Vadászujság, 1943 (3. évfolyam, 1-36. szám)
1943-01-05 / 1. szám
VADÁSZÚJSÁG 4 kinyitani, mire a gyilkos szeszek letaglózó hatása alatt elvesztette egyensúlyát és végigzuhant a földön . . . Ahol is azon nyomban elaludt... Feje és teste mellett pontosan kivehető állatlépések nyomódtak a puha, nedves ösvény sima földjébe. Első pillantásra látszott, hogy medvetalpak nyomták a talajba .. . Tehát medve járt az udvarunkon, mialatt a koma édesdeden, ártatlanul, magatehetetlenül aludt a szabad ég alatt, öt lépésnyire a biztonságot nyújtó ajtón kívül és a jó meleg ágytól... Könnyű volt megállapítani, mi történhetett. Amint a cimbora összeesett és elaludt, nemsokára medve jött ki az erdőből. Észrevette a halott emberi testet és puszta kíváncsiságból odament, megszemlélte, megszagolgatta. És mivel irtózatosan bűzlöt a rosszillatú pálinkától, a havasok fűszeres illatú levegőjéhez szokott mackó nagyot fintorított és undorral hátat fordítva a becsudálkozott embernek, megvetően visszaballagott a sűrűbe... Sokáig tartott, amíg lelket tudtam verni a komába és be tudtam támogatni a házba Ott azután tovább folytatta az öntudatlan alvást. Amikor pedig magához tért dögletes kábulatából, nagy csodálkozással hallgatta meg előadásomat a kényes mackóról és a bűzlő részegemberről. Ilprónac-nagynnő. Irta : dr. Szent-Ivány Géza. (Folytatás.) A fogolybetegségek a baromfikolera, amely fertőzés folytán ragad rá a fogolyállományra, a tyúkpestis hasonlóképen. Ugyancsak a baromfidiftéria, amely vagy a csőrön, vagy a lábakon lévő barna színű daganatok alakjában jelentkezik. Ha ilyen foglyot lövünk, az egész csapatot célszerű lesz kilőni. Nem ritka betegség a foglyoknál a syngamose néven ismert ragályos betegség is, amelyet az állat légcsövében magát befészkelő parasita idéz elő. Vadászata a fogolynak, amint eléggé ismeretes , vizslával vagy hajtókkal történik. Ez utóbbinak csak ott van helye, ahol nagy fogolyállomány van. Az állománynak rendszerint kétharmada kerülhet lelövésre, egyharmadának meg kell maradnia az állomány fenntartása végett tenyészcélra. A szárnyazott fogoly, amint földet ér, sebesen elfut és nagyon jó orrú kutya kell hozzá, hogy megkerüljön hosszabb keresés után. Ha a fogoly a lövés után meredeken és gyorsan felfelé emelkedik, akkor tüdőlövést kapott, vagy szemeit vágta ki a lövés. Ilyenkor nagy magasságba megy fel és bizonyos idő múlva kimúlva leesik. A láb- RUHai ISTVÁN ezüstkoszorús cipészmester BUDAPEST. IUMMANUM UTCA 5. SZ. TELEFON: 387-091. ALAPÍTÁSI ÉV: 1895 vadászcipő Különlegességek VALÓDI ANGOL SPORTBOROK. HULIHACSIZMAK lövést kapott fogoly lógatja a lábát és messze elrepül, s ha földet ér, épen maradt egyik lábán is el tud menekülni. Nagyon csúnya, bár elterjedt szokás a sebzett fogoly fejének a csizmasarokhoz, vagy a puskaagyhoz való ütögetése, ugyancsak kegyetlen módja a vele való végzésnek az a régi eljárás, amely ma már hála Istennek kiment a gyakorlatból, amely szerint a szárnyas vadnak erős szárnytollával a feje tövébe szúrtak. A fogolyra vonatkozó tilalmi időknek megállapítása ma különösen fontos és a legnagyobb gondosságot igényli, midőn fogolyállományunknak úgyszólván csak roncsai maradtak; normális időkben is erősen megfontolandó kérdés, hogy ne adjunk alkalmat egyrészt korai lelövésekre, amidőn gyenge fogolycsirkék esnek áldozatul, másrészt arra sem, hogy a tél bekövetkeztével és havas terepeken fogoly lelövés történhessék csak azért, hogy a sebesen repülő fogolyra történt mesterlövések érvényesülhessenek. A fácán családnak két faja különböztethető meg, ú. m. a nemes fácán— Phasianus colchicus Linné — és a Phas. Versicolor Vieil., vagyis a japán eredetű fácán. A nemes fácánnak azonban igen sok alfaja van.Ezek közül a legrégibben ismert alfaj a Colchicus fácán, amely Batumból származott el mindenfelé. Később az angolok behozták a Torquatust és a mongol fácánt és más alfajok is elterjedtek. A fácán a fogollyal ellentétben az erdők lakója. Nem a nagy erdőséggé, hanem inkább a kisebb, tagoltaké, a folyók menti fás részeké, de másutt is tenyészik, ha fel tud közelében galyazni, éjjelezésre, így a nádasokban is meghúzódik. A fácán nem él párban, ellentétben a fogolyával és fúrj jel, nem is él többnejűségben, hanem a dürgés idején párosodik az előtalált, vagy hozzá került tyúkokkal. A tyúk igen gondatlan családanya, nemcsak a fészkek helyének megválasztása, hanem a költés és a csibék vezetése és felnevelése tekintetében is. A csibék már 12 napos korukban röpképesek lesznek, 24 napos korukban megindul náluk a szárny evezőtollak vedlése és 12 hetes korukban már átvedlettek. A rendes költés május végén és június elején megy végbe és 24—25 napig tart. A csibék éppen úgy táplálkoznak eleinte kizárólag bogarakkal, lárvákkal, csigákkal, gilisztákkal, lepke és légyfélékkel, mint a fogolycsirkék, később ezekhez növényi eledelek is hozzá jönnek. A fácán sokkal erősebb természetű, mint a fogoly, a tél zordsága nem érinti annyira, mint a foglyot, nagyobb az ellenálló képessége, de télen jól kell etetni őket, ha jó állományt akar tulajdonosa. Ellenben igen érzékeny a fácáncsibe a kelés idején és utána, s ha akkor nagyon nedves, esős az időjárás, sok elpusztul belőlük. A fácán nyoma hasonlít a fogolyéhoz, csak sokkal erősebb és a hátulsó ujjlenyomat jobban kivehető nála. A fácán szeret nappal a mezőkön tartózkodni és nagyon hálás a mezőkön létesített remisekkel szemben, ahol a ragadozók ellen védelmet és jó költési helyet is talál. Nagyobb állomány, amennyiben a terület arányával nem áll összhangban a mezőgazdaságban károkat okoz és sok panaszra 1943 január 5.