Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-10 / 24. szám

Egyes szám ára 35 korcsma 24 IXI. 37-ik évfolyam. VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Előfizetési ár: Helyben negyedévre 450 K. Vidéken negyedévre 500 K. Egyes szám ára 35 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és Dercsény­i laptulajdonos Dezső Vác, 1923 június 10. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Csáky­ ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Nyilt-tér sora 200 korona. Hirdetések mil­méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona. KÖSZÖNTŐ Írta : dr. Révai József főgimnáziumi igazgató. A főgimnázium ütött-kopolt falai vasár­nap régi ismerősök lépteitől fognak vissz­hangzani. Sok, sok kedves fia, köztük a 25 éve érettségizettek kurzusa, eljön látoga­tóba : először a templom boltívei alá, a­hol régi énekek dallamánál gerjed a Te Deum­ magasztos érzelmeire, majd az is­kola ódon falai közé, hol minden régi ked­ves helyet bejár, régi diákemlékeket ele­venít fel, hogy ezek hatása alatt újra fel­lángoljon hite, reménye és szeretete hite, hazája, a kulturális és morális eszmények iránt annak is, a­kit a nagy életharc talán azok megvallásában többé-kevésbbé meg­akadályozott. A kétszáz évet meghaladott intézet a jó anya szeretetével köszönti minden fiát: az egyházit és világit, idősebbet és fiatalt, vagyonost és szegényt, rangost és szeré­nyebb sorsút, egyaránt keblére öleli azzal a jogos szülői büszkeséggel, a­mellyel Sempronia, a Gracchusok anyja fiait ék­szereinek mondta. Örül, hogy nevelése nem veszett kárba. Gyermekeinek vallja őket, ha Istent és hazát ismernek­ és val­lanak. Már pedig azok, a­kik ma lépik át a piarista­ templom és a piarista templom­mal összeépült gimnázium küszöbét, erről 8 hitről tesznek vallást urbi et orbi, annak a tanítványszövetségnek a megalakításával, a­mely a középiskolai tanulmányok elvég­zése után is szorosabb kapcsolatot teremt az anyaintézettel, a­melyiknek emlőin ne­velődött apa és fiú, öregapa és unoka kétszáz év óta. A szövetség az évek óta fennálló Váci Tanulványok Budapesti Köre köré tömörül és ezzel ennek eddigi társaskör jellegű programját szélesebb alapokra fekteti nem­csak a fővárosba kerülő ifjúság felkarolá­sával, hanem a középiskolai ifjúságnak ál­landó szemmeltartásával és támogatásával is. Sőt, hisszük, hogy szervei, a falusi pap­ság útján eljut a falvakba is, a­hol nem egy tehetségnek a perből való kiemelésé­vel és az anyaintézetben való csiszoltatá­­sával igazi kalazanciusi szerepet tölthet be. Ez az apostolkodásszerű működés már magában véve is jogosulttá, sőt ajánlatossá teszi az alakulást. Van azonban egy kö­rülmény, a­mely éppenséggel parancsoló kötelességgé teszi azt. Ez pedig az egy­előre visszavert, de kétségtelenül újra tá­madó istentelen és hazában korszellem eb­en való védekezés, szervezkedés köte­lessége. Ha a forradalmak a hitvallásos iskolákban nevelt nemzedéket egy falanx­ban találták volna, bizonyára kevesebb pusztítást végzett volna a vörös orkán. A szervezetlen egyénekkel azonban oldott kéveként bánhatott el. A magyar intelligen­ciának már most a tanulságok levonása az első dolga. Tömörüljön, más rendi iskolák növendékeinek példájára, a mi váci tanít­­ványseregünk is egy táborba! Jöjjön ez a paptanítvány, mert szükség van törhetetlen hitére és imájára?; a világi hozza el meg­próbáltatásokban megedzett tapasztalatait és bátorságát; ott szeretnék látni a fiata­labbakat érintetlen optimizmusukkal; de szükség lesz a becsületben megőszültek leszűrt életbölcsességének mérséklő kon­zervativizmusára is. Tehát hasznos munkát végezhet minden rangú és rendű öregta­nítvány, a­ki keresztény hitét vallja, a nem­zeti feltámadásban hisz és a­kit az anya­intézet és ennek útján az anyaszentegyház iránti szeretet lelkesít kereszténységének és magyarságának férfias megvallására nemcsak a magánéletben, hanem a köz­élet fórumán is! Az alma mater ma örömkönnyekkel sze­mében keblére öleli lelkéből j­el kezeit fiait 5paa*osoko0i­rsBÉSik, Sucsgsf­tara&sBrasaaik A budapesti iparkamara felszólította a váci ipartestület elnökségét, hogy­ a kebe­lébe tartozó iparosok közt a következő szaktanfolyamokat felállítja, kellő számú egyén jelentkezése esetén; a) kazánfűtő, lökom­obi­ cséplőgép kezelő, stabil gépkezelő, b) üzleti fogalmazás, közigazgatási és jogi ismeretek, ipari számtan, mértan és ipari kalkuláció, ipari könyvvezetés, építőipari szakrajz, fém- és vasipari szakrajz, épület, mű és géplakatos és bádogosok részére, asztalos ipari szakrajz, szabó- és cipész­ipari tanfolyam. Hogy a tanfolyamokat fel­állítsák, szakonkint 30—30 jelentkező kell. Jelentkezők lehetnek mesterek, segédek és esetleg intelligensebb tanulók is. Szerenád­ a­s nagyasszomynak Az iskolák most rendezik nyári kirán­dulásaikat és a kellemest a hasznossal összekötve kedves ünnepségeket rendez­nek ott, a­hol megtelepszenek. Ezek közül is kiválik a főgimnázium énekkarának vác­­hattyáni kirándulása, m­elyet felhasználtak arra, hogy a magyar asszonyok egyik leg­­kiválóbbjának, a magyar nőképzés fárad­hatatlan apostolának, Rudnay Józsefnénak szerenádot adjanak. Ott énekeltek a szép kúria előtt hosszú ideig és a nagyasszony boldog elragadtatással hallgatta a szárnyaló szép dalokat és az izzó szavalatokat. Vé­gül a 82 éves matróna gyönyörű, hálás beszédet mondott az ifjaknak a váratlan meglepetéséért s mindnyájukat megven­dégelte. Lazabit is jár két vonat Junius 15-től kezdve a 122 és 125 sz. vonatok Szobig, illetve Szobtól közleked­nek. Ennélfogva a reggel 6 ó 30 perckor Budapestről induló és Vácra 7 ó 48 p-kor érkező vonat nem marad Vácon, hanem tovább megy és Szobra 8 ó 51 p-kor ér­kezik. A 125 sz. vonat innen 11 ó 46 p-kor indul, Vácra 12 ó 49 p-kor érkezik s Buda­pest felé folytatja útját, hol 14 ó 5 p-kor áll meg. 1 £ égre eldőlt, hol Less: a sportpálya Hosszú huzavona után végre megírhat­juk, hogy a váci ifjúság testét nevelő sport­pálya a Kertvárosban, a Szilágyi-árvaház, a vasút és a törökhegyi út között fog az ős­szel megépülni. Ma, mikor mindenki a fiatalság testi, lelki neveléséről szaval, de nagyon kevesen, főleg az illetékesek lesz­nek haladást jelentő lépéseket, ismeretes a váci testnevelési bizottság heorikus harca a sportpályáért, mely látva a szélmalom­­harcot, odáig jutott, hogy minden tagja le akart mondani önzetlenül viselt tisztségé­ről. Legutóbb a népjóléti miniszterrel al­kudozott, de a nép jólétét szívén viselő ha­talmasság olyan lehetetlen feltételeket állí­tott, hogy már csírájában megfojtotta a rokkantiskola mellé tervezett pálya felépí­tését. Végre is a városi tanács sokalta meg a huzavonát és a Szilágyi-árvaház előtt el­terülő két holdat adta most oda a sporto­lók céljaira s ezzel talán eljutottunk odáig, hogy ős­szel megkezdhetik a munkát és tavas­szal fokozott sportélet indulhat meg Vácon is, melyet sok kis község régesrég megelőzőtt. EäsimistS az: ev © 31.® sok válsága Megdöbbenéssel irtuk meg­, hogy a sport­­egyesület evezős osztálya, annyi szép di­csőség birtokosa, a felosztás előtt áll, mert a vezetőség az evezősöket összehívni szán­dékozik az egyesület feloszlásának kimon­dására. Szeretnék hinni, hogy maga a vá­lasztmány is megdöbbent elhatározásától és a vasárnap tartott gyűlésük már egész más hangulatban folyt le, mint az előbbi. Ezen a nevezetes gyűlésen ugyanis sikerült rá­venni az elkeserített és elkeseredett elnö­köt, Csányi Lászlót, hogy továbbra is élén álljon az evezősöknek, mire a többi tisztet betöltők is hajlandók voltak a közreműkö­désre azzal a feltétellel és ígérettel, hogy a tagdíjakat pontosan fizetik, a működő tagok pedig sportszerű viselkedésükkel lehetővé teszik a szép múlt szép foly­tatását. H B­ fflDSs aEBJÜ járó órák miatt © Házasé! és többes* eskésszék a Beküldték:A vasutasokat méltóztassék megkérdezni, hogy a héten hány utas késte le déli vonatot. Nem túlzok, ha több százra teszem számukat. Ennek egyedüli oka a szegénységünkben van: a zsebórák, a fali­órák állnak otthon és a harangszó, meg a nagytemplomóra dirigálja a húszezer la­kosú várost. E héten pedig úgy a harang­szó, mint a híres óra állandóan 25 perccel késett a vasúti időhöz, éppen elég, hogy le is késsük a vonatot. Mondják, (akkor még nem voltam váci lakos,) hogy Csáky püspöksége alatt a püspöki palotából ad­ták meg a jelet a déli harangszóra s min­den templomban percnyi pontossággal szó­lalt meg a delet jelentő harangszó. Kérjük szépen, állítsák vissza a régi rendet! Egy, a vonalról lekésettek társasága nevében.

Next