Vállalkozók Lapja, 1934. július-december (55. évfolyam, 54-102. szám)

1934-07-11 / 55-56. szám

Pestkörnyéki kéziüzemű téglagyár jó körkemencével, színekkel, mun­káslakásokkal stb. fővonalon, ahol egy millió tégla rossz építkezési viszonyoknál is jó árban értékesíthető igen olcsón eladó. Érdeklődők „NYUGDÍJ“ jeligére írjanak e lap kiadóhivatalába. 4020 P. Gáspár Fülöp (Budapest) 46.854 P. — Fűrészlapokra: Budapesti Szerszámárugyár (Bu­dapest) menny. nélküli évi bizt. 22.000 P. — Csavar és szegecsre: Mávag 17.370, Gleich­­mann 6804, Ipper és Fürst 8060, Alfer 45.023, Breviller, Kaszab, Szenes, Weiss Manfréd 121.428, Fodor 158.962, Bartos 4104 P. — Vas­huzalszegre: Kontinental 24.000 P. — Láncra: Haidecker 800, Szász Oszkár 460, Frischfeld­­800, Stadler 800, Deichsel 900, Márkus 1440 P. ■— Lenolaj kenyére: Krayer E. 64.200, Makláry Gyula 64.200, Hutter és Lever 64.200, Izsák Jó­zsef 37.400, Ellinger Béla 10.700, Kun Sándor 5350 P. — Száritókencére: Ponger Adolf 14.000, Simonyi Albert 5760 P. — Finom terpentinre: Makláry Gyula 8755 P. — Közönséges terpen­tinre: Makláry, Gyula (Budapest) 8160, Izsák József rt. 8160, Schulhof és társa 3400 P. —­ Hegyi krétárafi Adlert H. (Budapest) 2700 P-vel. Építési- és műszaki munkák BUDAPEST. (A népligeti sporttelep vízveze­ték és szerelési munkálataira) versenytárgya­lást tartott a székesfőv. polgármesterei. Meg­bízást kapott: Izsák Árpád 5620­ P-vel. BUDAPEST., (Az Erzsébet szeretetotthon meszelés! munkálataira) tartott versenytárgya­lást a székesfőváros polgármestere. Megbízást kapott: Breuer Lajos 3740 P-vel. BUDAPEST. (A Szent László kórház XVI. pavilonjának vízvezetéki és csatornázási mun­kálatainak, valamint az F. pavillont tetőfedő munkálatainak elvégzésére) versenytárgyalást tartott a székesfőv. polgármestere. Megbízást kaptak: a vizve­zeték és csatornázási m­ra: Laczkó István 5.050.27 és a tetőfedő munkára Magyar Ferenc 3725 P-vel. BUDAPEST. (Az Uj Szent János kórház viz-v gáz-, gőzszerelési munkák elvégzésére) verseny­­tárgyalást tartott a székesfőváros polgármes­tere. Megbízást kapott: Ecser és Vaska 4615.36 P­vn BUDAPEST. (A Szent István kórház F pa­villonjának alább részletezett munkálatainak elvégzésére) versenytárgyalást, tartott a szé­kesfőváros polgármestere. Megbízást kaptak: a vízvezeték és közp. fűtés szerelési munkálat­­aira: Mocár Gábor 10.173.08 P-vel, a bádogos m-ra: Gerő László 3432 P-vel, útburkolási m-ra: Gravicser Albin 11.729, tetőfedő m-ra: Kuszenda György 3603.50 P, valamint a B­ pavilion bá­dogos munkáinak elvégzésére megbízást ka­pott Feith Mór 3219.55 P-vel. BUDAPEST. (A Szent Rókus kórház lakatos és asztalos munkáinak elvégzésére) versenytár­gyalást, tartott a szfér. polgármestere. Megbí­zást kapott a lakatos m-ra: Kremsier Pál 1911.40 és az asztalos m--ra: Gera Lajos fiai 5122.50 P-vel. BUDAPEST. (A Nádor-laktanya tatarozási munkálataira) tartott június 23-án versenytár­gyalást a budapesti 1. honvéd vegyesdandár parancsnokság építési osztálya. Megbízást kap­tak: Tóásó Pál a kőművesmunkára 9468.20, Dénes és Schinkovits az asztalosmunkára 574.60 és a lakatosmunkára 426.40, Szabó, Gau­­land és Willebrandt a mázolómunkára 700.50, Petik János a bádogosmunkára 2000.70 és Gerő László a vízvezetéki munkára 3315.40 pengővel. A versenytárgyalásnak a tető­fedő munk­á­ra vo­natkozó része megs© rí­­­mi sít fel­e­tt,­­erre a mun­kára új versenytárgyalást fognak kiírni. SZEKSZÁRD. (A bajai bátaszéki közút ki­építésére) tartott május 16-án versenytárgya­lást az alispán. Megbízást kapott: Böhm Gyula (Budapest) fenti közút 4.198—5.800 km szakasz kőpálya építési á­ra 15.916.04 P-vel. Teljesen : A 1ár Pa« Mávag üzemképes On­lUClüe gyártmányú háromcsatlós 76 Ш. ПУОПМТО , kifogástalan 9 állapotban detonon 23-4-60 alatt. 