Vállalkozók Lapja, 1926. október-december (47. évfolyam, 41-53. szám)

1926-11-17 / 47. szám

XLVII. évfolyam (6. oldal.) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1926. november 17. Újabb kisépületek mintatervei. I Ara 480.000 K. A jelenkor kisépületei 1925. Ara teo.ooo K. A jelenkor kisépületei 1926. I. és H. füzet. Ára összesen 188.000 K. A jelenkor kisépületei 1926. 111. és IV. füzet. Ára 128.000 korona. A jelenkor faépitkezései és annak részletei. Ára 170.000 Korona. Épitő-mint alapok. Egy-egy füzet 160.000 K. Kisépületek mintakönyve. Ara аго.ооо­к. Emeletes tervezetek. Ára 60.000 K. Magyarországi földszintes mintaházak. Ára 540.000 K. Az ácsmester iskolája. Ára 640.000 K. Mode­r kisépületek albuma. (40 tábla.) Ára 400.000 K. Fenti könyvek kaphatók és megrendelhetők könyvosztályunkban. Vízszabályozás. A Rába szabályozásának terve. Vasvármegye tör­vényhatósági bizottsága foglalkozott a Rába szabá­lyozásának tervével. A szabályozás a számítások sze­rint 300 milliárd koronába kerülne. A szabályozás révén 18 ezer katasztrális hold szabadulna fel mező­­gazdasági célra. A bizottság elhatározta, hogy az ügy­ben megkeresést intéz a­ kormányhoz, hogy a költsé­gek hetvenöt százalékával járuljon a tervezett szabá­lyozáshoz. A komáromi és esztergomi hidakat a csehekkel kö­zösen átépítjük. A kereskedelemügyi minisztérium ál­lami hídépítészeti osztálya ezidőszerint Győr, Makó, Alsóbereck, Tiszaháza, Berettyósfalu és Tiszau­g köz­ségeknél folytat nagyobb hídépítéseket. Ezenkívül most készíti a középdunai áthidalás tervezetét is a beruházási összegek terhére. A komáromi és eszter­gomi hidakat a csehekkel együtt építjük át.. Ezeken a hidakon most folyik a betonépítési munka. A költ­ségeket a két állam együttesen viseli. A Kőrös—Tisza—Maros-vidék vízvédelme. A Kőrös —Tisza—Maros Ármentesítő Társulat nemrég tartotta rendes őszi közgyűlését, amelyen Návay Tamás utó­dául elnöknek egyhangúan Cicatricis Lajos dr. nyu­galmazott főispánt választották; alelnök Csáky Lajos dr., Hódmezővásárhely tiszti főügyésze lett. Cicatricis elnök székfoglalójában rámutatott arra, hogy a Tria­non óta bennünket környező idegen hatalmak tudat­lansága, hanyagsága, sőt rosszakarata folytán foko­zottabb vízvédelemre van szükség. A társulat a jövő évben 4 és félmillió pengőt fordít újabb beruházá­sokra. Vasútépítési, hídépítési, magasépítési és vasbetonmunkák kivitelezését és mindennemű tatarozásokat elvállalnak B£»GER és HALLER okt. mérnökök, építési vállalkozók, Budapest, VI., Sziv-utca 11. — Telefon: 48-32. Tervpályázatokc. Győr. /Színház átalakítási tervei.) Győr város taná­csa tervpályázatot hirdet a városi színház épületének átalakítására. A jeligés tervek 1027. január 6-ig adan­dók be. I. dij 25 millió, II. dij 15 millió korona. Bár­mely pályatervet a város 5 millió koronáért megve­het. (L. részletesebben a hirdetményt.) Matinek aladár pitcmester­e vállal minden neműi építkezést. Budapest, IX., Lónyai-ucca 45. szám. Telefon: József 22-99. TITÁN legtökéletesebb felülvilágító ablak Kovác­olt­a vasból készült kerettel, különös vastag egy dank lemezből, készen egy darabban horganyozva, sodronybet­tes üveggel és vörösréz rögzítővel 36x48 és 42x51 cm nagyságban. Kimászó ablak 42x51 50x60 cm nagyságban. Üvegcserép hornyolt és hódfarkú. Eternit palához üvegszabany sod­ronyböt­éttel, viharkapocs horg szeg, palafedő szerszá­mok nádfonat, mozaik és fayence nap. hornyolt és hódfarkú cserép Qtomnott 15­1 Eternit-pala körzeti elárusíts, Budapest, PICIN­CI ОСЫ­­., Hold-ucca 28.