Váci Hirlap, 1918 (32. évfolyam, 1-57. szám)

1918-09-08 / 37. szám

Beszélgetés a sorozásról. Az egyik: Olvastad, hogy megint sorozás lesz? Ez rettenetes! Ezt nem lehet kibírni! A másik: Miért félsz ettől oly nagyon? Az egyik: Szívemből meguntam már ezeket a szemléket és épen most vegye­nek be, amikor megint békéről beszélnek az emberek. A másik: Nem értem, miért reszketsz olyan nagyon ? Figyelj ide, két eshetőség van. Vagy lesz sorozás, vagy nem lesz sorozás. Ha nem lesz sorozás, akkor nincs semmi baj. Ha lesz sorozás, akkor megint két eshetőség van. Vagy bevesznek, vagy nem vesznek be. Ha bevesznek, megint két eshetőség van előtted. Vagy frontszol­gálatos leszel, vagy segédszolgálatos. Ha segédszolgálatos leszel, akkor nincs semmi baj. Ha frontszolgálatos leszel, megint van két két­eshetőség. Vagy a harcvonalba kerülsz, vagy a hadtápba. Ha a hadtápba visznek, akkor nincs semmi baj. Ha a harc­­vonalba kerülsz, megint van két eshetőség. Vagy a lövészárokba kerülsz, vagy a tar­talékba. Ha a tartalékba jutsz, nincs semmi baj. Ha lövészárokba kerülsz, megint van két eshetőség. Vagy megsebesülsz, vagy nem sebesülsz meg.­ Ha nem sebesülsz meg, akkor nincs semmi baj. Ha meg­sebesülsz, ismét van két eshetőség. Vagy könnyen sebesülsz meg, vagy súlyosan. Ha könnyen sebesülsz meg, akkor nincs semmi baj. Ha súlyosan, még mindig van két eshetőség. Vagy meggyógyulsz, vagy pedig meghalsz. Ha meggyógyulsz, nincs semmi baj. Ha meghalsz, — na hát ez az egy veszedelem fenyeget. De hát akkor meg már igazán nincs semmi baj. No, hát érdemes annyira reszketni ? Alispánjelölés Pest megyében, Endre Zsigmond dr. kiskunfélegyházai szolgabiró meghívására e héten egybe­gyűltek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főszolgabirái Kiskunfélegyházán, hogy ál­lást foglaljanak Fazekas Ágoston képvise­lővé történt megválasztása folytán meg­üresedett alispáni szék betöltése ügyében. Az értekezlet, a­melyen vármegye­­i járása közül tizennégynek volt a főszolgabirája jelen, egyhangúlag Agarasztó Tivadar me­gyei főjegyző személye mellett foglalt állást. Kulturember ma már nem tud ellenni könyvek nélkül. Mil­liós olvasótáborának tett szolgálatot a Pesti Hírlap, midőn Vilmos­ császár­ út 78. sz. alatti palotájában megszervezte a „Pesti Hírlap könyvosztályát“, hogy olvasói úgy a Légrády Testvérek kiadványait, mint bármely más magyar könyvet a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerezhessék. Sőt ezenfelül könyvkereskedést nyitott a Pesti Hírlap a főváros legforgalmasabb helyén, Erzsébet­­körút 1. sz. alatt is. A Kálvin Szövetség ezidei megnyitó ünnepélyét vasárnap, szept. 1-én tartotta. Erre az ünnepélyre kijött Megyercsi Béla, a ref. ifj. egyesület titkára és a Magyarság szerkesztője. Érdekes beszédet tartott, mely a műsor legkiemel­kedőbb pontját képezte. A megnyitó és bezáró beszédet Sáfár Béla lelkész mon­dotta és beszédei a hallgatóság köréből igen nagy érdeklődést váltottak ki. Azon­kívül Matkovich Emi és Jurisity Uros ének­számai gyönyörködtették a hallgatóságot. Az énekszámokat Szuc­ovszky Zsigmond kísérte orgonán. Szombati Mihály, az újo­­nan megválasztott rektor, saját versét sza­valta nagy hatással. Kitűntek még Sáfár Vilmi ügyes szavalatával és Molnár Lajos nagyon szépen előadott versével. Depoy Erzsike és Együd Tibor szintén ügyesen szavaltak. A Magyarság és Az Erő című lapok javára több mint száz korona folyt be. Miért szaporodtak meg a váci diákok? A tanév kezdetén, a beiratások idején mindig vizsgáljuk, vajjon a váci iskolák hivatásuk magaslatán állanak-e. A szülők érdeklődése tanintézeteink iránt az a fok­mérő, mely intézeteink jó, vagy rossz hír­nevéről számolnak be szeptemberi tájon. A négy háborús idő természetszerűleg stagnálást hozott, a beh­atások azt mutatták, hogy főgimnáziumunkban nem nőtt, de nem is fogyott a növendékek száma. A múlt tanév befejezése után azonban méltán tart­hattunk attól, hogy a mérhetetlen drágaság folytán a vidék egyszerűen kénytelen búcsút mondani régi jóhírű főgimnáziumunknak. És éppen ellenkezőleg történt: az idén nem hogy megfogyott volna a növendékek száma, hanem még megnőtt, ma az alsó osztályokba a máskor Budapestről kiszorult kis diákokat sem vehetik fel, mert elérték a miniszteri rendelet által megengedett legnagyobb létszámot. Ennél a megálla­pításunknál azonban még érdekesebb, hogy a növendékek a falusi kisgazdák gyerme­keivel szaporodtak meg, a­kik eddig meg­elégedtek azzal, ha községük elemi isko­lájában elvégeztették fiaikkal a hat osz­tályt. A