Vállalkozók Lapja, 1914. április-június (35. évfolyam, 13-25. szám)
1914-04-01 / 13. szám
дар* "ír i&a» . Harmincötödik évfolyam. fagyar* Építőmesterek Egyesülete A közgyűlések hete volt. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közgyűlési jelentése jókora könyvnek is beillik. Nem csoda. Műszaki természetű egyesüléseink sorában a Magyar mérnök- és Építész-Egylet a „monumentális“ jelzővel jellemezhető. Beszámoltunk e közgyűlésről, távolról sem merítve ki e nagyszabású Egylet lefolyt évének történetét. De nem is lehet feladatunk, hogy a bőséges adatokat itt felsoroljuk. Utalunk egyszerűen az Egylet közlönyére, amely jó félnapra való olvasmánya lehet az érdeklődőnek. Egy másik közgyűlésről lapunk más helyén számolunk be. Alakuló közgyűlés volt, megalakulása annak a védővárnak, amely menedéket nyújt a közmunkák vállalkozóinak, a közhatóságok szállítóinak. Legfőbb ideje volt, hogy ezek végre a jogos érdekeiket szerves tömörülés útján megvédelmezzék. Ezúttal azonban nem a nagy tömegek együvé kerüléséről, nem az egyesület-monumentumokról akarok szólni, hanem csak arról a háromszáz egynéhány tagról, akiknek nevében és érdekében a Ferenciek Kossuth Lajos utcai házában találkoznak csütörtökönkint a Magyar Építőmesterek. A Magyar Építőmesterek Egyesülete is közgyűlést tartott. Immáron a XVII. nagy gyűlését. Nem nagy, dehogy is nagy! Csak kedves, csak meleg. Alig különbözött a közgyűlés a rendes ülésektől és mégis ünnepélyes volt a hangulat. Az építőmestereknek úgyszólván klubja ez az egyesület, amelynek alakulásakor hihetetlenül rázták a fejüket azok, akik „az egymással késhegyig konkurrálók“ együvé terelődését kész lehetetlenségnek mondották. És mégis megtörtént az egyesülés és mégis életképesnek mutatkozott. Tizenhét esztendővel ezelőtt nagyok voltak a kezdet nehézségei s az ujjaimon elszámlálható néhány kortárs állandó buzgalma kellett hozzá, hogy az Építőmesterek Egyesülete a bevezetés nagy bajaival megküzdjön. És meg is küzdöttek emberül. És el lehet ma mondani, hogy az Egyej 4 tradíciója gyanánt vallhatja, hogy az építősület megalakulására múlhatatlan szükség a mesterség, az építőiparosság magasabb volt. Az Egyesületből sarjadzott ki az Építőiparosok Országos Szövetsége, a magyar építőmesterek összejövetele, fiatalabb és agilis tagok belépésével kedvező alkalmat nyújtott a közös érdekképviselet olyszerű megbeszélésére, amely a munkások szervezetével szemben egy tetterős munkaadó szervezet megépítését eredményezte. Az Építőmesterek Egyesülete nélkül az Építőiparosok Országos Szövetsége soha létre nem jött volna. A munkások szervezete viszont már régen megvan, s úgyszólván már csak akkor vettünk róla tudomást, amikor imponáló nagy erejével szemben szinte védelem nélkül állott a munkaadók összessége. Mintegy az utolsó órában szerveződött a munkaadók szövetsége, amelyet a legáltalánosabb szempontból szükséges gazdasági tényezőnek tartok, szükségesnek tartom az általános rend, a közérdek, a munkaadók, de sőt a munkások érdekében is. Fölötte helyeselhető, hogy a harcos tábor szerepét nem maga az építőmesterek egyesülete vállalta magára. Elvégre az építőmester hivatása a legkevésbbé sem merül ki a munkások ellen vitt