Vadászat, 1920 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1920-07-15 / 3. szám
30 a kormány ökle nem védekezik, nem sújt le és büntet, hanem szépen kiterülve simogat és parolázik, vérszemet kapott a hatalomra visszatérő zsidóság és a centézimis koldusokhoz hasonlóan elkezdett bel- és külföldön kiabálni, követelőzni, fenyegetni, zsarolni. Igen, ennek a mostani rettenetes és veszedelmes állapotnak, a zsidóság majdnem nyílt lázadásának, hadüzenetének, a bojkottnak, mind ... mind a mi gerinctelen, önző kormányunk és nemzetgyűlésünk az oka! Ha majd jön egy önzetlen, igaz magyar kormány, amely a nemzet és haza érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a saját egyéni érdekeit; ha majd végre egyszer a kormány csupa bátor fajmagyarból tevődik össze (eddig egyedül dr. Dömötör volt fajmagyar) s minden tagjának nemcsak a szájában, de a vérében is benne lesz a magyar nemzeti érzés; ha majd ez a gerinces magyar nemzeti kormány átír a világruda tanácsának, a Nemzetközi Szakszerveti Egyesületnek s önérzetesen, becsületes magyarsággal megnyomja a pennát, ha kijelenti, hogy csak államok felelős kormányait ismeri és semmiféle zsidó világuralmi szervezeti tanácsot nem, amely az egész világ feletti hatalmat arrogálja magának, ha egyszers mindenkorra kikér magának legszentebb belügyeinkbe való minden illetéktelen beavatkozást és megkérdi a világruda legfőbb tanácsától, hogy ők, akiknek a zsidókommün alatt, a rablógyilkosokból alakított Lenin fiúk, Klepkó és Fabik terroristák vadállati kegyetlenségei ellen egy szavuk nem volt, ezeknek a magyarság mészárlására szervezett vörös terrorcsapatoknak a feloszlatását, a magyar foglyok kínoztatásának megszüntetését egyetlen szóval sem követelték, hogy mernek a tiszti csapatok feloszlatásáról és a kommunista zsidófoglyok politikai minősítéséről még csak álmodni is?; ha majd az arcátlan beavatkozásra illendő válaszul a tiszti zászlóaljakból — a magyarság életének és hegemóniájának a védelmére — ezredeket alakít és számukat megkétszerezi; ha az összeesküvő kommunista zsidófoglyokat, az ő saját példájukat követve, erős kényszermunkára fogja és kijelenti, hogy addig meg nem szünteti az ellenblokádot, amíg Ausztria és Csehország az összes népbiztosokat, gonosztevőket ki nem szolgáltatja; ha majd törvényhozásilag, gyökeresen és alaposan rendezi a zsidókérdést, akkor majd elülnek a lelkekben háborgó forradalmi indulatok, megváltozik a mai visszás helyzet, megszilárdul a rend, megszűnik egyszers mindenkorra a bojkott, eloszlanak a jobbról is, balról is a gyenge kéz miatt vészesen tornyosuló sötét felhők és kisüt a magyar nemzet békéjének a meleg napja. A kormány tehát elodázta lemondását, hogy ne keltse azt a látszatot, mintha illetéktelen tényezők külső nyomásának engedne (megint a személyes hiúsági érdek a nemzet érdeke előtt). Békeidőben, normális viszonyok között, egy hazafias nemzeti kormány politikájába való minden külső beavatkozást a leghatározottabban elítélnénk és forradalmi cselekedetnek, lázadásnak bélyegeznénk. Ámde most nem élünk normális életet, az állam élete nem folydogál az alkotmány békés medrében és sem a kormány, sem politikája nem magyar nemzeti. Ilyen esetben, a méltán elkeseredett magyarság részéről jövő illetéktelen beavatkozás más elbírálás alá esik! Egy nemzetnek joga és kötelessége : a saját életéről és jövőjéről gondoskodni. Ha megválasztott és meg nem választott vezetői nem járnak a helyes úton, sőt ellenkező irányban haladnak, akkor a hazafias nép beavatkozása nem forradalmi, hanem ellenforradalmi cselekedet. Minden hatás: ellenhatást szül! Minél nagyobb a hatás, annál nagyobb az ellenhatás is! Ez egy kérlelhetlen fizikai törvény, amit semmiféle kificamodott politika, szabadkőműves befolyás, vagy pénz megváltoztatni nem képes. A mi kormányunk és nemzetgyűlésünk, úgylátszik, arra a háládatlan szerepre vállalkozott, hogy ezt a fizikai törvényt kijátssza, becsapja. A 9t2 hónapos zsidó uralom, állati kegyetlenkedése, minden szót, panaszt visszafojtó rettenetes terrorja, országcsonkítása, kirablása, erkölcsi és anyagi tönkretétele; az átszenvedett megaláztatás és mostani minden nyomorúságunk, nem más, mint egy nagyon erős hatás. Természetesen és fizikai törvényszerűséggel, a zsidóságnak a magyarságra gyakorolt ez az erős,r véres hatása: elkeseredéssel, gyűlölettel telítette a magyar lelkeket és ellenhatást szült. Ezt az ellenhatást a kommün bukása, illetve az oláhok kivonulása után a kormánynak igyekeznie kellett volna a zsidókérdés alapos rendezésével, a zsidóság visszaszorításával, büntetésével levezetni. De a kormány ehelyett erőszakosan lefojtotta az ellenhatást és nemcsak, hogy még a mai napig is lefojtva tartja, de erejét folytonos hatásokkal még meg is növelte. Pedig ez az ellenhatás olyan, mint a dinamit. Minél jobban le van fojtva és minél tovább van lefojtva, annál nagyobb, vehemensebb lesz a kitörése! A jelen helyzet képe ez: egyik oldalon a minden elégtételtől megfosztott magyarság, melynek lelkében viharok dúlnak, villámok cikáznak és az ellenhatásnak ezek a villámai természetellenesen le vannak fojtva. A másik oldalon a várt ellenhatás elmaradásától megnövelt szarvú zsidóság a legkihivóbban állan