Vállalkozók Lapja, 1931. február-március (52. évfolyam, 6-25. szám)
1931-02-25 / 16. szám
Budapest, 1931. február 25. VÁLLALKOZÓK LAPJA LII. évfolyam (7. .oldal.) —иааshiMiiiiiw in n A főváros új iskolái — Felavatták a Miskolci- és a Németvölgyi-utón épült elemi iskolákat — A főváros iskolaépitkezési programja újabb etappjához ért. Két iskolát avattak fel a legutóbbi hetekben: az egyiket a Miskolci úton, a másikat pedig a Németvölgyi út és Érdi út sarkán. A két iskola építése körül annak idején sok vita keletkezett, mert a belügyminiszter nem járult hozzá az eredeti tervek megvalósításához. Ugyanis az eredeti tervek egy tökéletes iskolatípust kívántak megvalósítani, alagsorral, központi fűtéssel és minden mellékhelységgel, melyekre az iskoláknak feltétlenül szükségük van. A belügyminiszter 100.OOO pengővel redukálta az építési költségeket, úgy, hogy a főváros iskolaépítési ügyosztálya kénytelen volt a fentebb említett épületek tartozékait elhagyni. Kétségtelen, hogy ez bizonyos visszaesést jelent az iskolaépítészet terén, azonban némiképpen igazolni látszik a takarékossági igyekezetét a mai nehéz gazdasági helyzet. Mégis érthetetlen a belügyminisztérium gyámkodása a főváros műszaki teljesítményei felett. Azt kérdezhetnénk, hogy milyen alapon tartja magát a minisztérium jobb építésznek, mint a főváros építési ügyosztálya? Hiszen az utóbbinak oly jeles építészei vannak és a megbízott magánépítészek oly kitűnő munkát szolgáltatnak, hogy szinte lealázó egy ilyen tevékenységet korrigálni és a terveket bizonyos önkényességgel felülbírálni. Miért nem elégszik meg a minisztérium tisztán a költségvetések felülvizsgálásával? Ez teljesen megfelel a törvény előírta jogainak, de semmiesetre sem szükséges, hogy a belügyminisztérium még az épület építészeti beosztását és konstruktív felépítését is saját elgondolásai szerint korrigálja. A felemlített munkakör teljes egészében megnyugtathatná úgy a belügyminisztériumot, mint a fővárost, mert ezzel teljes egészében irányt szabhatna a fedezetek felhasználására vonatkozólag, megállapíthatja azok teljes felhasználását, illetve a szükséghez mérten azok korlátozását. Reméljük, hogy a jövőben több szabadságot és jogot engedélyeznek majd a gyakorlati építési kérdésekben is és a főváros építkezési ügyosztályát végre nagykorúnak fogják elismerni, azon sok kiváló építészi alkotás után, melyekkel fővárosunkat, különösen az utóbbi években, a szűkös viszonyok dacára is gazdagította. A II. építési ügyosztály illetékes iskolaépítési alosztálya, melynek élén Lavotta Gyula műszaki főtanácsos, a kiváló építőművész áll, oly gazdaságosan vezette az építkezéseket, hogy dacára a fentiekben elmondottaknak, mégis sikerült az iskolák elsőrangú belső kiállítását biztosítani. Az építkezések ellenőrzését ugyancsak az ügyosztály végezte — a fiatal építész gárda jeles tagjaival — így különösen Schuszter Ferenc mérnök, aki mindenben követte főnökének gyakorlati és szellemi téren adott utasításait. Dr. PURÉBL GYŐZŐ, m. kir. kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok, egyetemi m. tanár. LAVOTTA GYULA, műszaki főtanácsos. Iskolaavatás Írta: Lavotta Gyula székesfővárosi műszaki főtanácsos. A székesfőváros most avatta fel két újonnan elkészült iskoláját. A Miskolci úton felépített iskolát és óvodát ezelőtt két héttel nyitották meg szép ünnepségek között, míg a Németvölgyi út és Érdi út sarkán épült iskolát a múlt héten avatták fel ugyancsak ünnepélyes külsőségek mellett. Mindkét építmény az 1928. évben megkezdett iskolaépítési program alapján létesült és a második építési ciklusnak képezi egyik részét, míg a második rész építés alatt van és valószínűleg a jövő tanév elejére lesz rendeltetésének átadható. Ismeretes a székesfőváros nagy iskolaépítési programja, melyet úgy véltek lebonyolítani, hogy 1928. évtől kezdve évenként 2 millió pengőt állítottak be az évi költségvetése, az építési költségek fedezetéül. Már az 1931. úti költségvetés azonban csak 1 millió pengőt tartott fenn erre a célra. Az első ciklusbeli építmények —és pedig: Lenkei, Üllői úti és Teve uccai, valamint a svábhegyi elemi iskolák már régebben használatban vannak és amint a most elkészült végelszámolások mutatják, igen kedvező eredményt adtak az épitési költségeket illetőleg. Annakidején a belügyminisztérium mint az építkezések legfelsőbb fokon való engedélyező hatósága — a beépítendő légköbmétert 45 pengőben limitálta — mely összegben a központi fűtés, vízvezeték, csatorna, gáz és villanyberendezési munkálatok, a bútorok és az összes egyéb költségek bent foglaltatnak. E költségvetési előirányzattal szemben azonban sikerült légköbméterenkint 40—42 pengőre leszorítani a költségeket, sőt a Miskolci úti iskolaépület légköbméterenkint már csak 38 pengő egységárat mutat, ami olyan teljesítmény, melyért csak dicséret illeti meg az építés gondos vezetőit. Dacára ennek a gazdaságos kivitelezésnek és az elért megtakarításoknak, az új jóváhagyott 1931. éves költségvetés nem engedi felhasználni ezen tartalékokat, hanem azokat egyéb zárszámadási hiányokpótlására állítja be. Ez viszont, sajnos, annyit jelent, hogy a folyó évben a már megkezdett iskolaépítkezéseken kívül egyéb új épület már nem épülhet. A két új és a közelmúltban elkészült iskolákat az alábbiakban ismertethetem: a VII. ker., Miskolci szobor uccák sarkán, egy három oldalt uccával határolt területen — emeltetett a 8 tanterem s tornateremből álló elemi iskola — s a vele szoros kapcsolatban levő óvodaépület, minden hozzátartozó melléképítményeivel.