Vállalkozók Lapja, 1915. július-szeptember (36. évfolyam, 26-39. szám)
1915-07-01 / 26. szám
/ щш IНШННННЯ0ЯНЯВЯЯМНШ9ШвН99919РЩ|1Я 26. szám. / TÖRSés ORMAI = mérnökOk = BUDAPEST, Vnn„ SZILÁGYI-U. 3. Telefon „József" 33-43. Kelesedért: Jókai-utce 12. szám. Debrecen: WerbSczv etce 2. szám. KÜLÖNLEGESSÉG OLAJOS POSITIV FÉNYMÁSOLÓPAPIR teljesen tiszta világos és jól átlátszó alapon fekete élesen fedő vonalakkal. Eredeti gyanánt használható. — Élesen pozitiv fénymásolatot eredményez. — Egyszeri kezelés, csak vízben fejlesztendő. — Tartós, a fénymásolat színe változatlan marad. — Mintával készséggel szolgál: FELLNER LEÓ BUDAPEST, V., VACI-UT 4« TelefonC:m28-48 éa «P”«15. m Harminchatodik évfolyam _______(Budapest, 1915. juilius 1. } A háború után Hála a mindenhatónak, a monarchia területén belátható időn belül nem lesz ellenség és a háború vihara által elpusztult városok és falvak újonnan felépülnek majd. A monarchia és Németország élni és dolgozni akart, de a rosszakaratú irigységgel eltelt Anglia uszítására ránk támadt fél Európa. A rohamot sikeresen visszavertük és minden talpalattnyi föld visszafoglalásával közelebb jövünk a béke lehetőségéhez, amelyhez előbb-utóbb el kell jutnunk. Eddig is megtanultuk, hogy a háború sikeres eszközeihez tartoznak a vasutak és jó utak, amelyek közül egyikről sem lehet soha elmondani, hogy nincsen sztratégiai jelentősége, mert soha se lehet tudni, hogy a háború vihara hova sodorja a hadseregeket, hol lesznek döntő csaták, honnét indulhat ki a legsikeresebb támadás, vagy a legkecsegtetőbb védelem. Ezért nagy súlyt fognak az államok a vasutak létesítésére és jó utak építésére fordítani. A közmunkák terén általában olyan fellendülés várható, amilyenre eddig példa még nem volt- Az államvasutak helyreállítása és fokozatos fejlesztése, utak, hidak építése, közművek létesítése, vízszabályozási munkák, igazságügyi és iskola építkezések, a városok közegészségügyi berendezései, kórházak, vágóhidak, világítási telepek stb. létesítése, amelyek már előkészített állapotban elodázhatlanul várják a megvalósítást, milliárdokra rugó munkálatot helyeznek kilátásba. Evvel párhuzamosan jön a feldúlt lakóhelyek újjáépítése. A magánépítkezés perspektívája már nem ilyen kecsegtető, mert a háború után hoszszabb időre van szükség, amíg a jelzálogkölcsönök folyósítása lehetséges lesz, mert a jelzáloglevelek elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe fog egyelőre ütközni. De azért ösztökélőleg fog hatni a közmunkák végzése a magánépítkezésre is, mert gyakorlatilag kitapasztalt dolog, hogy ahol közmunkák folynak, rendszerint a magánosok is kedvet kapnak az építkezésre, de még a lakásokban is olyan kéréssel fog beállni, hogy a bankok majd módját fogják ejteni, kölcsönöknek megadására. Itt aztán felmerül már az építőművészi kérdés is. Bő talaja lesz a magyar művészet érvényesítésének és a tömeggyártás ízléstelen épületei mellőzésének. Lám Németországban máris megmozdult a békés munkálkodás nagy vezérkara és rövidesen részt fog venni egész hadserege a háború után következő békés idő műszaki munkálatainak körültekintő előkészítésében. Azt mondják a németek, hogy a hadsereg vezérkara nem pihent a negyven éves béke idejében: gondosan, lelkiismeretesen, csöndesen előkészítette a háborút. És a dicsőséges események bizonyítják, hogy nagy előrelátással végezte munkáját- Nos hát, ma viszont a nagy háború idejében a béke vezérkarának