Vállalkozók Lapja, 1931. február-március (52. évfolyam, 6-25. szám)

1931-02-25 / 16. szám

Budapest, 1931. február 25. VÁLLALKOZÓK LAPJA LII. évfolyam (7. .oldal.) —иааs­hiMiiiiiw in n A főváros új iskolái — Felavatták a Miskolci- és a Németvölgyi-utón épült elemi iskolákat — A főváros iskolaépitkezési programja újabb etappjához ért. Két iskolát avattak fel a leg­utóbbi hetekben: az egyiket a Miskolci úton, a másikat pedig a Németvölgyi út és Érdi út sarkán. A két iskola építése körül annak idején sok vita keletkezett, mert a belügyminiszter nem járult hozzá az eredeti tervek megvalósí­tásához. Ugyanis az eredeti tervek egy tökéle­tes iskolatípust kívántak megvalósítani, alag­sorral, központi fűtéssel és minden mellékhelys­­­éggel, melyekre az iskoláknak feltétlenül szük­ségük van. A belügyminiszter 100.OOO pengővel redukálta az építési költségeket, úgy, hogy a főváros iskolaépítési ügyosztálya kénytelen volt a fentebb említett épületek tartozékait elhagyni. Kétségtelen, hogy ez bizonyos visszaesést jelent az iskolaépítészet terén, azonban némiképpen igazolni látszik a takarékossági igyekezetét a mai nehéz gazdasági helyzet. Mégis érthetetlen a belügyminisztérium gyám­kodása a főváros műszaki teljesítményei felett. Azt kérdezhetnénk, hogy milyen alapon tartja magát a minisztérium jobb építésznek, mint a főváros építési ügyosztálya? Hiszen az utóbbi­nak oly jeles építészei vannak és a megbízott magánépítészek oly kitűnő munkát szolgáltat­nak, hogy szinte lealázó egy ilyen tevékenységet korrigálni és a terveket bizonyos önkényesség­gel felülbírálni. Miért nem elégszik meg a mi­nisztérium tisztán a költségvetések felülvizsgá­lásával? Ez teljesen megfelel a törvény előírta jogainak, de semmiesetre sem szükséges, hogy a belügyminisztérium még az épület építészeti beosztását és konstruktív felépítését is saját el­gondolásai szerint korrigálja. A felemlített munkakör teljes egészében megnyugtathatná úgy a belügyminisztériumot, mint a fővárost, mert ezzel teljes egészében irányt szabhatna a fedezetek felhasználására vonatkozólag, megál­lapíthatja azok teljes felhasználását, illetve a szükséghez mérten azok korlátozását. Reméljük, hogy­ a jövőben több szabadságot és jogot engedélyeznek majd a gyakorlati épí­tési kérdésekben is és a főváros építkezési ügy­osztályát végre nagykorúnak fogják elismerni, azon sok kiváló építészi alkotás után, melyek­kel fővárosunkat, különösen az utóbbi években, a szűkös viszonyok dacára is gazdagította. A II. építési ügyosztály illetékes iskolaépítési alosztálya, melynek élén Lavotta Gyula műszaki főtanácsos, a kiváló építőművész áll, oly gaz­daságosan vezette az építkezéseket, hogy dacára a fentiekben elmondottaknak, mégis sikerült az iskolák elsőrangú belső kiállítását biztosítani. Az építkezések ellenőrzését ugyancsak az ügy­osztály végezte — a fiatal építész gárda jeles tagjaival — így különösen Schuszter Ferenc mérnök, aki mindenben követte főnökének gya­korlati és szellemi téren adott utasításait. Dr. PURÉBL GYŐZŐ, m. kir. kormányfőtanácsos, székesfővárosi tanácsnok, egyetemi m. tanár. LAVOTTA GYULA, műszaki főtanácsos. Iskolaavatás Írta: Lavotta Gyula székesfővárosi műszaki főtanácsos. A székesfőváros most avatta fel két újonnan e­lkészült iskoláját. A Miskolci úton