Vadászlap 31. évfolyam, 1910
1910-06-05 / 16. szám
1910. június 16. VADÁSZ-LAP: tilos, még most sincs elég Posho-nk. Az éppen érkezett kedves leveleinket olvasgattuk át azután, mialatt a mr. Newland által küldött s már oly rég nélkülözött kitűnő cigarette-eket élveztük, végre halálra fáradva bujtunk a szúnyoghálóink alá, mert itt a mocsár kellő közepén ezen parányi szörnyetegek száma légió, feketéink is takaróikat kötelek segítségével kifeszítve, majdnem mind a fákon aludtak, úgy látszik, hogy a magasban kevésbbé szenvednek tőlük, de azért alig hiszem, hogy valami nagyon édesen pihentek volna, legalább egész éjjel hallottam őket beszélgetni, — a sátramban uralkodó nyomasztó, tűrhetetlen hőség következtében ugyanis magam sem tudtam aludni. (Folytatása következik.) Bérbeadásra kerülő vadászterületek, telek a szini körjegyzőség hivatalos helyiségében Színben a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. Kelt Perkupa, 1910 május 23-án. (P. H.) Káposzta István, biró : Szabó Endre, kjegyző. 1945. — 421/1910. évi sz. Vadászat bérbeadási hirdetés! A m. kir. vallás alap. uradalom tulajdonát képező Zala vármegye Zala-Erdőd község határában fekvő 1656.3 k. hold erdő és 518 hold mezei birtokon gyakorolható vadászati jog 1910. évi szeptember hó 1. napjától számított hat (6) év tartamára folyó évi junius hó 23-án déli 12 órakor a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium IX. ügyosztályában tartandó zárt ajánlati verseny utján haszonbérbe adaik. A vadállomány: szarvas, őz, nyúl és egyéb apró vad. Az 1 koronás bélyeggel és kettőszáz (200) korona bánatpénzzel ellátott ajánlatok 1910. évi junius 23. napjának déli 12 órájáig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium segédhivatali főigazgatójánál Budapest V. ker. Hold-utcza 16. szám alatt benyújtandók. A haszonbér kikiáltási ára évi 1200 k.-ban állapíttatik meg. A megajánlott évi bér számmal és betűvel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a feltételeket ismeri és azokat feltétlenül elfogadja. A feltételektől eltérő kikiáltási áron aluli későm beérkezett, avagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az ajánlattevők közötti szabad választás, vagy visszautasítás joga, tekintet nélkül a beígért bérösszegre, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak tartatik fenn. Az árverési, egyszermind szerződési feltételek a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium segédhivatali főigazgatójánál Budapest V. ker. Hold-utcza 16. sz., a kir. közalapítványi erdőgondnokságnál Somlóvásárhelyen és a zalaerdődi erdővédségnél megtekinthetők. Somlóvásárhely, 1910. évi május hó 31-én. A kir. közalapítványi erdőgondnokság. 1—142. — 604/1910. sz. Árverési hirdetmény Muzsla község (Esztergom-m.) elöljárósága részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a muzslai telkes gazdák és zsellérek tulajdonát képező 5039 kataszt. hold 242 kölnyi területen gyakorolható vadászati jog i. é. augusztus 1-től* 1916. évi július 31-ig terjedő 6 évre haszonbérbe adatik; az árverés határnapjául 1910. évi június hó 15-ének d. e. 9 órája tűzetik ki. Árverezni szándékozók felhivatnak, hogy a fenti napon Muzsla község házánál jelenjenek meg, hol is árverezők a kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénzül letenni tartoznak. Az árverési feltételek Muzsla község házánál megtekinthetők. Muzsla, 1910 május 18. P. H. Szórád János, biró: Pálfy Géza, jegyző 1 — 43. — Árverési hirdetmény Szenta község (Somogym.) elöljárósága a képviselőtestület megbízásából közhírré teszi, hogy a község volt úrbéreseinek tulajdonát képező ingatlanokon gyakorolható vadászati jog Szenta község birájánál 1910. évi junius hó 22-én d. e. 10 órakor hat évre nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Kikiáltási ár 1001 korona. Az árverési feltételek Szenta község birájánál megtekinthetők. Szenta, 1910 május 24 án. (P. H.) Péter Ferencz, biró : Korompa Lajos, körjegyző. 1944. — 516/1910. évi sz. Hirdetmény ! Az 1883. évi XX. t.cz. 3. §-a értelmében ezennel közhirré tétetik, hogy Perkupa község (Abauj-Torna várai.) 