­­ Telefo : 80-74 Aki a szakma lapját nem olvassa az nem lehet szakember. HÍREK. Egyike volt Nagymagyarország legtevékenyebb vasútépítő mérnök vállalkozóinak. . Száz és száz kilométer hosszúságu­ vasutat tervezett, épített, vagy vállalta azok kivitelezését. Kecskeméten született, ott is végezte középisko­láit. A Műegyetemre 1882-ban került. Alig néhány hónappal ezelőtt volt az 1886-ban végzett techni­kusok 40 éves találkozója, melyen betegsége miatt már nem vehetett részt. A Nagy Izsó és Hadó László építési vállalkozó cég beltagja, Nagy Izsó már 1898. óta önálló vál­lalkozó-mérnök. Ez idő alatt végezte­ kilenc ár­mentesítő társulatnál a műszaki árfejlesztést,­­ részben alkalmazásban, részben saját vállalatban — 8700­ hold parcellázás és tagosítás, 8000 hold uradalom és erdőfelmérés, 4 évig a Csongrád— Sövényházi Ármentesítő Társulatnál építésvezető mérnök, Tiszai védtöltések építése Cibakházán. — 1495 kilométer vasuttrachrozás, 220 kilométer vasútépítésnél mint szakaszmérnök és épí­tésvezető és pedig: Nógrád vármegyei vasutak, Sopro­n—Pozsony HÉV., Eger—Putnoki H. É. vasút: Arad-Hegyaljai HÉV., Marostordai HÉV. — 256 kilométer vasút (normál) saját vállalat­ban és pedig: Székesfehérvár—Bicske, Szilágy­somlyó,Margitta, Drávavölgyi Hév., Beremendi cementgyár iparvasut­­­a,­ Schaumburg Lippe herceg, Frigyes főherceg Pélmonostori cukorgyár ipar­­vasutja, Zólyombrézó—Kisgarami vasút, Csacza— Tremcsén—Makói vasút, Kassai városi villamos­vasút, Mezőnyéki kavicsbánya iparvágánya, stb — 384 kilométer vasút (keskeny) saját vállalatban és pedig: Révhely—Utcás— Görbeszegi erdei vasút, Hlobukvölgyi erdei vasút. Az 1908 évben cégbejegyzés Nagy I. és Radó L. ép. vállalkozók. Társával, Radó Lászlóval mindvégig a legnagyobb egyetértésben működött és további építéseket vé­geztek: Feketegaramvölgyi erdei vasút, Sarkadi cukorgyár iparvasútja, Szomolnokvölgyi erdei vasút, Frigyes főherceg Hegyeshalmi gazdasági vasútja, Rohrerfeldi gazdasági vasút, Magyaróvári gazdasági vasút, Turjavölgyi erdőkincstár erdei vasútja, Tavarnoki uradalom iparvasutja, Nagy­­bossányi bőrgyár­ iparvasutja, Pinyei cukorgyár iárvasut, Vállai cukorgyár iparvasut, , Temecser Rétköz iparvasut, herceg Odeskalchi Demecser iparvasut, Kőrösmezei erdei vasút, Árvavölgyi ura­dalmi vasút, Állomási bővítések és magasépitmé­­nyek a Ksod részére, báró Haupt Stummer Lipót nagytapolcsányi iparvasutján a nagyhidak építése. Telekértékesitő, Repülőgép gyár Nautika részvény­­társaságok rendes nyomtávú iparvasutjainak épí­tése. Társas viszonyban a Mezősndéki kotrási ipar­telep létesítése. Vágagyagosi kotrási munkálatok. A Coburg uradalomnak Pusztavecsei gazdasági vasutak épitése, erdőkitermelés, Gerszkféle szap­pangyár iparvasutja. A Sajókondói kőszénbánya rt. iparvágányainak építése. A Magyar trachyt művek rt. tarcali kőbányaüzemének újjáépítése, iparvágánya, stb. Az elhunytat a vasúti felépítmény s főleg a talpfa kérdés erősen foglalkoztatta, melynek eredménye­ként szabadalmaztatták több külföldi államban is Szikszay Gerő mérnök miniszteri tanácsossal a közösen megtervezett és kivitelezett , átmenő anyáscsavarokkal való sinkötéssel és csuklós ösz­­szek­öttetéssel bíró magánaljakból álló vasúti vas­beton sinaljakat.