felépített iskolát és óvodát ezelőtt két héttel nyitották meg szép ünnepségek között, míg a Németvöl­gyi út és Érdi út sarkán épült iskolát a múlt héten avatták fel ugyancsak ünnepélyes külsősé­gek mellett. Mindkét építmény az 1928. évben megkezdett iskolaépítési program alapján léte­sült és a második építési ciklusnak képezi egyik részét, míg a második rész építés alatt van és valószínűleg a jövő tanév elejére lesz rendel­tetésének átadható. Ismeretes a székesfőváros nagy iskolaépítési programja, melyet úgy véltek lebonyolítani, hogy 1928. évtől kezdve évenként 2 millió pen­gőt állítottak be az évi költségvetése, az épí­tési költségek fedezetéül. Már az 1931. úti­ költ­ségvetés azonban csak 1 millió pengőt tartott fenn erre a célra. Az első ciklusbeli építmények —­és pedig: Lenkei, Üllői úti és Teve uccai, valamint a svábhegyi elemi iskolák már régebben haszná­latban vannak és amint a most elkészült vég­­elszámolások mutatják, igen kedvező eredményt adtak az épitési költségeket illetőleg. Annak­idején a belügyminisztérium mint az építkezé­sek legfelsőbb fokon való engedélyező hatósága — a beépítendő légköbmétert 45 pengőben limi­tálta — mely összegben a központi fűtés, víz­vezeték, csatorna, gáz és villanyberendezési munkálatok, a bútorok és az összes egyéb költ­ségek bent foglaltatnak. E költségvetési előirányzattal szemben azon­ban sikerült légköbméterenkint 40—42 pengőre leszorítani a költségeket, sőt a Miskolci úti is­kolaépület légköbméterenkint már csak 38 pengő egységárat mutat, ami olyan teljesítmény, melyért csak dicséret illeti meg az építés gon­dos vezetőit. Dacára ennek a gazdaságos kivi­telezésnek és az elért megtakarításoknak, az új jóváhagyott 1931. éves költségvetés nem engedi felhasználni ezen tartalékokat, hanem azokat egyéb zárszámadási hiányok­­pótlására állítja be. Ez viszont, sajnos, annyit jelent, hogy a folyó évben a már megkezdett iskolaépítkezéseken kívül egyéb új épület már nem épülhet. A két új és a közelmúltban elkészült iskolá­kat az alábbiakban ismertethetem: a VII. ker., Miskolci s­­zobor uccák sarkán, egy három oldalt uccával határolt területen — emeltetett a­­ 8 tanterem s tornateremből álló elemi iskola — s a vele szoros kapcsolatban levő óvodaépület, minden hozzátartozó mellék­­építményeivel.*" Egy előudvaron át (cour d'honneur) mely ker­tészeti kiképzést fog nyerni — jutunk be az iskolaépületbe, balra a 162 m­-es földszintes jól megvilágított tornateremmel, jobbra a lépcső­házzal, mely a tantermek előtt végigmenő fo­lyosókkal kapcsolatban van — s egy emelet ma­gasságra vezet fel. A folyosók világosak, naposak, a tantermek szintén, — ügyes alaprajzi elrendezésüknél fogva mintául szolgálhatnak egy modern fővárosi iskolának — mint ahogy azt a megnyitó alkal­mával — egy igen kiváló építész tagja a tör­vény­hatóságnak — megjegyezte. Az iskolának van még egy mellékutcai bejárója, melynek mentén a szolgalakás helyezkedik el. Ez, vala­mint az orvosi szoba­i rendelő — szigorúan alkalmazkodik ahoz az orvosi követeléshez — hogy teljesen izolálva legyen az iskolaépülettől a járványos betegségek fellépésére való tekin­tetből, de ugyanakkor összefüggésben legyen a főépülettel is. A tantermek padozata gumi, az iskolabúto­rok egyszerűek, de jó minőséget árulnak el. Az egész épület központi fűtéssel van ellátva, mely­nek kazánháza az alagsorban helyezkedik el, ahol még a napközi otthon étkeztetési ebédlői s konyha s egyéb mellékhelyiségek állanak a ki­vánt mennyiségben rendelkezésre.