Válasz, 1949 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1949 / 3-4. szám - Szalatnai Rezső: Petőfi Pozsonyban
PETŐFI POZSONYBAN Vavanak városok, ahol váratlanul megszólalnak a költők. Petőfi éltében és költői fejlődésében ilyen szerepet játszott Pozsony. Csokonai és Reviczky között Petőfi Sándor pozsonyi jelenléte a leglényegesebb lelki izgalom, melyet a nyugati Porta Hungarica magyar költőbe ért. Ennek a városnak, úgy szűnik fel, sajátos alakító ereje volt. Közvetlenül Petőfi előtt Kossuth Lajost alakította ki. 1832 decemberében Kossuth mint ismeretlen, fiatalvidéki ügyvéd kerül Pozsonyba s 1836 májusában kész politikai íróként indul Pestre. Petőfi mindössze néhány hónapig élt Pozsonyban s bár rövid életét nem határolják el éles vonalak, Pozsony szerepe erősen látható benne. ■Mikor, hányszor járt Petőfi Pozsonyban? Ferenczi Zoltán részletesen tájékoztat róla, hogy a költő 1840-ben, 1841-ben és 1843-ban tartózkodott Pozsonyban. 1840-ben egy látogatásáról pontosan tudunk. 1841-ben két alkalommal időzik a koronázó városban, 1843-ban egyszer járt itt és ez egyúttal a leghosszabb pozsonyi időzése is. Első alkalommal a minta-pajtási Selmecbányái diáktársait látogatja meg Pozsonyban. Sopronban katonáskodik, a Golltner-féle gyalogezred első századának önkéntes közlegénye. Először a pozsonyi fiúk keresik fel Sopronban, gyalog mennek át hozzá. Micsoda hű pajtások. A kaszárnyában találják a költőt, Petőfi a priccsi szélén ülve éppen a csizmáját tisztogatja. Természetesen roppant megörült a látogatásnak, kapitányától szabadságot kért s másnapigegyütt voltak Pákh Albert szállásán. A soproni ezredből hivatalosan átjártak olykor Pozsonyba. Petőfi egy ilyen szakaszba osztatta be magát s így jutott el először akirályok, költők és diófipatkók városába. Pozsony új vidék volt a szenvedélyes magyar tájkutatónak. Sopronból északnyugat felé ment, egyre táguló, lapos, szép völgyön át a Dunáig. Balról az Alpok integettek feléje, jobbról a Fertő mozdulatlan tükre kísérte. Akkora innen a tó, mint egy tenger. Északi partjaitól azonban már látni a pozsonyi hegyeket. Toronyiránt mentek a soproni katonák, hólepte szőlőkertek, gesztenyék és mandulafák közt. A tél sem tudja elcsúfítani adunántúli táj szelíd szépségét. A délről jövőt a Kiskárpátok finom hajtásai fogadják s már jó meszsziről a pozsonyi vár szőke romfalai, a négy csupasz torony integet beléd, mintha külön-külön mondani akarnavalamit. Századok muzsikálnak Pozsony és Sopron közt. Ez a két régi város soká Magyarország leggazdagabb városa volt. Széchenyi is Pozsonyban van. E napokbanfeljegyzi naplójába, hogy Crescenciával sétálgat a pozsonyi promenádon és sokat beszél a szülővárosában időző Batthyány Lajossal. Nagyon valószínű, sogy a vékony kis katona találkozott velük, arra kellett elmennie, a Sétatéren. Szeberényi Lajos írja emlékezéseiben, hogyan toppant be a diákszállásra Petőfi, aki „a vezénylő tizedestőlengedélyt kapott, hogy az éjt barátaival tölthesse. És csakugyan együtt is töltöttük azt. Éjfél után elbúcsúztunk, annál levertebben mindketten, mertekkor már nem láttunk reményt hamar találkozásra.” Mégis, Ferenczi jól sejti, Petőfi ebben az időben, élvén a kínálkozó alkalommal, többször fordult meg Pozsonyban. Első látogatása nyilván nem is az volt, melyről biztosan tudunk.