Vállalkozók Lapja, 1934. január-június (55. évfolyam, 2-52. szám)

1934-02-07 / 11-12. szám

6. oldal. Budapest, 1934. február 7. Surkenti: Dr. TIRÍ6 IMRE. Németország munkában A német napisajtó büszkén számol be az újonnan építendő Berlin—Stettin autós út első kapavágásáról és ezt a szimbólu­­mot mint az 1933. júniusi új úttörvény („Reichsautobahngesetz") végrehajtásának első fázisát üdvözli Ebből az alkalomból érdekes lesz — és talán a magyar viszonyokkal összehason­­lítva kissé fájdalmas is — a nagy német autóprogramm jelentősebb pontjait és számadatait röviden ismertetni. A fent említett­ autótörvény csakis a bi­rodalom szempontjából feltétlenül elsős rangú fontosságúnak tartott utak építés­­ét határozza el. Az egyes országok hatá­raikon belül és az országok keretén belül a kisebb autonómiák útjairól, továbbá a birodalom által nem elsőrangú fontossá­­gúnak tartott utakról most külön törvény készül: a Reichswegen­gesetz. Az új utak, teljesen ellentétben az ed­digi útépítési politika módszereivel, nem fognak minden útbaeső várost érinteni, csakis egész nagy városokon mennek ke­resztül; építésüknél u. i. kizárólag az úti technikai szempont dominál. Ezeken az utakon kizárólag autós közlekedés lesz. Az anyagok kiválasztásánál és az épí­­tésnél 120, sőt 180 km. sebességű közle­­kedésre számítanak, tehát ennek megf­­elelő útépítő anyagok és módszerek kés­zülnek csak szóba. 2000 méternél kisebb sugarú kanyarokat nem fognak építeni, így az utak vonala­­gyakorlatilag teljesen egyenes lesz. Ugyanígy ügyelnek a nagyobb nivókül­lönbségek kiküszöbölésére is Az átlagos szélesség 30 méter, középütt egy kb. 2 méter széles zöldszinti elválasztó sávval. Az „Autobahn“ építési programm kb. 25.000 km. ilyen elsőrangú, eddig egyálta­­lában nem létezett út építését öleli fel, amiből ez évben kb. 5000 kmst építenek meg. Ez az 5000 km a következő, a biro­­dalmat teljesen átszelő, vagy annak két elsőrendű fontosságú pontját összekötő vonalakból áll: Berlin—Stettin, Salzburg—N ürnberg, Lübeck—Basel, Königsberg—München, Kiistrin—Aachen, Breslau—Saarbrücken, Salzburg—Saarbrücken, Hamburg—Bem then. A most megkezdett Berlin—Stettin, az után a Salzburg—München közti utat akarják megépíteni, amely kb. 2 évre 10.000 embernek ad foglalkoztatást és cca 45 millió márkába kerül. (A folyó évi ma­­gyar költségvetési év útügyi kiadásainak több mint harmincszorosába.) A további 20.000 km, amit meg akarnak építeni, tervszerűen köti össze az ország nyersanyagtermelő gócpontjait az ipari territóriumokkal. A fenti elvek szem előtt­ tartásával ter­­mészetesen nem lehet az utakat a régi úti vonalak felhasználásával építeni, hanem majdnem mindenütt érintetlen, szűz területen, erdőkön, hegyeken keresztü­tül vezetik az építkezést. Hogy azonban a vízszintesség elvét az építkezésnél ne kelljen elejteni, hatalmas alagutak és hidak közbeiktatásával küszö*­bölik ki a meredek emelkedéseket. A Ber­­lin—Stettin után egy közbeeső völgyet egy 500 m. hosszú híddal ívelnek át, to­­vábbá két hatalmas hegyi alagutat építe­nek. Általában igen fontosnak tartják azt a szempontot is, hogy az utak vad* regényes szépségű tájakon vigyenek ke­­resztül és a kirándulóknak, idegeneknek az utazás ebben a vonatkozásban is élve­­zetes legyen. Többek között érdekes megemlíteni, hogy Németországnak