Vadászlap 3. évfolyam, 1882
1882-05-05 / 13. szám
LÓVADÁSZAT, VADTENYÉSZTÉS, AGARÁSZAT, HORGÁSZ- és EGYÉB ROKON SPORTNEMEK KÖZLÖKTJE Szerkeszti és kiadja: Sárkány János Ferenc». Előfizetési ára egész évre 6 forint, félévre 8 forint. Szerkesztőségi iroda: Budapesten, Hatvani utcza, Nemzeti Casino II. em., hova a kéziratok és előfizetési pénzek is köldendők. 13. sz. Budapest, 1882. május 5. III évfolyam. A kutyák káros tulszaporodásáról és a szájkosár czélszerűtlenségéről. Sződön 1882. márcz. 28. A fővárosban előfordult ujabb elmarási esetek a lakosságot nagy izgatottságban tartják és a hatóságok óvintézkedéseken törik a fejeket. A kérdés nagyfontosságú és czélszerű megoldása nem könnyű, mert míg egyrészről elodázhatlan kötelesség sürgősen intézkedni az iránt, hogy — a bár nagy ritkán előforduló — hydrophobiás ebmarás borzasztó veszélye a lehetőségig elhárítassék az emberiségről , másrészt tekintettel kell lenni arra, hogy a kutya ősidőtől fogva az ember elválaszthatlan hű kísérője, életének, vagyonának őrzője, munkájában segédje, kedélyes órákban mulattatója, szóval hűsége, értelmessége és szolgálatkészsége által azon nélkülözhetlen házi állattá vált, mely helyet foglal fent az uralkodók palotáiban és lent a koldusok kunyhóiban, és indokolatlan üldözése ellen a világ legtávolabbi zugából is emberi kéz emelkedik védelmére. De kétségbevonhatatlan tény az is, hogy a mennyire hasznos és nélkülözhetetlen belőle egy bizonyos állomány, és oly káros és alkalmatlan a túlszaporodása, mert benne az ebdül iránti hajlandóság létezik, ámbár bebizonyított tény, hogy azt leginkább a természetellenes gondatlan tartás idézi elő, és ha a baj keletkezésének okait, lefolyását átplántálását elfogulatlanul kutatjuk, azon meggyőződésre jutunk, hogy az, legnagyobb részben emberi tudatlanság és gondatlaságnak tulajdonítható, mert ámbár a hydrophobia keletkezési okai tudományos szempontból még nem elég ismertesek és feltehető, hogy önképződés útján is keletkezhetik, mégis az elfogulatlan tapasztalás azt bizonyítja, hogy csak nagy ritka kivétellel, a megbetegülés az elhanyagolt, elkorcsosult, természetellenesen tartott, felesleges állományban fordul elő és tudományos tapasztalat szerint a legrohamosabb természetű hydrophobia kitörését is 12—15 órával, de többnyire napokkal előbb a legszembetűnőbb előjelek jelezik, a midőn a kifejlődés és átplántálás veszély nélkül meggátolható, illetve az állattal a baj csirájában megsemmisíthető és így a kifejlődés és átplántálás a kutyák tulajdonosainak tudatlanságára vagy vétkes hanyagságára vezethető vissza. A baj meggátlásának kétségbevonhatatlanul első feltétele az, hogy a kutyák túlnépesedésének gát vettessék -a nélkülözhetlen állomány pedig azok kezében legyen, kikinek szükségük van reá, ismerik a nemes állat becsét, gondos tartásban részesítik és figyelnek a fenyegető veszélyekremindezt azonban hatósági intézkedések tarka vegyülékével elérni nem lehet és csakis egyöntetű általános állam, intézkedéstől várható jó eredmény. A legczélszerűtlenebb intézkedések egyike a városokban elrendelt ebszájkosár viselés, az csillapítja ugyan a tudatlanságból megfélemlettek kedélyét, de a baj és veszély elhárítására nemcsak, hogy nem vezet, hanem azt elő is segítheti az által, hogy míg egyrészről a kutya ideges természetére a szájkosár annyira lehangolólag vagy izgatóan hat, hogy a hydrophobia első jelei: a kedélytelenség, lehangoltság, ingerlékenység, szóval a szokott rendes magaviseletben beállott változás nem lesz feltűnő és félreértésből a szájkosár hatásának tekintetik és esetleg a valóban megbetegült kutyával épen a szájkosár felkötése és levétele által hozatik az ember érintkezésbe, és ha a megbetegült kutya a szájkosárral közeledőre a szokott nyájas tekintet