*" Egy előudvaron át (cour d'honneur) mely kertészeti kiképzést fog nyerni — jutunk be az iskolaépületbe, balra a 162 m-es földszintes jól megvilágított tornateremmel, jobbra a lépcsőházzal, mely a tantermek előtt végigmenő folyosókkal kapcsolatban van — s egy emelet magasságra vezet fel. A folyosók világosak, naposak, a tantermek szintén, — ügyes alaprajzi elrendezésüknél fogva mintául szolgálhatnak egy modern fővárosi iskolának — mint ahogy azt a megnyitó alkalmával — egy igen kiváló építész tagja a törvényhatóságnak — megjegyezte. Az iskolának van még egy mellékutcai bejárója, melynek mentén a szolgalakás helyezkedik el. Ez, valamint az orvosi szobai rendelő — szigorúan alkalmazkodik ahoz az orvosi követeléshez — hogy teljesen izolálva legyen az iskolaépülettől a járványos betegségek fellépésére való tekintetből, de ugyanakkor összefüggésben legyen a főépülettel is. A tantermek padozata gumi, az iskolabútorok egyszerűek, de jó minőséget árulnak el. Az egész épület központi fűtéssel van ellátva, melynek kazánháza az alagsorban helyezkedik el, ahol még a napközi otthon étkeztetési ebédlői s konyha s egyéb mellékhelyiségek állanak a kivánt mennyiségben rendelkezésre. Megemlíthető újdonság a villanyvilágítási berendezésnél, hogy minden lámpa külön kapcsolót kapott, ami takarékosságot fog eredményezni. Egyetlen kifogásolható hiánya az épületnek, hogy a szennyvizek a főcsatorna hiányában egy üllepítő s onnan emésztő medencébe vannak vezetve. Ez azonban csak átmeneti állapot, míg a főgyűjtő, mely építés alatt van, elkészül, amire megvan a remény a jövő őszig. Az iskolával összefüggően, de külön udvarral készült az óvodaépület, két játszóteremmel, egy-egy pihenős szertárral. Jól világított, szellőzhető termek, melyek bájos falfestéssel vannak ellátva, a folyosókkal együtt adják az óvoda kellemes belső képét. Egy bölcsődehelyiség, az alagsorban napközi, ebédlő s egyéb mellékhelyiségek egészítik ki az épületet. Elhelyezést talált azonkívül egy dajkalakás, s egy óvónői lakás is az emeleten kitűnő elszigeteltséggel. Az épületet Kauser Andor építész-tanár tervezte azon jól bevált iskolaépítési szabályok betartása mellett, melyeket a középítési ügyosztály honosított meg az új iskola építéseire nézve. A külső homlokzati kép egyszerű, modern, jó rythmusban váltakozó ablaknyílásokkal, szép és jó arányokkal A másik, f. hó 9-én felavatott iskola a Farkasréten van az Érdi úti Németvölgyi utak sarkán, dombtetőn, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Duna két partjára s a fővárosra. Földszintes, patkóalakú épület terjeszkedik el. Van négy tanterme, egy tornaterme s egy különterem a napközi otthon céljaira. Az alagsor hiányzik, csak egy kis területű pince készült, konyha s szénraktárnak. Tervezője Czéh Kálmán építész volt. Belső kiállítása az iskolának ugyanolyan, mint a többi új iskoláké. Csupán a központi fűtés hiányzik s helyette levegőt rontó kályhák vannak felállítva. Ez az iskola külsőleg talán szerény képet mutat, a belső kiképzése azonban teljesen egyenértékű a többi iskolával. De talán a mai viszonyok tényleg azt parancsolják, hogy takarékosak legyünk. * A Miskolci úti iskola tervezését, amint már fentebb is említettük, Kauser Andor műépítész tanár végezte. . Az iskolának úgy külső, mint belső kiképzése és elosztottsága avatott két munkájára vall és Kauser professzor ezzel a munkájával is igazolta, hogy megérdemelten áll az ország első építészei sorában. Wihart Ferenc építtész és építőmester végezte a föld-, kőműves- és .elhelyező munkát. Ezen teljesítményével újra példáját adta, hogy miképpen ■ lehetszűk pénzügyi keretek között is, minden tekintetben precíz és szakszerű munkát végezni. Nemcsak a munka szakszerűségével, hanem az egyes határidők pontos betartásával is brillírozott Wihart Ferenc és jóllehet korára nézve a fiatalok közé tartozik. Tervezte : Kauser Andor építésztanár. Építette : Wihart Ferenc építészépítőmester. Tervezte : Kauser Andor építésztanár. Építette:Uihart Ferenc építészépítőmester. Miskolci-uti elemi iskola és óvoda udvari részlete Miskoici-uti elemi iskola és óvoda A farkasréti elemi iskola bejártja Tervezte: Czéh Kálmán építész. Építette: Redner Jenő mérnök-építőmester.