1—3 gázmozaom­ eladó. Érdeklődéssezkám M. 830 A934. szám. Cegléd megyei város mérnöki hivatala zárt írásbeli versenytárgyalást hirdet cca 3200 m2 szabálytalan terméskő és 1000 m2 soros cyklop kocsiút burkolat lett lakási munkálataira. Ajánlat beadási határidő 1934. július 30. (hétfő) d. e.­­10 óra. Űrlap beszerezhető a városi mérnöki hivatalban, csakis ezen űrlapon tett aján­­lat vétetik elbírálás alá. Az ajánlatok zárt boritékban „Ajánlat útburkolási munkálatokra“ felírással a mérnöki hivatalba adandók be. Cegléd, 1934. julius 4. Dr. Kádár Antal sk. v. főmérnök. * 1767/1934. Perkáta község elöljáróságáról. Versenytárgyalási hirdetmény Perkáta község elöljárósága az újonnan építendő községháza építési munkálataira versenytárgyalást hirdet. Versenyezni óhajtók felavatnak, hogy „Ajánlat a perkátai község­ház építési munkálataira“ felírással ellátott, pecséttel lezárt borítékba helyezett ajánlataikat 1934. évi július hó 24. napjának d. e. 9 órájáig alulírott elöljáróságnál közvetlenül vagy posta útján nyújtsák be. Ajánlat az ajánlati minta és ajánlati költség­vetés felhasználásával teendő. Az ajánlati vég­összeget nemcsak számokkal, hanem betűkkel is ki kell írni. Ajánlatokat csak az egész munkára lehet tenni. Az ajánlathoz az ajánlati összeg 2%-át ki­tevő bánatpénznek készpénzben, vagy óvadék­képes értékpapírban való letételét igazoló nyugta csatolandó. Az ajánlattevők, akik az elöljáróság előtt is­meretlenek, megbizatóságukat az illetékes ke­rületi keresk. és iparkamara bizonyítványával tartoznak igazolni. Vállalkozó egyenlő feltéte­lek esetén elsősorban helybeli munkásokat és fuvarosokat tartozik alkalmazni. Az ajánlatok Perkáta községházánál 1934. évi július hó 24. napján d. e. 10 órakor fognak fel­bontatni. A versenytárgyaláson az ajánlatte­vők vagy megbízottaik jelen lehetnek­. Az ajánlattevők ajánlataikkal a végleg­es dönté­­­sig maradnak kötelezettségben. A munkafeltételek, vázra­jzok, ajánlati minták az elöljáróságnál a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők, s önköltségi áron beszerezhetők. Az összes bélyegilleték és forgalmiadó az egységárakban bennfoglaltassanak, azok tehát külön fel nem számíthatók. Munkaközben eset­leg emelkedő anyagárak és munkabérek a vál­lalati összeg emelésére jogalapot nem nyújta­nak. Vállalkozó a munka előrehaladásához képest csak a beépített munkára 2—3 hetenként általa bemutatandó és felülvizsgált kereseti kimuta­tások alapján igényelhet részletfizetést. A munkálatokat legkésőbb 1934. évi október 31-ig be kell fejezni. Ajánlattevőnek O. T. I. tartozásáról kimuta­tást kell csatolnia, hogy 6 hónapnál régebbi O. T. I. tartozása nincs. A munkálatok jótállására, kivitelére, elszá­molására vonatkozólag a 88.500/1929. V. M. sz. közszállítási szabályrendeletben foglaltak az irányadók. Ajánlat teendő az építkezésre úgy, hogy a község az építési anyagok fuvarozását vállalja közmunkával és úgy, hogy a község természet­beni hozzájárulást nem ad. Ezek közt a község szabadon választhat. A képviselőtestület a beérkezett ajánlatok között, az árakra való tekintet nélkül, választ­hat. Perkáta (Fejér m.), 1934. évi julius hó 3-án. Dr. Bodnár József sk. id. Gecseg Imre sk. vező. biró. VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1934. julius 11. 