2720 kat. hold kiterjedésű, ugy a közös, mint egyesek tulajdonát képező földbirtokon gyakorolható vadászati jog 1910. évi augusztus hó 1-től számítandó hat évi időtartamra Perkupa községben 1910. évi junius hó 23-án délutáni 3 órakor nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek bérbe fog adatni. Az árverési félté, a helyi fegyverek és vadászkellékeken kívül igazán pompás állatcsoportozatok vannak. Csapdába fogott medve küzdelme az ordasokkal, adriai fókák, vízi vadak és egy tyúkvadász bosnyák, mind mesterművek. Végül a mürzstegi vadászvár, a király régi bútoraival, régi divatú egyszerű kispolgári divánok, karszékek, faragványok. A király 2000-dik zergéje és több hasonló reliquiák. A Rotunda maga a szokásos zsibvásár, helylyel-közzel igen érdekes dolgokkal. A többi között modern vadászati felszerelések, fegyverek, távcsövek, bőröndök. A hölgyeknek 2000 k.-s structollak, a vadász uraknak 1500 k.-s zergeszakál. Automobilok, motorok, favágó eszközök, tömérdek bútor. Nippesek tolakodó kisasszonyokkal, stb. Ez tucatkiállítás, mit bárhol megtalálunk. Este ezerszámra és százezer számra özönlik ki a «gemütlich» bécsi nép. Mindenen a gazdagság és jólét látszik. De a hölgyek kisebb perczentje szépség, mint pl. Budapesten. Toilettejük egyszerűbb, kalapjaik kisebbek és a keleti ízléstelenség, mit nálunk már esztelen, sőt szemtelen fényűzésbe vittek, ott kevésbbé dominál. A közönségnek nincs túlnyomóan keleti jellege. Huszonöt kilométert mentünk egy-egy nap és este — «mea culpa» bevallom, nekem, az antialkoholistának, egy negyedliteres zöld pokálból a Rathhauskellerwein, melyet még a boldogult magyarfaló Lueger szűrt le, elég jól esett. Ha görbén járt a tollam, nyájas Vadásztársam, erre a zöld pokálra vess követ! 211 LÖVÉSZET, FEGYVER, LŐPOR, TÖLTÉNY Casimir Weber match-pisztolya. — Irta: Gothard Sándor. — Azt hiszem, kevés művest állam van a világon, hol a lövö sport, főképen pedig a pisztolylyal való lövés oly mérvben el volna hanyagolva, mint éppen nálunk. A lövö sport kultiválásában Szemere Miklós úrnak vannak legnagyobb érdemei, ki nagy anyagi áldozattal is támogatja e nagyfontosságú sportot, mely nemcsak kitűnő szórakozás, férfias sport, hanem nemzeti védképességünk szempontjából határozottan legelső rendű fontosságú tényező. A jövő háborúit, melyektől egyébként Isten mentsen meg bennünk, főképen egy dolog fogja eldönteni: az intelligentia. Természetesen ehhez hozzá kell adni, mint olyan kelléket, mely nélkül háborút nyerni nem igen lehet, a hadsereg lelkesedését és a hazaszeretet hevében kiedzett kötelességtudást. De az intelligentia az első. A mai fegyvertechnika óriási haladást mutat. A katonafegyverek és minden más öldöklő szerszámok, gépfegyverek, ágyuk, stb. stb. megadják a módot a védekezésre, de ezek kezeléséhez nem nyers erő, hanem szellemi intelligencia kell. És az intellektuális erők túlsúlyáé lesz a győzelem a kulturemberek minden háborús küzdelmében. A jövő háborúiban, ahol nem a zárt testekben, karddal és szuronynyal küzdő tömegeké lesz a döntő momentum, hanem az ügyesen elosztott, széttagolt egyedeké, kik nem physikai erőkkel, hanem intellektuális erőkkel fogják kiküzdeni a sikert. Ehhez az óriási fegyelmezettségen és a háború viszontagságait leküzdeni tudó szívósságon kívül a leglényegesebb kellék és tényező lesz az, hogy a katonának lőni kell tudni. Ebben Svájcz jár elöl. Ott aránylag kevés a katona, az állam hegyes-völgyes terepviszonyai egyszerűen lehetetlenné is tennék nagy hadtestek mozgósítását. Hegyek-völgyek megvédelmezésére elég az is, ha minden épkézláb ember pompásan tud lőni. Erre tanítják a svájczi fiúkat az iskolában, erre törekszik ott az életben minden ép, egészséges ember. Így azután a löni tudás mesés mértéket ölt és a svájczi lövő, a lövő sport nemes versenyében bejárja az egész világot és elhódítja más nemzetek elöl a babérokat. Svájczczal ma nemes versenyre kel Németország is, melynek czéllövői ugy pisztoly, mint puskalövésben elsőrendűek. Igen kiváló Amerika, Franczia és Olaszország. A lövés sportjának elsajátításához elsősorban gyakor-2*