egy nemrég védett „nemzeti parkká" nyilvánított gyönyörű, hatalmas erdőségén is keresztül fog ve­­zetni egy ilyen „Autobahn.” Ez a monumentális programm, amely tényleg irigylésreméltó, vezeti be a német útépítőipar új esztendejét. Hogy milyen hatást váltott ez ki­ a szomszéd államok illetékes hatóságainál, arra vonatkozólag csak arra utalok, hogy a francia kamarában már szóba is került, hogy az aacheni úthoz csatlakozást épít­­senek ugyanolyan elvek szerint, ugyan* olyan anyagok felhasználásával és tech­nikával. Csehország állítólag felszólította a né­­met kormányt a Dresda—Prága útnak ilyen módszerre­ való megépítésére és fel­­ajánlotta a költségek 75%-át. A szakma új esztendejét Németországa­ban lázas mozgás, sürgő munka jellemzi, de különben is, eddig nem látott méretű tevékenység folyik mindenütt. A magyar miniszterelnök sátoralja*­újhelyi ígérete remélni engedi, hogy ná­­lünk sem fog a stagnálás tovább tartani. Dr. Vámos Béla: Beton, makadám, aszfalt­­elvágásához vegyen bérkompressort Liska Jenő oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadó, VIII., Baross­ u. 77. Tel. 33-5-4­2| Ktadó helyett benzinadó Az új közúti törvénnyel kapcsolatban aktuá­lissá vált annak az állami jövedelemnek foko­zása, melyből útépítési célokra újabb fedezetet lehet nyerni. Ezzel kapcsolatban az automobilizmus köré­ből az a kívánság hangzott el, hogy szüntessék meg a mai formájában az autóadót s helyette, mint külföldön, a benzinadót hozzák be, aminek az volna a lényege, hogy literenként pár fillér a­dóval váltaná meg közúti adóját az autótulaj­donos s ezt az adót a benzinvásárláskor róná le. Az érdekeltek nagyrésze szívesen fogadta ezt az elgondolást s ezzel az illetékes pénzügyi hatóságok is rokonszenveznek. Nemrég a kereskedelemügyi minisztérium és pénzügyminisztérium illetékes osztályai a hon­védelmi minisztérium bevonásával tárgyalás alá vették a benzinadó kérdését és számításokat vé­geztek az új adónem jövedelmezőségére vonat­kozólag. E számítások alapján literenként 10— 12 filléres adóra volna szükség ahhoz, hogy a­­ kies tár által elérni kívánt 4—5 millió pengő befolyjon. Az érdekeltségek azonban a benzinadónak ezt a mérvét kifogásolják, mert szerintük ez az adókulcs évi 8—9000 kilométer lefutása után nemhogy mérséklését jelentené az eddigi teher­nek, hanem újabb súlyos megterhelése lenne az autóforgalomnak. Azzal érvelnek, hogy az autó­adó a kocsik mai kis létszáma mellett 2,5 mil­lió pengőnél is kevesebbet hoz a kincstárnak, ellenben a benzinadó 6 vagy 7 filléres megál­lapítása esetén a ma leállított autók újból for­galomba kerülnek s ez esetben ilyen kulcs mel­lett is el lehet érni a 4,5 millió pengőt. Egyes hírek szerint ebben az ügyben rövide­sen döntenek és talán már április 1-én életbe­ lép a benzinadó. MAGYAR ASPHALT R.­T. BUDAPEST, V., NÁDOR-UCCA 4. SZÁM. TELEFON: AUT. 83-8-41, 42, 43. Vállal: Önt­ött, hengerelt és tömörített aszfaltkocsi­t és gyal­­gútépítéseket, fedéllemez préseltkavics, facement tetőfedést és mindennemű szigetelést. Különleges útburkolatai: „Dem­olit” öntött aszfalt, synthetikus tömörített aszfalt, bitumenes sétányjárdák. Utak olajjal való portalanítása „Pixal” anyaggal. Pnál*t CC C7 iá 11111 Mindenféle fedéllemezt, „Elastit” bőrlemezt, aszfalt szigetelő­­nyol­­ C3 3 idillt, lemezt, különleges