11. oldaL TÉGLA-AGYAGIPA R Szerkeszti: LANGER LAJOS szakmérnök. Egyesületi közgyűlés A Magyar Tégla- és Agyagárusok Országos Egyesülete julius hó 9-én tartotta 1932—33. évi rendes közgyűlését újlaki dr. Müller Pál elnök­lésével. A közgyűlésen nagy számban vettek részt a fővárosi és vidéki vállalatok vezetői. A megjelent tagok nagy elismeréssel adóztak az egyesület működésének. A közgyűlés tárgysoro­zatán szerepelt a végrehajtóbizottság és az új igazgatósági tagok megválasztása is. A végre­hajtó bizottság tagjai lettek: dr. Sasvári Géza műegyetemi tanár, Eiser Béla, Fillenz Illés, Gálai Marcel, Lantos Ernő, Trautmann Ferenc és Szécsi Illés vezérigazgatók. A vidék részéről pedig Serly Gusztáv, Biró Zoltán és Deutsch Zsigmond vezérigazgatók. Az igazgatóság új tagjaivá Iglauer István és Mattyasovszky- Zsolnay Tibor vezérigazgatók, továbbá Krausz József és Neuschloss Elek téglagyárosok lettek megválasztva. Gálai Marcel köszönetet mondott az egyesü­let elnökének, Biró és dr. Deutsch igazgatósági tagoknak a fázisadó megállapításának ügyében végzett igen nagy munkájukért. Amint ismere­tes, az egyesületnek nagy feladata volt úgy ezen a téren, mint a házadómentesség kérdésé­nek vitáiban is. Az egyesület elnöke s egyes igazgatósági tagok különösen nagy munkát vé­geztek s a megérdemelt eredmény nem maradt el. Amint ismeretes, a fázisadót 10, később 8 százalékban akarták az illetékes fórumok meg­állapítani. Nagy felvilágosító munkát kellett te­hát végezni oly irányban, hogy a fázisadó lehe­tőleg alacsonyan és igazságosan állapíttassák meg. A rendeletben szereplő 5 és fél százalék az igazságot megközelíti és így a szakmában meg­nyugvást eredményezett. A közgyűlés után hosszabb megbeszélés és vita folyt a fázisadó kérdésének egyes részletei­ről és tisztázódott az áru szállítási díjainak adó­­váltság kérdése is. A rendelet értelmében csu­pán akkor váltságköteles az építőanyagok ten­gelyfuvarja, ha az bennfoglaltatik az árban. Amennyiben az eladás helyi gyár történik, az idegen fuvarossal elszállított árus fuvarköltségét csupán a mindenkori általános forgalmi adó — ami jelenleg 3 százalék — terheli. Langer Lajos indítványára foglalkozni fog az egyesület a nemrégen megjelent azon sérelmes rendelet enyhítésével, amely rendelet szerint szenet bá­nyából szekérfuvarral elhordani tilos. A szén ára a békeárnak a háromszorosa, a tégla ára pedig semmivel sem magasabb, mint békében volt, tehát különösen a szénbányák közelében fekvő téglagyárak részére sérelmes az, hogy szenet nem vihetnek el a bányából úgy, mint eddig. Dr. Müller Pál elnök még felsorolta mind­azon problémákat, amelyekkel az egyesületnek a közel­jövőben foglalkoznia kell. A mai nehéz és bonyolódott gazdasági viszo­nyok között fokozott szükség van arra, hogy egy szakmának, saját egyesületével és annak akcióival törődjenek a tagok s hogy az egyesületet részvé­telükkel és munkájukkal is támogassák. Ebben a munkában teljesen önzetlenül