kötelessége, hogy ugyanolyan gondosan, lelkiismeretesen és csöndesen készítse elő a béke nagy munkálatait. A németek okultak előbbiháborújuk példáján. Soha oly sivár, oly művészietlen és elhibázott tömeggyártás nem dühöngött Németországban, mint a hetvenes években, közvetlenül a franciákon aratott nagy győzelem után.. Csak később eszmélt a germán lelkiismeret arra, hogy a kulturmunkálkodás terén magasabb színvonalra kell törekednie, hogy elhamakodott működés helyett tervszerű céltudatos művészi ténykedés a kötelessége, amely kötelesség a legintenzívebben ránk is háramlik. Az 1870-iki háború idejében mitsem készttettek elő a németek. Ma azonban beismerik a múltak mulasztásait és állam és társadalom vállvetve készülődik a háború utáni kulturmunkára. Ilyen készülődéssel kell nekünk is a háború végét bevárni, hogy az újjászületés munkájában mindnyájunknak gyönyörűsége legyen. SI. Kávéházak városa „Minden utcasarkon egy kávéház“, így kicselekszik a budapesti polgár, mikor egy,egy külföldi vendéget kalauzol végig székesfővárosunkon. A maiháborús világban a mi külföldi vendégeink hű szövetségesünk sorából kerülnek, ki, kik mint hős vaskeresztes vitézek, kedves mosolyukkal s türelmes meghallgatással engedtetik magukat végigvezettetni kávéházi látványosságainkon s bizony menni, valami épületes), de annál őszintébb kritika kíséri a látottakat. S őszintén megvallva, igazat kell adnunk minden szavukhoz. Magam is láttam venidjéigül két átutazó németországi építészi kipilllségámat, kik bennem a specialista kávéházépítőt látták meg külföldi praxisomból s így nem csoda, s ha elsősorban a belső architektúrái megoldások után érdeklődtek, melyekkel ott lakonni oly feltűnő eredménnyel jó shirnovnere örvendtem’. Őszintén szólva, szégyenlenem kellett magaimat. Fájt beismernem kritikájuktól, hogy a nagyvilág szemlében szenvedélyes kávéházban ülő nemzet vagyunk s mégis itt láthatók a legosufabb kávéházberentírezlésieik. Hogy miként látta meg mindezen csúfságokat a művészeteikkel foglalkozókülföldi szem s mint ítélte meg, az alábbiakban sorolom fel egy egy erősebb kitételnél a szemléket reprodukálva. Mikor e babiloni zűrzavarok architektúrájából egymásután kikerültek, megpihenve egy a még ,,legszolidabb“ kávéháziban, légióink rájöttek, hogy a budapesti kávéházak nemi a nyugodalmas és szórakoztató életnek vannak szánva, de a „sok hűhó semmiért“ üzleti elven épülnek fel. Az a nagy lyuk melyet a bérházak valamely földszintje egyikébe vájnak, hátrahagyva egy-két oszlopocskát, adja azt a helyiséget, melyben, megindul a budapesti kávéház épit- skezhlére. Röviden, amit emberi fantázia — budapesti értelemben — magának vailíhtat és kigondol, az imndrmind felvonulásra ikerül e berendezendő falakon. S miikor megszületett az „ujdonsság“, a szem skiáprázik, szinte megvakultna e felsoraikoztatott gyönyörűségeket anyagában egymás nyakatetején láthatjuk. S hogyani? A bronzarany a selyemmel, e kettő a kristály és márvánnyal, e megy a pléhbronz ,és falkárpittal, e hat és mlég vagy húszféle a modern „budapesti technika“ mindent felölelő készségeivel együtt halmozódik össze a sebiből tanulhatni igazában, hogy mint lehet „budapesti ízléssél“ valódit mutatni hamis portékákból. Így tudja meg a külföldi csudálkozó, hogy gipszből, papi,inaséból, színes rongy és olcsó festőanyagokból miint lehet aranyat, ezüstöt, fát, mozaikot és az ezeregyéjszaka mnden csudáját egy helyiségben elővarázsolni.