Vadászlap 21. évfolyam, 1900
1900-06-05 / 16. szám
214 VADÁSZ-LAP, egy nemzetközi értekezlet egybehívására, melynek feladatát fogja képezni, az Afrika részére kívánatos általános vadóvási törvény tervezetének kidolgozása. . * A szentbernáthegyi kutya és a háziúr. Wiesbadenben az országos törvényszék előtt furcsa per dőlt el legutóbb. Egy háztulajdonos bepanaszolta egyik lakóját, hogy annak szentbernáthegyi kutyája megfertőzi a házat, a bolháktól nincs maradásuk a többi lakóknak. A törvényszék szakértőket hívott meg, akik elég csodálatosan azt bizonyították, hogy a kutyáról a bolha nem megy emberre s hogy a szentbernáthegyi kutya nemcsak nem inficziál, de sőt tisztitólag hat a környezetre és a levegőre (!) A törvényszék ez alapon elutasította panaszával a háztulajdonost és a perköltségek megfizetésében elmarasztalta. * A róka szemtelenségéről már kötetre rugó megfigyelések jelentek meg, de nem utolsó az sem, amelyet a 1. tavaszon, egy szalonkavadászat alkalmával egy ausztriai vadászterületen konstatáltak. Hajlókkal vadásztak erdei szalonkára, miközben a szárnyra kelt első hosszúesőrnt, a vadászvonal egyik szárnyán álló puskás lelőtte s a szalonka, mely úgy látszik nem volt elég jól találva, ugyan földre bukott, de haláltusájában a szárnyaival egyre csapkodott a földön. Alig telt el egy-két másodperc, egyszerre csak ezenközben a közeli sűrűségből egy róka sompolygott ki, s mielőtt rálőhettek volna, a szalonkát felkapva, visszaugrott a sürübe s örökre eltűnt, — az egyetlen szalonkával, mely az nap puskacső elé került. * A méreg és a sündisznó. A sündisznónak néhány más állattal (tyúk, gólya) egyetemben az a csodálatos tulajdonsága van, hogy neki a mérges állatok, kigyók stb. harapása nem árt, sőt el is fogyasztja őket anélkül, hogy legkisebb kárát vallaná. Harnack hallei tanár a sündisznó ilyetén tulajdonságát alaposabban akarván tanulmányozni, hosszabb időn át kísérletezett sündisznókkal. A kísérletekből kitűnt, hogy a sündisznó csak oly mérgekkel szemben ellentálló, melyekkel a szabad természetben érintkezésbe szokott jutni ; ezek mindenek előtt az ismert cziánvegyületek legveszedelmesebbjei, melyek a legnagyobb valószínűség szerint a mérges kígyók mérgének is alkotó részei. Egy czentigramm cziánkálium egy nagy macskát négy perez alatt megöl, ez adag ötszöröse pedig a sündisznón csak súlyos mérgezést idéz elő, de meg nem öli ; ellenben a strichnin, ugyanazon adagban öli meg a sündisznót, mint más hasonló nagyságú állatot. Így hát a sündisznó ellenállására a szervezet megszokó és alkalmazkodó tehetségét kell elfogadnunk. Egyébként hasonló, habár teljesen össze nem is hasonlítható jelenséget észlelhetni oly embereken, kik sokat foglalkoznak méhekkel s azért gyakran megszúrják őket. Ilyen embereken tudvalevőleg semmi visszahatás sem jelentkezik a szúrás helyén. * Viperák sokasága. Bajorországból írják, hogy ott némely helyen olyan sok vipera van az idén, hogy valóságos csapásszámba mennek. Az ottani erdészszemélyzetnek ez okból szigorú kötelességévé tétetett, hogy tőle telhetőleg irtsa ki a veszedelmes hüllőket, s hogy feladatát minél alaposabban hajthassa végre, naponta 20—30 embert rendelnek ki segítségre. Már idáig is több száz darabot pusztítottak el Oberfranken környékén, de — mint írják — meg se látszik, hogy megfogytak volna. Hogy honnan jön az, hogy az idén oly rengeteg kigyó van, azt az ottani lakók a szerfelett enyhe télnek tudják be. Fájdalom, a mi hatóságainknak nem jut eszébe, hogy a viperákkal is gondoljanak, pedig nálunk is elkelne ám egy kis idején való gondoskodás, még mielőtt a viperák az északi és déli Kárpátok hegységeiben és igy a legszebb és leglátogatottabb fürdő és nyaraló helyeinken ugy el nem szaporodnak, hogy aztán mézeskaláccsal sem lehet majd oda turistát meg más vendéget fogni. * Bátor