jár elől az egye­sület elnöke. Őt támogatják és vele együtt dol­gozik egy kisebb csoport, de sajnos, még igen sok olyan gyáros van, akik a tagsági díjjal sem támogatják az egyesületet, az itt végzett mun­kák eredményeit azonban nem röstellik a ma­guk részére is elfogadni és kihasználni. A képlékeny agyag javítási módszerei A képlékeny agyag feldolgozhatóságának ja­­vítására az utóbbi időben kétféle eljárás fej­lődött ki; egyik az agyag kémiai keze­lése, másik pedig az agyag légtelení­té­s­e, a benne levő levegőpórusok eltávolí­tása. Ha az agyagmasszába savakat keverünk, annak hajlítási szilárdsága tetemesen megnö­vekedik, így egy agyagmassza, melynek haj­lítási szilárdsága 8.6 volt, 1 térfogat-százalék sósavval 11,4, 1% kénsavval 18, 5%-kal pedig 42.7 lett. Az így kezelt agyag zsugorodása sok esetben kedvezőbb. A sav adagolása rendsze­rint a porozitást növelte. Előfordult ugyan, hogy ily savazás kivirágzásokra vezetett, ami azonban ellenkezik azokkal a tapasztalatok­kal, melyek sz­erint a savazás meggátolja a kivirágzást. Ez ellenkező tapasztalatok arra vezethetők vissza, hogy ugyanazon sav, sőt ugyanazon savmennyiség a különböző agya­goknál különböző hatásokat fejt ki. Hogy mily mennyiségű és milyen savat hasz­­nálhatunk előnyösen, annak megállapítására Clew a következő eljárást ajánlja: Beosztott mérőhengerekbe 5—5 gr. finoman porított vizs­gálandó agyagot teszünk s azokra 100 gr. desz­tillált vizet, illetve 1, 2, 3, stb. %-os savoldat­ból 100 gr-ot öntünk. Erős összerázás után megfigyeljük, hogy miként ülepedik le a ki­csapott agyag. A célnak megfelelő sav és savmennyiség az, melynél a legrövidebb idő alatt, már 5 per­ce­n b­elül, az agyag teljesen le­ülepedett és felette tiszta átlátszó oldat van. Az így meghatározott savnak meghatá­rozott mennyiségét használjuk az agyag meg­­munkálhatóságának javítására. A légtelenítés abból áll, hogy a prés szájá­ban légritkítást létesítünk, minek következ­tében az agyagszallagban lévő légbuborékok eltávoznak s jobban feldolgozható, struktúra­­hibáktól mentes, nagyobb szilárdságú téglák nyerhetők. A légtelenítés megnehezíti a szén­­tartalmú szennyezések kiégetését, a zsugoro­dást azonban kedvezőbbé teszi. A légtelenítés költségeit az eddigi tapasztalatok szerint el­lensúlyozza az, hogy a légtelenített áru minőség© jobb és kiesése kisebb. Szobrász szncsó-, mákó és­­­­­márványmunkák elsőrangú kivitelben. RÁKOS MANÓ, BUDAPEST, Vll., Szt., Domonkos­ u. 5. Telefőn: I. 330—37 Kemenesmagasi község elöljáróságától. 1532/1934. sz. JERMÍRIMÍSI ÜDEIM Kemenesmagasi község elöljárósága a „Hősök emlékére emelendő kulturház“ felépítésére, az ehhez tartozó anyagok szál­lítására, az építkezéssel kapcsolatos ács, asztalos és bádogos munkálatokra, továbbá az építési helynek megfelelő elrendezésére nyilvános versenytárgyalást hirdet. A kulturház főépülete 28 m hosszú és 10 m széles, míg az, ehhez csatlakozó 2 szárnyépület egyenként 8,50 m hosszú és 6 m széles lesz. A kulturház építése folyó évi augusztus hó 2-án kezdendő meg és október hó 31-éig feje­zendő be a költségvetésben megjelölt mértékig. Ezen építkezésre csak a község által kiadott és a kemenesmagasi körjegyzőségnél a hivata­los órák alatt beszerezhető előméret költségve­tés és feltételeket tartalmazó ajánlaton lehet a pályázatot beadni, másként szerkesztett aján­latok