Válasz, 1949 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1949 / 5-6. szám - Hajnal István: Az első gépek

360 HAJNAL ISTVÁN ha nem versenyezhet finomságukkal? Az „előfonár, ami a mechanizmusra került, már önmagában is mestermű is nem a gép­­miatt le­tt a­zzá, hanem a kézművesség munka­szervezete álltak A gép működtetése előtt már pontosan ismerni kell, hogy epik a reá­­bízandó előfornárnak külső-belső tula­jdonságai, hogy milyen, végső nyújtást, milyen, sodrást kiván, hogy a kivárt minőségű készfonál legyen belőle. Pontosan ismerni kell, hogy milyen távolságra kell kihúzni a csapdakocsit, hogy eleinte milyen lassú for­gásszámmal kell forgatni a kereket s milyen gyorsuló forgatással azután, al készárú­ minősége szerint, mert a gép nem gondolkodik és érzékel, csak mozgásokat hajt végre az ember segítségére. S ettől függ a gép további fejlődőképessége is: minél tisztul­­tabb, határozottabb, elmélyültebb a mesterségbeli tudás, annál biztosabb a különválasz­tása az újabb és újabb mechanikus műveleteknek, a­melyek eszámára új és új alkatré­szek szerelhetők a gépi szerkezetre. ■ Ezért kellett várni Európában a XVIII. századig, e kézművesmódszerek és mun­kaszervezetek bizonyos érettségi fokáig és az egyes" művelet fajták általánosodásáig, hogy az első fonógépek valóban megkezdhessék működésüket. Ezért nincs­ fonó­­gép más régi és idegen kultúrákban — s nem azért, mert hiány­zott volna a konstruáló öblét és készség, legkevé­bbé pedig azér­t, mintha nem lett volna másutt elegendő tőke vagy vágy a nyereségre, vagy ne­m llett volna meg általában a hajlam és a hatalom másoknak gépies dolgoztatá­sára. A gép: a kézműves-társasdalom évezredes munkájának eredménye, objektivációja. Egyike a legmagasabb, legtisztább emberi objektivációknak, a természet törvényeit vonja be az élet szolgálatába. Hargreaves hosszú éveken át, mint valami eszelős dolgozott gépén, islakásán el­zárkózva, hogy titkát meg nel­lessék. Pedig, mint mondják, az orsók sokszorosításának ötlete már ősrégi volt, magában az angol iparban is említenek már többorsós készü­lékeket és a mai kutatások egyre több példát tudnak felmutatni a Jerinyt megközelítő konstrukciókra. Mint ahogyan akkoriban Szinte egy emberöltőn bel­ül gombamódra búj­tak ki a technikai újítások az ipar minden területén. Arra kell gondolnunk mégis, hogy e találmánykedvnek mégsem lehetett más oka, mint a nyereségnek fokozott lehető­sége egy kapitalizálódó társadalomban. Va­lóban,­­ne az lehet kétséges, hogy a kézműve­s­­feltalálót is az emberi munka megtakarításától várható nyereség bővítette. „A kapi­talizmus” egy fajtájának és fokozatának kétségtelenül volt valami alkotószerepe a gép keletkezésében. De a kapitalizmusnak európai módon való kifejlődése hozzátartozott a kézművesség szervezetéhez. Ami a kapitalizmus leginkább alkotó funkciója volt, a szakmunkát erősítő és szervező szerep, az a régi kézművességből származott. Már a kisműhelyeknél kezdődött a munkarészletek készáruvá szervezésének feladata s a piac szervezésének feladata is. Az európai kézművesség mélyen tagozódott üzem volt, egész együttesét tekintve. A textiliparban például már maga az elefonál is nagyszerű minőséggyártmány. A gyap­­júszálak egyenlő hossza, egymásba kapaszkodása, az anyag előzetes mechanikai és vegyi kidolgozása, feltétele a végső finom sodrásnak. Kicsiny egyenlőtlenségek sok­szorossá növekszenek a sodrás által. Ezért döntő fontosságúak az előfonalat megelőző műveletek, a­ kártolás vagy a fésülés. Hatalmas és­ önálló kézművesmesterségek vol­tak ezek, műszerszerűen finom és változatos eszközökkel, pontosan kialakult eljárásokkal.. Sőt, maguknak a kártoló eszközöknek gyártása is külfinálló mesterség volt, a fém­­műve­sséggel szoros kapcsolatban. Ami anyag a kártoló vagy fésülő kezéből kikerült.

Next