­­ Ez és­ a kő és a kavicsbányá­szat (Tárcái, Mezőnyék) foglalkoztatták még a legutolsó napokig is alkotó erejét, mely tálján még fényesebben csak most bontakozott volna ki ipari alapítások tervbevétele által. Jó magyar, jó hazafi volt, Nagymagyarország volt élete tevékenységé­­nek legfőbb színtere — nem volt az országnak oly része, ahol ne éretett volna. A mérnök-társa­dalom elsvik — örökké mosolygós, mindenkivel harmóniában élő — legszimpatikusabb, l­eg le véko­ny­ebb tagját gyászolja benne, — kinek emlékét kegyelettel fogjuk mindenkor megőrizni. Béke­ hamvaira! Kabdebó Gyula temetése. Folyó hó 11-én helyezték örök nyugalomra K­a­b d­e hó Gyula nemrég megvá­lasztott mérnök-tanácsnokot a Kerepesi-temetőben. Ravatalánál a Székesfőváros Tanácsa testületileg je­­­lent meg Sipőcz Jenő polgármesterrel az élén. Ezenkívül kortársai, barátai és rokonsága nagy szám­ban voltak jelen. A ravatalnál Csupor tanácsnok­­mondott meghatóan szép beszédet, melyben méltatta a megboldogult egyéniségét és érdemeit. Hasonló szép beszédben búcsúzott a Magyar Mérnök- és Épitész- Egylet nevében W­aider Gyula műegyetemi tanár. Búcsúztatót mondtak még Baránszky törv. kat. biz. tag, továbbá Csányi Károly és az ügyosztály nevében Mihályit müsz. főtanácsos. Kabdebó Gyula végkívánságához képest — bár őt a főváros saját halottjának tekintette — koporsóját az­­édes­anyjáé mellé helyezték el. Újabb tervek lakásépítkezésre. A főváros szocálpo­­litikai ügyosztálya javaslatot terjeszt a törvényha­tósági bizottság közgyűlése elé, amely javaslat sze­rint három éven át évi tízezer lakószoba ép­tése vál­nék lehetővé, még­pedig úgy, hogy 1000 egyszobás lakás, 1500 kétszobás és 2500 h­áromszobás lakás épülne és azok bére fejében nem kell többet üzetni, mint a békebeli lakásbérek valorizált értékét. Az em­lített ügyosztály azzal a javaslattal is az albizottság elé lép, mely szerint az említett építkezések költsé­geinek fedezésére használja fel a főváros ugyanazt az összeget, melyet a magánépítés támogatására szánt. Ezek az építkezések természetesen­­ megfelelő telek­­politika folytatását is feltételezik. A szociálpolitikai ügyosztályt még utasították arra, hogy a lakbérsza­bályzatra vonatkozó átmeneti intézkedések és módo­sítások tárgyában minél előbb terjesszen elő javas­latot. Interurbán gázellátás. A modern energiagazdálko­dásnak napjainkban nagy fontossága van. Ez az in­tézmény ma még mostoha gyermeke a városi gazdál­kodásnak. Ma még nincs törvényünk arra, hogy so­vány szénkészleteinket, vagy a nélkülözhetlen és drága külföldi szenet hogyan kell felhasználni. A mo­dern széngazdálkodásnak egyik leghatalmasabb eszköze a gázgyártás és gázh­asználat. A gázfogyasz­tás mindenütt, ahol tüzelő anyagnak kicsinyben való fogyasztásáról van szó, sokkal előnyösebb, takaré­kosabb, mint a szilárd tüzelő anyagoknak a haszná­lata és ezért hódít az annyira a takarékosabb nyu­gaton. A legutóbbi időkig még a legkisebb községek is külön gázgyárat építettek maguknak, ma azonban ez a gyakorlat a