pénz hihetetlen tömege van ma falun és jól jellemezte egyik tanár előttünk a helyzetet, midőn azt mondotta, hogy a parasztgazda elad egy csikét és árából egy esztendőn át nevelteti fiát a városban, a­hol nem röstell ma 300 korona kosztpénzt fizetni és hozzá még a nagyon hiányzó tejet, vajat, csirkét igéri. Úgy látszik, így van ez nemcsak Vácon, de az egész or­szágban, a taníttatás érzésének szüksége, egyúttal tehetősége is átköltözött a falukba. A nagy magyar Alföldön nem egy paraszt­­gazda tett már békében is érettségit, ha Vác és vidékének falusi népe erre a nem­zeti szempontból megbecsülhetetlen helyes útra tért, örömmel kell fogadnunk, ha az ma a fogyasztási cikkek mértéktelen ár­emeléséből is következett el. Nő tanít a fiú polgáriban. A tanárhiányt legjobban jellemzi, hogy a váci polgári fiúiskola ez idén már női tan­erőt volt kénytelen alkalmazni, hogy a tanítás menete meg ne akadjon. A polgári iskolai bizottság ugyanis Melha Endre igazgató előterjesztését elfogadta és Schmidt Erzsé­bet polgári iskolai tanárnőt, kit eddig elemi iskolában foglalkoztatott, a fiú polgáriban előadó tanárnak nevezte ki. A kisasszony, kinek képességeit a róm. kat. iskolaszék már kipróbálta, uj nehéz helyzetében is bizonyára közmegelégedésre fogja hivatá­sát betölteni. Kinevezés: A király Bauer Mihály deákvári föld­birtokost, népfelkelő főhadnagyot népfel­kelő századossá nevezte ki. A szüreti kilátások Vácon és környékén. Büszkeséggel és reménységgel nézte az idén minden szőlősgazda szőlőjét. A szén­kéneghiány da­cára gyönyörű termés mutat­kozott és szívesen fizette az ötszörösére nőtt munkabéreket, mert a nagy bor­árak szép jövedelemmel kecsegtettek. Így volt ez a múlt hétig, most azonban már legtöbb gazda kétségbeesetten panaszkodik szőlője romlásán. A folytonos esőzés követ­keztében mindenütt rothadni kezd a szőlő, némely helyen egész tőkék termése pusz­tult el, pedig még legalább három hét a szüretig! A legszebb remények semmisül­nek meg napról napra, a nagy talajned­vesség folytán arra sem lehet kilátás, hogy a rothadás meg fog állani. A szőlők pusz­tulását jelentik nemcsak a váci hegyekről, hanem Vác egész környékéről is. A spanyol­nátha halottja. Acsán 35 éves korában meghalt dr. Piltz József acsai körorvos. Dr. Piltz erős, robusztus ember volt, folyton munkában teltek napjai. A hét elején megbetegedett spanyol náthában, mely tüdőgyulladássá fejlődött s néhány nap alatt végzett vele. Holttestét Galgamácsára szállították s ott helyezték örök nyugalomra. Halálát neje­s apósa, Bugár János galgamácsai jegyző gyászolja, Kiknek adunk enni. Hivatalos kimutatás szerint Magyaror­szág a közös hadsereg részére évente 1 millió 825 ezer m­étermázsa húst, 45 ezer mm. zsírt, 180 ezer mm lisztet, 5 millió 500 ezer mm. kenyeret és 3 millió 500 mm. főzeléket szolgáltat. Ezenkívül Magyaror­szág élelmezi Boszniát és Hercegovinát s a román fronton levő német hadsereget. Továbbá Ausztria polgári lakosságának élelmezésére havonkint 6000 szarvasmar­hát, 12 ezer sertést, 90 és fél nagyon szalonnát és kolbászárut szállit. Ezenfelül 30 ezer szarvasmarhát szállítottak egy té­telben. Hogyan lehet paprikához jutni? A vármegye közli, hogy a magánfogyasz­tóknak paprikával való ellátása most oly­­képen történik, hogy a Hadi Termény a paprika mennyiséget az e célból megbí­zott kereskedőknek utalja ki. Ennek a paprikának a felét a nagykereskedők stb., a törvényhatóság első tisztviselőjének in­tézkedéséhez képest vagy közvetlenül a járások és városok vezetőihez, vagy az ezek által kijelölt kereskedőkhöz küldi. A másik felét a mennyiségnek, vagyis az egésznek az egynegyed részét a bizomá­nyosok jogosultak közvetlenül, vagyis ki­csinyben kimérni a fogyasztók részére, a negyedik egynegyed rész a bizomá­nyosok kereskedőknek adják ki közvet­lenül. A kereskedők közvetlenül is fordul­hatnak a bizományosokhoz. Vadon termő gyümölcsök gyűjtése. Figyelemmel arra a körülményre, hogy az ország területén sok olyan gyümölcs van, a­mely a közélelmezés szempontjá­ból fontos, a közélelmezési miniszter el­rendelte a hársmag, szeder, eper, málna, galagonya, berkenye, borbolya, som, áfonya kökény, csipkerózsa, fagyal, bodza, gomba, valamint a szeder, eper és málna levelei­nek a gyűjtését. Miután városunk határá­ban e vad gyümölcsök nagy mennyiségben gyűjthetők össze, azoknak szedésére fel­hívjuk a lakosság figyelmét. A vad gyü­mölcs az Országos zöldség, főzelék és gyümölcsforgalmi részvénytársaság útján előnyösen értékesíthető. VÁCI H­Í­R­L­A­P 3

Next