Vadászlap 21. évfolyam, 1900

1900-06-05 / 16. szám

214 VADÁSZ-LAP, egy nemzetközi értekezlet egybehívására, melynek feladatát fogja képezni, az Afrika részére kívánatos általános vadóvási törvény terve­zetének kidolgozása. . * A szentbernáthegyi kutya és a háziúr. Wiesbadenben az országos törvényszék előtt furcsa per dőlt el legutóbb. Egy háztulaj­donos bepanaszolta egyik lakóját, hogy annak szentbernáthegyi kutyája megfertőzi a házat, a bolháktól nincs maradásuk a többi lakóknak. A törvényszék szakértőket hívott meg, akik elég csodála­tosan azt bizonyították, hogy a kutyáról a bolha nem megy emberre s hogy a szentbernáthegyi kutya nemcsak nem inficziál, de sőt tiszti­tólag hat a környezetre és a levegőre (!) A törvényszék ez alapon elutasította panaszával a háztulajdonost és a perköltségek megfizeté­sében elmarasztalta. * A róka szemtelenségéről már kötetre rugó megfigyelések jelentek meg, de nem utolsó az sem, a­melyet a 1. tavaszon, egy szalonkavadászat alkalmával egy ausztriai vadászterületen konstatál­tak. Hajlókkal vadásztak erdei szalonkára, miközben a szárnyra kelt első hosszúesőrn­t, a vadászvonal egyik szárnyán álló puskás lelőtte s a szalonka, mely úgy látszik nem volt elég jól találva, ugyan földre bukott, de haláltusájában a szárnyaival egyre csapkodott a földön. Alig telt el egy-két másodperc­, egyszerre csak ezenközben a közeli sűrűségből egy róka sompolygott ki, s mielőtt rálőhettek volna, a szalonkát felkapva, visszaugrott a sürübe s örökre eltűnt, — az egyetlen szalonkával, mely az nap puskacső elé került. * A méreg és a sündisznó. A sündisznónak néhány más állattal (tyúk, gólya) egyetemben az a csodálatos tulajdonsága van, hogy neki a mérges állatok, kigyók stb. harapása nem árt, sőt el is fogyasztja őket anélkül, hogy legkisebb kárát vallaná. Harnack hallei tanár a sündisznó ilyetén tulajdonságát alaposabban akarván tanulmányozni, hosszabb időn át kísérletezett sündisznókkal. A kísérletekből kitűnt, hogy a sündisznó csak oly mérgekkel szemben ellentálló, melyekkel a szabad természetben érintkezésbe szokott jutni ; ezek mindenek előtt az ismert cziánvegyületek legveszedelmesebbjei, melyek a leg­nagyobb valószínűség szerint a mérges kígyók mérgének is alkotó részei. Egy czentigramm cziánkálium egy nagy macskát négy perez alatt megöl, ez adag ötszöröse pedig a sündisznón csak súlyos mérgezést idéz elő, de meg nem öli ; ellenben a strichnin, ugyanazon adagban öli meg a sündisznót, mint más hasonló nagyságú állatot. Így hát a sündisznó ellenállására a szervezet megszokó és alkalmazkodó tehet­ségét kell elfogadnunk. Egyébként hasonló, habár teljesen össze nem is hasonlítható jelenséget észlelhetni oly embereken, kik sokat foglal­koznak méhekkel s azért gyakran megszúrják őket. Ilyen embereken tudvalevőleg semmi visszahatás sem jelentkezik a szúrás helyén. * Viperák sokasága. Bajorországból írják, hogy ott némely helyen olyan sok vipera van az idén, hogy valóságos csapás­számba mennek. Az ottani erdészszemélyzetnek ez okból szigorú kötelessé­gévé tétetett, hogy tőle telhetőleg irtsa ki a veszedelmes hüllőket, s hogy feladatát minél alaposabban hajthassa végre, naponta 20—30 embert rendelnek ki segítségre. Már idáig is több száz darabot pusz­títottak el Oberfranken környékén, de — mint írják — meg se látszik, hogy megfogytak volna. Hogy honnan jön az, hogy az idén oly ren­geteg kigyó van, azt az ottani lakók a szerfelett enyhe télnek tudják be. Fájdalom, a mi hatóságainknak nem jut eszébe, hogy a viperák­kal is gondoljanak, pedig nálunk is elkelne ám egy kis idején való gondoskodás, még mielőtt a viperák az északi és déli Kárpátok hegy­ségeiben és igy a legszebb és leglátogatottabb fürdő és nyaraló helyeinken ugy el nem szaporodnak, hogy aztán mézes­kalác­csal sem lehet majd oda turistát meg más vendéget fogni. * Bátor nyul. Achiman (Hannover) érdekes megfigyelést tett egy földbirtokos a 1. tavaszon. Ugyanis az őszi vetésben öt-hat holló álldo­gált melyelyek időnként s egyenként felrepültek, de újból leereszked­tek. A földbirtokos kíváncsiságból belopta őket s akkor látta, hogy egy üreg mezei nyul, hol az egyik hol a másik holló felé ugrott és lábaival feléjök vágván, azokat felrepülésre késztette. A földbirto­kos akkor egészen közel ment hozzájuk és látta, hogy előtte egy széttépet nyulfüldő fekszik, melyet nyilván a hollók ütöttek agyon. A birtokos ki a nyulacskát a helyszínen hagyta, újból visszavonult, miközben az anyanyul is — mely ez alatt egy bizonyos távolságban meghúzódott visszatért, de a rabló kalandorok a hollók is vissza­tértek s a játék elölről kezdődött. A távolból még soká nézte a bir­tokos a nyul védelmi harczát, a hollókkal, de fegyvere nem lévén, nem vethetett annak véget. Ez az eset is eléggé bizonyítja, hogy milyen kártevők a hollók . Polgármester mint vidrapusztító. Morigl József termitzi pol­gármester, (A.-Ausztria) daczára előrehaladott életkorának — most 74 éves — nemcsak a város ügyes-bajos dolgait végzi még friss munkakedvvel, hanem a vidrapusztítás terén is oly bámulatos tevé­kenységet fejt ki, mint akármely hivatásos vadász. Nevezett ugyanis a schwarzeni folyó halászati jogát tartja mintegy tizenöt év óta bér­ben, s miután a vidrák az ottani halállományban némely évben isszonyú pusztításokat vittek véghez, a polgármester erélyesen hozzálátott azok megtizedeléséhez. Legutóbb a 60-dik vidrát fogta, mert csakis csapóvassal irtja őket, s ezzel oly rekordot ért el, mint a­minőt még senki Alsó-Ausztriában. A 60-dik vidra-fogást legutóbb meg is ünnepelték a környék vadászai. * Az egerészölyv kártékonyságához. Linz vidékén a 1. tavaszon egy praeparator három esetben figyelte meg, a­mint az egerészölyv a foglyokra csapott. Az első esetben az egerészölyv a lecsapott foglyot magával is vitte, míg két esetben a foglyot nem érhette el. Ez a megfigyelés azt bizonyítja, hogy az egerészölyv nem olyan ártalmatlan, mint azt sokan állítják ; az említett praeparator egyik ausztriai szaklapban siet is kijelenteni határozottan, hogy ép a tél viszontagságai folytán elgyengült fogoly­állományra, tavasz elején nagyon ártalmas madár s így pusztítására serkenti a vadászokat. 1900. Junius 5. Laptulajdonosok és kiadók : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ és EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA Felelős szerkesztő: EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA. Vér uj életerőt ad! volt uradalmi orvosa Moser s. E" ,r1"" **r." ÉLET ELIXIR-je ^^ általános elgyengülésnél már rövid használat után a legmeglepőbb, leghatásosabb és legjobb sikert eredményez; mentőszer minden betegség ellen; bámulatos hatásával az előbbi természetes erőt ismét helyreállítja, felvillanyozza az életszel­lemet, élesbíti az eszméket, nyomtalanul eltávo­ VÉDJECY­ntja az idegek rezgését, gyengíti a köszvény, fogadja fájdalmait és elhárítja ennek benyomását a belső bélrészekbe, tisztítja a gyomrot a benyálkásodó nedvektől, melyek emésztési nehézségeket, fejfájást és gyomorémelygést szülnek, egyszóval leküzdi a legtöbb betegségnek biztos for­rását.­­ Eltávolítja a bélgörcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre ébreszt. Egy palack ára használati utasítással 2 frt 50 kr., egy kis palack 1 frt 25 kr. o. é. A szétküldés az összeg előleges bekül­dése vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosan eszközöltetik. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, Budapest, Király­ utca 12. szám és minden nagyobb gyógyszertárban kapható. Vad nagykereskedése BÉCS 3. Grossmarkthalle. 1868-ban. Állandóan vásárol bármely fá­ju lett és élő vadnemeket. Gyors lebonyo­lítás. Pontos fizetés. Előkelő aján­latok. Sürgöny­czim , Stein, Grossmarkthalle, Bécs.

Next