Válasz, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935 / 7-8. szám - Kovács Imre: Hulló Magyarország
Kovács Imre: Hulló Magyarország ... melyik község mikor fog kihalni. Baranyában harminc-negyven év múlva nem lesz magyar. Somogy, Tolna és Zala megyékben ötvenhatvan év múlva fog ez bekövetkezni. Egy esetleges külsőbeavatkozás azonban felére, vagy harmadára is lecsökkentheti ezt a terminust. Ha az Anschluss bekövetkezik, akkor a szomszédságunkba kerülő nagynémet birodalom expanzív politikája az itt élő németségre olyan vonzást gyakorol, hogy azt mi kibírni nem fogjuk. A németség már ma kezd berendezkedni a nagynémet imperialista politikára és valósággal előre kidolgozott haditervek alapján történik a vegyes nemzetiségű területeken való előnyomulása. A németségnek pontos felvételei vannak a Dunántúlról, olyannyira, hogy az ő kimutatásaikból ismerhetjük meg pontosan, hogyan is állunk a saját portánkon. Minden család, minden családtag és a tulajdonukban lévő ház, földszámon van tartva. Német diákok járták be a Dunántúl németlakta területeit és mindent pontosan felvettek. Sok helyen bennünket is német diáknak néztek tiltakozásunk ellenére, mert a sváb faluk lakói el sem tudják képzelni, hogy magyar diák is képes hátizsákkal a hátán gyalog bandukolni hetekig a Dunántúl vegyes néptengerében. Igaz, Matolcsy Mátyással pionírok voltunk! Jól kiépített szervezete van a németségnek; a kulturverein és a vásárokon való találkozás útján tudják, hogy hol, melyik magyar községben van eladó, vagy felesföld, üres ház. Ők értékelik a gyereket, mert szükség van rá. Új honfoglalásra készülnek. Csodálatos módon megőrizték népi sajátságaikat és kultúrájukat még olyan helyeken is, ahol színmagyar községek veszik őket körül. Somogy és Baranya megyék határán, az Ormánság szélén van három német község: Teklafalu, Németújfalu és Endrőc. Körülötük magyar községek. 1832-ben hozták ide a németeket az uradalmi erdőkbe fát vágni. Kaptak egy kevés földet és eddig nem volt velük baj. A legutóbbi népszámláláskor is még magyarnak vallották magukat, igaz, hogy előbb németet mondtak be, de később meggondolták — hátha baj lesz belőle — és a tanítóval, aki népszámlálási biztos volt, magyarra javíttatták ki. Egymás között németül beszélnek, de az irodalmi németet nem értik. Szorgalmas, igénytelen nép, magyar faluból nem nősülnek, hozott szokásaikat megőrizték. Télen facipőben és szőrharisnyában, nyáron fapapucsban járnak. Táncuk a ceppedli és a valcer. Hitler uralomra jutása óta teljesen megváltoztak és nagynémet eszméket vallanak. Német diákok jártak közöttük agitálni, eredmény: az egyik katolikus papot, aki próbált a német misék mellett magyart is tartani, lázadásszerűen el akarták távolítani. A környék magyar falvaiba lassanbeszivárognk. A magyarokat elnémetesítik. Foki, Kátai, Tar, Gelencsér nevű emberek egy kukkot sem tudnak magyarul. A szétszórt sváb községeknél sokkal veszedelmesebbek azok a faluk, amelyek szorosan csatlakoznak egymáshoz és valósággal tömböt alkotnak Pécsváradtól Mohácsig, Siklóstól a Sárközön, Fejér megyén keresztül fel Budáig, sőt még azon is felül. Ezek a községek