figyelembe véve nem lesznek. Az ajánlatok 1934. július hó 30-án délelőtt 10 óráig adandók be a kemenesmagasi kör­jegyzőséghez, ahol a beérkezett ajánlatok ugyanezen napnak délelőtt V.1l órájakor lesz­nek felbontva, a felbontásnál az érdekeltek személyesen vagy megbízottjaik útján jelen lehetnek. Az odaítélés 1934. július hó 31-én délután történik meg, tehát az ajánlattevők ezen időig maradnak ajánlataikkal kötelezett­ségben, kivéve­ a nyertes pályázót. Bánatpénz az ajánlati összegnek 2%-a teen­dő le a községi pénztárnál legkésőbb 1934. jú­lius hó 30-án délelőtt 10 óráig. Az építkezésre vonatkozó feltételek, tervek, szerződéstervezet stb. a hivatalos, órák alatt a kémenesmagasi körjegyzőségnél tekinthetők be és ugyanitt kapható a pályázathoz szüksé­ges ajánlat és előméret költségvetés is 11 pengő ellenében. Az ipari munkálatokra pályázók közül azok, akiknek saját személyükben megfelelő képesí­tésük nincsen, kötelesek már ajánlatukban megnevezni azon önálló iparost, aki a munká­­ltálatokat végzi, illetve aki ezen munkálatok végrehajtásáért­ felelős. Ily esetben a felelős iparos iparigazolványa eredetben, vagy legalább a lakhely elöljárósága által hitelesített máso­latban csatolandó az ajánlathoz. Ugyancsak 2 tanú előtt aláírt nyilatkozat is csatolandó arról, hogy az illető a munkálatok elvégzésére felelősséget vállal. Az építkezés és­­egyéb munkálatoknál csak magyar gyártmányú anyagok használhatók fel, miért is már az ajánlatban jelezni kell a be­szerzési forrást is. A versenytárgyalást kiíró hatóság előtt is­meretlen iparosok és vállalkozók tartoznak szállítóképességüket, és megbízhatóságukat az illetékes kereskedelmi és iparkamara bizonyít­ványával igazolni, úgyszintén minden iparos köteles igazolni azt is, hogy társadalombizto­sítási járulékkal hátralékban m­incsen. Az ajánlat megtehető az előméret költségve­tésben felsorolt összes munkálatokra és anya­gokra együttesen is, azonban munkanemenként elkülönítve­, de ajánlat tehető az egyes mun­kanemekre külön-külön is. Arra való tekintet­tel, hogy a község egyes anyagoknak házilag való beszerzését mondotta ki, ajánlati tehető az építkezéshez szükséges fa, tégla, cement, méssz, cserépzsindely, gerinczsind­ely, szigetelőlemez és falkötővas anyagokra külön-külön is. Az anyagokra tett ajánlat azonban mindig a hely­színére szóljon, mert a község ehez fuvart nem ad. A munkálatok és anyagok a feltételekben megjelölt módon és időben vétetnek át, úgy­szintén a fizetési feltétel­ekre és a biztosíték mérvére is ezek tartalmaznak intézkedéseiket. A község fenntartja magának a­ jogot arra, hogy a beérkező ajánlatok közül, arra való te­kintet, nélkül, szabadon választhat és senki azért, mert az ajánlata el nem fogadtatott, to­vábbá mert a közszállítási szabályrendel­etnek akár az eljárásra, akár az odaítélésre vonatkozó határozmányai be nem tartásából kára szárma­zott, kártérítést semmiféle címen nem követel­het. A község fenntartja még az­t a jogát is, hogy a neki nem megfelelő árajánlatok beér­kezése esetén, új versenytárgyalást kiírhasson. Az ajánlatok zárt borítékban „Ajánlat a ke­menesmagasi kulturházépítésre“ felirattal a kemenesmagasi körjegyzői irodában adandók be illetve ide küldendők. Kert Kemenesmagasiban (Vas m.), 1934. jú­lius hó 4-én. Tóth Lajos sk. Nováky Sámuel sk., körjegyző, biró.

Next