Váci Híd, 2005 (6. évfolyam, 1. szám)

2005-01-01 / 1. szám

Váci Híd A Dunakanyar fejlesztési programja Mi a Beszédes-program­? A Beszé­des-program kezdeményezés arra, hogy a Közép-Duna Völgyben össze­hangoltan, koordináltan, a területi és szakágazati tervezésben a gazdasági fenntarthatóság mellé a környezeti szempontokat is beemelve, elkészül­jön egy fejlesztési program a 2007- 2013. évi tervezési időszakra, amely­nek középpontjában a víz - leginkább a Duna vízének - védelme és fenntart­ható hasznosítása áll a Víz Keretirány­elv alapján. E központi elem köré cso­portosulnak a jámlékos elemek, ame­lyek részben közvetlenül a víz védel­mét vagy hasznosítását eredményezik, részben a központi programok hátterét biztosítják. A Beszédes-program célja - összhangban az Európai Unió és Magyarország fejlesztési stratégiájá­val - a Közép-Duna Völgy versenyké­pességének javítása és a népesség gaz­dasági aktivitásának növelése. A Közép-Duna Völgy a Duna men­tén Esztergomtól Dömsödig- Makádig terjed, magában foglalja az esztergomi és dorogi kistérséget és Pest megyét, Budapestet, vala­mint a Homokhátság Duna és Tisza vízéből történő talajvíz pótlá­sának terve révén Bács-Kiskun megye területét. A Beszédes-prog­. Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. febr. 13. - Dunaföldvár, 1852. febr. 28.): vízépítő mérnök, az MTA 1. tagja (1831). Főiskolai és egyetemi tanulmányait Egerben és Pesten a Mérnöki Intézetben végez­te, 1813-ban szerzett oklevelet. Gyakorlati tevékenységét 1811-ben a Sárvízi Nádor Csatorna Társulatnál kezdte, majd uradalmi mérnökként Tolna, Veszprém Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben végzett vízrendezési munkálatokat (1814-1816 ). 1816-tól a Sárvíz-szabályozás igazgató mérnöke, majd a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozási munkálata­inak s e folyóvölgyek vízrendezésének irányítója (1816-1825). A Sárvíz szabályozásával kapcsolatban építette meg 1820-1825 között a Duna baja-bátai szakaszának egységes árvédelmi töltéseit. A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította s a Sárköz gaz­dasági felemelkedésének alapjává vált. 1827-28-ban meghívták az ausztriai linz-budweissi vasútvonal kitűzésére és a környék vizeinek rendezésére. Harmadik legjelentősebb munkája az Arad vármegyei fe­hér-körösi Nádor-malomcsatorna, első kizárólag ipari célú csatornánk. Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát, s tervet készí­tett egy mély bevágású, több célú Duna-Tisza-csatornára. Jam által érintett terület közel 19 ezer km2 - ez az ország területének 20 szá­zaléka­­, ahol 3,8 millió fő élt 2002- ben, Magyarország népességének 37,6 százaléka. Ezen a területen kon­centrálódik a hazai gazdasági potenci­ál kétharmada és a lakossági jövedel­mek közel fele. A Közép-Duna Völgy Magyarország gazdasági, kulturális, tudományos és innovációs központja. A Víz Keretirányelv az Európai Unió közösségi vízpolitikája, s elő­írásai szerint a tagállamokban 2015- ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelynek esetében ez lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapo­tot. A Víz Keretirányelv, amelyen a program alapötlete nyugszik, egy­ségnek tekinti a folyók vízgyűjtő te­rületét, fő célkitűzése a víz ,jó öko­lógiai állapotának” elérése, és a fenntartható vízhasználat kialakítá­sa. A Dunakanyar része a Duna víz­gyűjtő területének, s a térség ivóvíz­bázisai a főváros ellátásában is fon­tos szerepet játszanak, így a Víz Keretirányelv alapján a Közép- Duna völgy szerves egységet alkot. A Beszédes-program egymáshoz szorosan kapcsolódó, de tartal­mában és földrajzilag jól elkülönülő vezérprogramokból áll, ame­lyek a program pilléreit adják. Minden pillér két lábon áll, azaz tar­talmazzák a víz és a környezet védelmét szolgáló (defenzív) ele­meket éppúgy, mint a hasznosítás szempontjából fontos fejleszté­seket (offenzív elemek). A program pillérei: 1. A Duna-Tisza közi Homokhátság ökológiai degradációjának, gazdasági és társadalmi eróziójának megállítása. 2. A Ráckevei-Soroksári Dunaág revitalizációja és a Csepel-szi­­get ökológiai szempontú fejlesztése. 3. Partnerségben a fővárossal — a Duna gyöngyszeme, Budapest. 4. A Dunakanyar komplex fejlesztése és a Szentendrei-sziget ökológiai szempontú fejlesztése. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a pillérek? A Duna-Tisza közi Homokhátságon a lesüllyedt talajvízszint megemelése nélkülözhetetlen az ökológiai degradáció folyama.

Next