technika más irányú fejlődésével megváltozott és sokkal gazdaságosabb a gáztermelés központosítása. Ezáltal a kisebb városok és községiek is részesülhetnek az alacsonyabb termelési költség áldásaiban, de maga az invesztálandó tőke is sokkal kisebb lett ez által. Ezt a távolból való ellátást ne­vezik interurbán gázellátásnak, mely egy központi nagyobb gázmű­ből, vagy földgáz esetén a gázkutak rendszeréből táplálkozik ез hosszú csővezetékeken viszi a gázt az egyes községekhez és városokhoz. A központból kiinduló csővezetékek a bennük uralkodó gáznyomás szerint lehetnek magas, közép vagy ala­­csony nyomásúak, aszerint hogy milyen távol fekszik az illető község. Magyarországon sok lehetőség kí­nálkozik az energiagazdálkodásnak ezen a területén városaink és községeink számára. Első­sorban azon­ban a meglevő gázművek modernizálása, lehetőleg a folytonos ü­zemű­ termelésre való áttérés volna kívá­natos Remélhető, hgy a közel­jövő beruházásai kö­zött ilyen természetű igények is ki fognak elégíttetni. A beépített bútorok, a II. Képzőművészeti Tárlaton rendezett Feltalálók Kiállításán egy mechanikus ta­lálmánya, az összecsukható támlás faszért volt a leg­kelendőbb cikk. Faárugyárosok, asztalosok, kávéház és vendéglő tulajdonosok, de magánosok is sokan ér­deklődtek iránta, egyszerűen azért, mert könnyen hordható, könnyen raktározható, raktárban, kocsin szállítás közben kevés helyet foglal el és elég tetsze­tős is volt a külső megjelenésében. Brenner bécsi építész terve jut eszünkbe, aki egész há­zat épített fel csupa olyan lakásokkal, amelyek­ben a bútor, ha összehajthatónak vásárolják, csak addig foglal el helyet a szobában, amíg használatban van. így a szobatér jóformán­ egész nap üres és kü­lönféle egyéb célokra használható, de a tervező nem ezért gondolt összerakható, fülkékbe zárható búto­rokra, hogy a szabad teret valami más célra felhasz­nálhassa, hanem, hogy az alapterületet a minimumra leszállítsa. A kétszoba, konyhás lakás, minden mellék­helyiséggel így nála 38 m2-re jön ki. De próbálja csak ezt valaki nálunk egy hivatalnoknak felajánlani, visz­­szautasítja a lyukakat. De lehet, hogy eljön még en­nek az ideje nálunk is. A Nemzeti Múzeum átalakítási munkái. A nemzeti Múzeum épületében nagyszabású átalakítási munkák folytak le. Nagy szükség volt erre az átalakításra, mert mindenki észrevehette, hogy eldugott sötét fo­lyosókon kellett bejutni az egyes osztályokba és a legtöbb helyen örökös félhomály uralkodott. Az át­alakítás után a múzeum ezentúl sokkal­ világosabb lesz, a gyönyörű feljáró, a termek és az épület min­den szépsége sokkal jobban ki fog emelkedni, az el­helyezkedés is sokkal praktikusabb lesz. A falba kü­lön vágott fülkébe elhelyezik a múzeumépítő nádor ез Pollack Mihály János a múzeum építőjének mell­­­­szobrát. A lépcsőfolyosó két oldalán a színes üveg­ablakokat is eltávolítják, mert ezek is elvették a vi­lágosságot. Lechner Jenő dr. az átalakítási mum- és bükk-Parkettet és mindennemű padozati munkát olcsó árban készít Parkettáid es Fakereskedelmi Rt. gőzfürész, parkett és asztalosáru-gyára Budapest, V., Pozsonyi­ út 37. szám t)­ülettfák és mindennemű desskastyagok. — Ajtók, ablakok készítését olcsó árban vállalja. — ______Telefon: L. 906-87. és L. 996-93.

Next