­­ Megemlít­hető újdonság a villanyvilágítási berendezésnél, hogy minden lámpa külön kapcsolót kapott, ami takarékosságot fog eredményezni. Egyetlen kifogásolható hiánya az épületnek, hogy a szennyvizek a főcsatorna hiányában egy üllepítő s onnan emésztő medencébe vannak ve­zetve. Ez azonban csak átmeneti állapot, míg a főgyűjtő, mely építés alatt van, elkészül, amire megvan a remény a jövő őszig. Az iskolával összefüggően, de külön udvar­ral készült az óvodaépület, két játszóteremmel, egy-egy pihenő­s szertárral. Jól világított, szel­lőzhető termek, melyek bájos falfestéssel van­nak ellátva, a folyosókkal együtt adják az óvoda kellemes belső képét. Egy bölcsődehelyi­ség, az alagsorban napközi, ebédlő s egyéb mel­lékhelyiségek egészítik ki az épületet. Elhelye­zést talált azonkívül egy dajkalakás, s egy óvó­­női lakás is az emeleten kitűnő elszigeteltséggel. Az épületet Kauser Andor építész-tanár ter­vezte azon jól bevált iskolaépítési szabályok betartása mellett, melyeket a középítési ügy­osztály honosított meg az új iskola építéseire nézve. A külső homlokzati kép egyszerű, mo­dern, jó rythmusban váltakozó ablaknyílások­­kal, szép és jó arányokkal A másik, f. hó 9-én felavatott iskola a Far­kasréten van az Érdi út­i Németvölgyi utak sarkán, dombtetőn, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Duna két partjára s a fővárosra. Föld­szintes, patkóalakú épület terjeszkedik el. Van négy tanterme, egy tornaterme s egy különte­rem a napközi otthon céljaira. Az alagsor hiányzik, csak egy kis területű pince készült, konyha s szénraktárnak.­­ Tervezője Czéh Kálmán építész volt. Belső kiállítása az iskolának ugyanolyan, mint a többi új iskoláké. Csupán a központi fű­tés hiányzik s helyette levegőt rontó kályhák vannak felállítva. Ez az iskola külsőleg talán szerény képet mu­tat, a belső kiképzése azonban teljesen egyen­értékű a többi iskolával. De talán a mai viszo­nyok tényleg azt parancsolják, hogy takaréko­sak legyünk. * A Miskolci úti iskola tervezését, amint már fentebb is említettük, Kauser Andor műépítész tanár végezte. . Az iskolának­ úgy külső, mint belső kiképzése és elosztottsága avatott két munkájára vall és Kauser professzor ezzel a munkájával is igazolta, hogy megérdemelten áll az ország első építészei sorában. Wihart Ferenc építtés­z és építőmester vé­gezte a föld-, kőműves- és .­elhelyező munkát. Ezen teljesítményével újra példáját adta, hogy miképpen ■ lehet­­szűk pénzügyi keretek között is, minden tekintetben precíz és szakszerű munkát végezni. Nemcsak a munka szakszerű­ségével, hanem az egyes határidők pontos be­tartásával is brillírozott Wihart Ferenc és jól­lehet korára nézve a fiatalok közé tartozik. Tervezte : Kauser Andor építész­­tanár. Építette : Wihart Ferenc építész­­építőmester. Tervezte : Kauser Andor építész­­tanár. Építette:­­Uihart Ferenc építész­­építőmester. Miskolci-uti elemi iskola és óvoda udvari részlete Miskoici-uti elemi iskola és óvoda A farkasréti elemi iskola bejártja Tervezte: Czéh Kálmán építész. Építette: Redner Jenő mérnök-építőmester.

Next