak a jelenlegi elvárási szintnek megfelelően vettük figyelembe. Az ezen a területen elért eredmény a bérszínvonal további növelésének feltételeit teremti meg. A vállalaton belüli érdekeltségi rendszer kidolgozása most van folyamatban, a kollektív szerződés módosításakor kerül jóváhagyásra. A gyáraknak éves bérgazdálkodásukat a belső érdekeltségi rendszer előírásait figyelembe véve kell folytatni. Tekintettel arra, hogy a belső érdekeltségi rendszer később kerül jóváhagyásra, a gyárak jövedelempolitikáink kidolgozásánál a vállalati jövedelempolitikában meghatározott bérfejlesztési lehetőséggel számolhatnak. Gyáraink a 2,0 %-os színvonal-növelés mellett béra mozgóbér egy részének felhasználásától függően 2—3 %os alapbéremelést terveznek. Az 1980. évi jövedelempolitika eredményes végrehajtása érdekében gyárainknak az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk : — Az alapbéremeléseket 1980 január 1-i hatállyal úgy kell végrehajtani, hogy arról a dolgozók legkésőbb február 15-ig tudomást szerezzenek. — Az alapbéremeléseket alaposan elő kell készíteni. A rendelkezésre álló alapbéremelési lehetőséget a ténylegesen végzett munka hatékonyságától függően differenciáltan, elsősorban azokban a munkakörökben kell felhasználni, melyek legjobban elősegítik az előttünk álló gazdasági feladatok végrehajtását. — Tudatosítani kell dolgozóinkkal, hogy többletbérhez csak több, jobb és hatékonyabb munkával lehet hozzájutni. Az 1980. évi feladatok teljesítéséhez nem elegendő az 1979. évi szinten dolgozni, hatékonyságot elérni, hanem terveinket maradéktalanul teljesíteni kell, s ösztönözni kell a terv túlteljesítésére. — A fizikai és a nem fizikai dolgozók átlagkeresetét — az V. ötéves tervidőszakra kialakított jövedelempolitikai irányelveinkben foglaltaknak megfelelően — a műszakpótlék hatását figyelmen kívül hagyva ötéves viszonylatban azonos mértékben kívánjuk emelni. — A béremelések végrehajtásánál törekedni kell a fontosabb és a nagyobb létszámú munkakörök közötti helyes bérarányok kialakítására, nődolgozók és a fiatalok kereseti arányának javítására. — A személyi megállapítását 1980. órabérek január 1-i hatállyal felül kell vizsgálni és azt differenciáltan a bérkategória határai között kell megállapítani. — Felül kell vizsgálni a gyári technológiai utasításokat és azokat szükség szerint módosítani, korszerűsíteni kell, ezzel párhuzamosan el kell készíteni a munkanormázás alapjait képező műveletutasításokat is. A felülvizsgált szerűsített technológiai és koros műveleti utasítások alapulvételével javítani kell a munkanormázást gondoskodni kell tevékenységet, a munkanormák és egyéb teljesítménykövetelmények folyamatos felülvizsgálatáról, nyilvántartásáról. — Meg kell szigorítani a teljesítménybérben dolgozók pótlékolási rendszerét és a bizonylati fegyelmet. — Felül kell vizsgálni az időbéres dolgozók teljesítménybérben való foglalkoztatásának lehetőségét. A felülvizsgálat eredményeként kell élnünk, hogy az ösztönező bérezési formában foglalkoztatott dolgozók száma növekedjen. Az élőmunka felhasználásában meglevő rejtett tartalékok feltárása és hasznosítása érdekében folyamatossá kell tenni a különböző okokból származó veszteségidők feltárását, a dolgozók munkával való leterhelésének vizsgálatát, munkanapfelvételek készítését. — A munka termelékenységének növelése érdekében biztosítani kell a munkaidőalap célszerűbb, hatékonyabb felhasználását, a munkafegyelem megszilárdítását. — A gyár gazdasági vezetésének intézkedéseket kell tenni az indokolatlan túlóráztatások megszüntetésére és ezzel biztosítani kell, hogy a túlórák száma az előző évihez viszonyítva csökkenjen. Év közben fokozott figyelemmel kell kísérni mind gyári, mind vállalati szinten a a jövedelempolitika végrehajtását. A gazdasági vezetésnek a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az optimális jövedelempolitika megvalósításához.