küzdelemben. Az építőmester hivatása az, hogy építsen. Az építőmester a munkásaiban tulajdonképpen a munkatársait kell hogy lássa, akik segítik a hivatása gyakorlásában. Régóta vallom és hirdetem, hogy gazdasági életünk hatalmas gépezetében az építőmester és a munkásság két egymásba fogódzó fogaskerék szerepét szimbolizálják. Együttműködnek, egymásért kell, hogy működjenek mindaddig, amíg a mai társadalmi rendszer fenekestül fel nem fordul. Mindazonáltal ismételten szükségesnek mondom, hogy ott, ahol e két szerv között érdekösszeütközés jelentkezik, ott szükség van arra is, hogy mindkét szervet különkülön a tagjaik szervezett tömörülése képviselje. Szükség van a szervezett munkásságra és szintoly szükség van a szervezett munkaadókra. De arra nincsen szükség, hogy e kettős szervezettség tisztán és egyedül gyűlöletet szítson egymás ellen. A Magyar Építőmesterek Egyesülete, mint ilyen, ma már Ezred rendű szempontból vett érdekeit istápolja. A Magyar Építőmesterek Egyesületének közgyűlése a rendes lefolyású volt. Együtt voltak azok, akik amúgy is szívesen kerülnek együvé és akik itt a legnagyobb egyetértésben, kölcsönös bizalommal vannak egymás iránt. Az egyesületnek kezdettől fogva tagja, a közszeretetnek örvendő Mann József elnökölt. Az ugyancsak szimpatikus Pásztor Béla, talán a legfiatalabb generáció tagja felolvasta titkári jelentését, amelyet egyhangúlag vettek tudomásul. Ha nem is milliókról számolt be Barcsai Lajos pénztáros, oly lelkiismeretességgel tette mégis, mintha milliókról lett volna szó. A közgyűlés köszönetet is szavazott neki azért, hogy három ciklusban végzett lelkes pénztárosi működése után e tisztségtől viszszalép. Utódjául a közgyűlés Biró Gyulát választotta meg. Számvizsgáló lett Karvaly Gyula, választmányi rendes tagokul megválasztották Bloch Leó, Hubert József, Kunfalvi Nándor Melocco Péter, Porzsolt Ernő, Barcsai Lajos, Havas Sándor, Pollacsek Oszkár, Marton Ákos, Müller József, Koch Károly és Gerenday Béla egyesületi tagokat. Választmányi póttagokká lettek: Csillag E. Béla, Klenovits Pál és Sorg Antal. *A közgyűlés után fehér asztalnál lelkes hangulatban maradtak együtt a tagok a patkó alakú asztal mellett. Emelkedett szellemű szép beszédet tartott Kunfalvi Nándor, az Egyesület egyik alapítója és tiszteletbeli tagja. Kezében a Marton és Szalka adományával, az egyesület díszserlegével a munkásokkal való egyetértésre mondott felköszöntőt. Mann József, Báthory István, Sziklai Zsigmond, Pásztor Béla, Bloch Leó, Koch Károly, Csillag Béla, Müller József, és Komor Marcell egymásnak adták át a szót, amely hol lelkesen, hol vidáman hangzott a késő éjjeli óráig. Budapest, 1914. április 1. 13. szám. TORS és ORMAI = mérnökök = BUDAPEST, VIII., SZILÁGYI U. 3. Telefon „József"* 33—42. Kolozsvárt: Jókai-utca 12. szám. Debrecen : Werbőczy-utca 2 szám. Legújabb és a leggyorsabb FÉNYMÁSOLATOT teljesen tiszta alapon, éles koromfekete vonalakkal, hatósági beadványi tervekhez alkalmas kivitelben megbízható pontossággal, villanyfény mellett, mint kiváló különlegességet készít FELLNER LEÓ műszaki papírgyára Budapest, V„ Váci út 4. Шов 28-48 és Я-15. Sürgönyeim. POSITIV Budapest. Küldi osztály illékleg Miások iüntetésére.