nyul. Achiman (Hannover) érdekes megfigyelést tett egy földbirtokos a 1. tavaszon. Ugyanis az őszi vetésben öt-hat holló álldogált melyelyek időnként s egyenként felrepültek, de újból leereszkedtek. A földbirtokos kíváncsiságból belopta őket s akkor látta, hogy egy üreg mezei nyul, hol az egyik hol a másik holló felé ugrott és lábaival feléjök vágván, azokat felrepülésre késztette. A földbirtokos akkor egészen közel ment hozzájuk és látta, hogy előtte egy széttépet nyulfüldő fekszik, melyet nyilván a hollók ütöttek agyon. A birtokos ki a nyulacskát a helyszínen hagyta, újból visszavonult, miközben az anyanyul is — mely ez alatt egy bizonyos távolságban meghúzódott visszatért, de a rabló kalandorok a hollók is visszatértek s a játék elölről kezdődött. A távolból még soká nézte a birtokos a nyul védelmi harczát, a hollókkal, de fegyvere nem lévén, nem vethetett annak véget. Ez az eset is eléggé bizonyítja, hogy milyen kártevők a hollók . Polgármester mint vidrapusztító. Morigl József termitzi polgármester, (A.-Ausztria) daczára előrehaladott életkorának — most 74 éves — nemcsak a város ügyes-bajos dolgait végzi még friss munkakedvvel, hanem a vidrapusztítás terén is oly bámulatos tevékenységet fejt ki, mint akármely hivatásos vadász. Nevezett ugyanis a schwarzeni folyó halászati jogát tartja mintegy tizenöt év óta bérben, s miután a vidrák az ottani halállományban némely évben isszonyú pusztításokat vittek véghez, a polgármester erélyesen hozzálátott azok megtizedeléséhez. Legutóbb a 60-dik vidrát fogta, mert csakis csapóvassal irtja őket, s ezzel oly rekordot ért el, mint aminőt még senki Alsó-Ausztriában. A 60-dik vidra-fogást legutóbb meg is ünnepelték a környék vadászai. * Az egerészölyv kártékonyságához. Linz vidékén a 1. tavaszon egy praeparator három esetben figyelte meg, amint az egerészölyv a foglyokra csapott. Az első esetben az egerészölyv a lecsapott foglyot magával is vitte, míg két esetben a foglyot nem érhette el. Ez a megfigyelés azt bizonyítja, hogy az egerészölyv nem olyan ártalmatlan, mint azt sokan állítják ; az említett praeparator egyik ausztriai szaklapban siet is kijelenteni határozottan, hogy ép a tél viszontagságai folytán elgyengült fogolyállományra, tavasz elején nagyon ártalmas madár s így pusztítására serkenti a vadászokat. 1900. Junius 5. Laptulajdonosok és kiadók : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ és EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA Felelős szerkesztő: EGERVÁRI EGERVÁRY GYULA. Vér uj életerőt ad! volt uradalmi orvosa Moser s. E" ,r1"" **r." ÉLET ELIXIR-je ^^ általános elgyengülésnél már rövid használat után a legmeglepőbb, leghatásosabb és legjobb sikert eredményez; mentőszer minden betegség ellen; bámulatos hatásával az előbbi természetes erőt ismét helyreállítja, felvillanyozza az életszellemet, élesbíti az eszméket, nyomtalanul eltávo VÉDJECYntja az idegek rezgését, gyengíti a köszvény, fogadja fájdalmait és elhárítja ennek benyomását a belső bélrészekbe, tisztítja a gyomrot a benyálkásodó nedvektől, melyek emésztési nehézségeket, fejfájást és gyomorémelygést szülnek, egyszóval leküzdi a legtöbb betegségnek biztos forrását. Eltávolítja a bélgörcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre ébreszt. Egy palack ára használati utasítással 2 frt 50 kr., egy kis palack 1 frt 25 kr. o. é. A szétküldés az összeg előleges beküldése vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosan eszközöltetik. Főraktár: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, Budapest, Király utca 12. szám és minden nagyobb gyógyszertárban kapható. Vad nagykereskedése BÉCS 3. Grossmarkthalle. 1868-ban. Állandóan vásárol bármely fáju lett és élő vadnemeket. Gyors lebonyolítás. Pontos fizetés. Előkelő ajánlatok. Sürgönyczim , Stein, Grossmarkthalle, Bécs.