kiöntőanyagot, kocsikenőcsöt, gépzsírt (to­­rotte-ot) és mindennemű zsiradékot. A pécsi útügyi költségvetés kereteit felemelték Pécs város ezévi közúti költségvetésének felülvizsgálását a napokban ejtette meg a ke­reskedelemügyi minisztérium ajosztálya részé­ről Péterffy Andor miniszteri tanácsos. A felülvizsgálás során a közúti költségveté­sen több változtatás történt. A tervezett 118.701 pengő bevétel végösszegét 141.968 pengőre emelték fel. A kiadás eredeti végösszegét pe­dig 130.209 pengő helyett 147.994 pengőben ál­lapították meg. Új beruházás is került a költ­ségvetésbe: a Postavölgyi út egy szakaszának kiépítése, melyre 10.000 pengőt állítottak be. Transzferkölcsönt kap Esztergom megye Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottsága a napokban rendkívüli közgyűlést tartott Esztergomban, ahol a kereskedelemügyi miniszternek azt a leiratát tárgyalták, mely­ben útépítési célokra a transzferalapból 10 évi törlesztésre évi 5 és fél százalék kamat mellett 80.000 pengő kölcsönt bocsátott a törvényható­ság rendelkezésére. A gyűlés örömmel és köszönettel vette tudo­másul a leiratot és az összeg fel­használását illetőleg akként határozott, hogy abból a dala— Naszály, Tardos—Vértestolna és Bajna—Epöl közötti útszakaszokat építsék ki vizes makadám rendszerrel. Úti kátrány Porolaj SZOMBATHELYI KÁTRÁNYGYÁR Szombathely.____________ шяяшшяшшяашаашшшшя^шж Iparhatósági biztos vezeti a kövezők ipartestületét A Budapesti Körzők Ipartestül­ete múlt év végén tartotta tisztújító közgyűlését. A válasz­tás ellen egyesek felebbezést nyújtottak be, mely szerint a hivatalos jelölő lista, valamint az ellenzéki listák is az elnöki tisztségre több nevet tartalmaztak, amint amennyit a­z alap­szabály előír. Ezenkívül a választás elnöke nem jelentette ki, hogy a szavazás mikor kezdődik és hogy meddig tart; végül nem ipartestületi tagok is kaptak szavazólapot és ezek szava­zata elfogadtatott. A felebbezés folytán a polgármester úgy ren­delkezett, hogy mielőtt a felebbezés érdemi részében döntene, felhívta az iparte­stület jelen­legi vezetőjét, miszerint az ipartestület vezeté­sét a fent említett közgyűlésen­ megválasztott új vezetőségnek adja át. Ily előzmények után az Ipartestület a napok­ban rendkívüli közgyűlést tartott, melyek úgy határoztak, hogy a választás jogerőre emelke­déséig az ipartestület vezetésével az iparható­sági biztost bízzák meg. Útépítési ígéret 1935-re. A napokban Mucsi község küldöttsége kereste fel Tolna megye fő­ispánját, aki a küldötteket az alispán és az állam­építésze­ti hivatal főnökének jelenlétében fogadta. A küldöttség azt kérte, hogy a rend­kívül kedvezőtlen útügyi viszonyok miatt a vi­lágtól sokszor teljesen elzárt Mucsi község la­kossága érdekében a kurd—mucsi köves­et ki­­építessék. A főispán és az alispán és az állam­­építészeti hivatal főnöke megígérték, hogy mindent elkövetnek, hogy az építésnek leg­alább az első szakasza az 1335. évi útépítési programba felvétessék. GRÓSZ FRIGYES oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó BUDAPEST, I., Bercsényi­ u. 7 II. 3. Tel.: 68­ 0-64. РСЛТП РД1 szigetelő, aszfalt, bitumen­­t­i­st— átépítő és építési vállalat CSATFALTMŰVEK BUDAPEST—ÉRD Műszaki iroda és laboratórium, I., Budaörsi­ út 18. Telefon: 56-6­31. „CSATFALT“ szigetelések, „CSATFALT“ rugalmas padlóburkolatok, „CSATFALTXYLOTHERMA“ hő, hang és tűzálló­­szigetelések, terv, védve. Baja nem veszi fel a transfer­­kölcsönt Baja városának a kereskedelemügyi miniszter a transzfer-alapból 69 ezer pengős kölcsönt aján­lott fel arra az esetre, ha a város a bajai báta­­széki utat megépíti. Mivel az út építése közti félmillió pengőbe kerülne és mivel a város ennek az útnak építé­sét nem városi, hanem állami feladatnak tekinti,­­ a város úgy határozott, hogy a felkínált köl­csönt nem veszi fel. Már Babylonia is épített aszfaltos utakat . . . Thomas E. S­t­a­nto­n Jr. angol tudós egyik népszerű tudományos lapban érdekes köz­lést tett közzé arról, hogy az aszfaltos útépítést már a babylónok is ismerték. Az utóbbi évek ásatásai napvilágra hoztak olyan aszfaltos útburkolatokat, melyeket 5000 évvel ezelőtt építettek. Ez az 5000 év előtti „aszfaltburkolat“ kb. 95°/,. mennyiségben kő­anyagból és homokból állott és kb. 5% bitu­ment tartalmazott. Megállapítja még Stanton azt is, Ivog Nabopolassar babylóni király uralkodás alatt égetett téglából készítettek burkolat, melynek hézagait bitumennel öntötték ki. Érdekes és szinte meglepő a tudósnak az megállapítása, hogy az inkák is ismertek aszfaltos útépítést és szerinte ezeknek az utc­­ak építési eljárása nagyon hasonlít a mai Iá bitumenes makadámjának építési eljárásához Transzferkölcsön Somogynak. Somogy me januári kisgyűlésén bejelentette az at is, hogy a kereskedelemügyi miniszter a transz... alapból 50 eze­r pengő kölcsönt ad évi 5 sz­­ékos kamatra, amit 10 év alatt kell kis fizetni a vármegyének. A kisgyűrlés hozzájá a kölcsön felvételéhez. Márványbányát fedeztek fel Borsodmez­ben. A nagyvisnyói mészkőbányában a bár szék nagy keménységű és egészen különös s kőzetet találtak, amelyről a szakértők most iá­állapították, hogy tulajonképen igen ért feketemárvány, amely vetekszik a világhírű ga feketemárvánnyal. Ilyen márványnak lelőhelye Európában. A bánya bérlője most, jelentette Borsod megye főispánjának, hogy állapították meg a szakértők. Amennyiben bánya kiaknázására a kedvező feltételek jutnak, úgy rövidesen megkezdik ott a­­ márvány bányászását. Minden szakember k­érdé­ s hogy Hász Sándor miniszteri főn­öki Magyarországnak egyik legalapos legjobbal, képzett betonút építő szak, a Die Betonstrasse e havi szó­klapos, kilencoldalas tanuolmányt tett magyarországi betonutakról, — hogy Franciaország az 1933. 1­­milliárd franc értékű, öt év alatt v tandó közmunkaprogramot készített, nek keretében kb 6000 km. hosszú akarnak építeni,­­— hogy Németországban az elmúlt t ember havában kb. 10 ezer új autót üzembe, tehát cda annyit, mint amer gy ar automobilizmus fénykorában, egész Magyarországon futott,­­ hogy Magyarországon az autón, ha az elmúlt évben 2.200.000 pengő annál szomorúbb, mert eredetileg irányozták elő ennek az adónak és volt idő, amikor az évi 5 milli megközelítette, — hogy Hollandiában 100 kilet vonalra 1077 darab teherautó é. Hollandiia rekordot tart, mert az kező államokban így alakul a­­ vasútvonalhoz viszonyított tehr ma: Anglia 902, U. S. A. 856, I 776, Belgium 502, Olaszország 3 szág 270, Magyarország 10. , hogy Afganisztánban, mely másfélszer akkora, mint a mai halom, egyáltalán nincsen vasú autóbuszokon bonyolítják le ( hatalmas modern útépítésbe­n)

Next