Vállalkozók Lapja, 1938. július-december (59. évfolyam, 27-48. szám)

1938-07-14 / 28. szám

&IX, évfolyam 28. {ZS 416„2 sxám ßutitSfS&Sta 1938. Julius 14. VÁLLALKOZÓK LAPJA R emény i-Schneller pénzügyminiszter az építőipar helyzetének javításáról Dr Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter június 7-én az építőipar küldöttségét fogadta. A küldöttséget dr Éber Antal kamarai elnök, országgyűlési képviselő vezette. Az építőmesterek ipartestületét Pintér Oszkár és Fridrich F. Géza főjegyző, a kőművesmestereket Kovatsek Ferenc elnök, vitéz Szászházi János elöljáró és Győrbiró István főjegyző, az asztalos mestereket Füredy Lajos főtitkár, a Kereskedelmi és Iparkamarát az elnökön kívül Moór Jenő titkár képviselte. Dréber Antal ismertette az építőipar válságos helyzetét, munkanélküliségét és azokat a kívánságokat, amelyeket a helyzet sürgős megjavítása érdekében még májusban építő szakmaközi értekezlet terjesztett a kormány elé. Kérte a pénzügyminisztert dréber Antal, hogy a fővárosban új övezetekre adjon a kormány 25 éves rendkívüli ideiglenes adómentességet és főként vezesse be azt a külföldön ösztönzőnek bizonyult kedvezményt, hogy az újonnan épített ház átírási illetékét lényegesen mérséklik, ha a felépítéstől számított két éven belül birtokcsere történik. Hangsúlyozta dréber Antal, hogy a családiházépítkezés igényel fokozottabb támogatást. A LÁB-kölcsön drága, kérte, hogy a pénzügyminiszter kamathozzájárulással könnyítse meg a családi házak építését és sorházak építésére nyújtson fokozottabb kedvezményeket, ezenkívül adókedvezménnyel ösztönözze a földbirtokosokat egészséges munkáslakások építésére, sőt ezekre nyújtson számukra kölcsönöket. Kovatsek Ferenc a kőművesmesterek helyzetének jellemzésére felhozta, hogy az idén több mint 60%-kal kevesebb munkást foglalkoztatnak a kőművesmesterek, mint a múlt évben. Füredy Lajos előadta, hogy tavaly a fővárosi épületasztalosok 3 millió pengő értékű munkát végeztek el, az idén az első félévben csupán 800.000 pengő értékű munkájuk volt, az is főként közmunka. Győrbiró István arra hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét, hogy a LAB-nak ma már csupán 581.420 pengő áll rendelkezésére és ezt augusztus végéig kihelyezi, akkor beszüntetheti működését, ha újabb tőkéhez nem jut. Pintér Oszkár rendkívüli adómentességet kért az ez év végéig elkezdendő építkezésekre, hogy annak hatása már ebben a szezonban érvényesüljön. Dr Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter kijelentette, hogy maga is súlyt helyez az építőipar, e kulcsipar helyzetének javítására. Megfontolás tárgyává teszi az adómentes építési övezetek kiterjesztését, szem előtt tartva a város belterjes fejlődésének szempontjait és lépéseket tesz, hogy a fővárosban sorházépítésre alkalmas telkek álljanak rendelkezésre. A milliárdos beruházási program végrehajtása — jelentette ki a pénzügyminiszter — nagyon előnyösen nem befolyásolhatja az építőipart, sőt a kötvénykibocsátás (belső kölcsön) révén még kedvezőtlenül is érinti. A kormány elhatározása még az erre vonatkozó törvényhozási határozat előtt is az volt, hogy mindazt a munkát, amit a beruházási program keretében kisiparosok elvégezhetnek, nekik is juttassa. Gondolkozni fog — mondta a miniszter — a családiházépítkezés további támogatásáról, sőt ősszel javaslattal jön a munkás- és mezőgazdasági cselédlakás építkezés támogatására. Megkeresi a módot arra, hogy a birtokosokat adókedvezménnyel, sőt valamely új kölcsönformulával ösztönözze egészséges mezőgazdasági munkáslakások építésére. Beszélt a pénzügyminiszter arról a 10 millió pengő veszteségi tartalékalapról, amelyet a jegybank a kisexisztenciák termelési hitelének bázisául szánt. Megemlékezett arról, hogy milyen kitűnő eredménnyel bonyolított le a Budapesti Kisipari Hitelintézet ilyen kiskereskedelmi és kisipari hitelakciót egymilliós veszteségi alappal évekkel ezelőtt. Úgy véli, hogy 10 milliós veszteségi alap mellett kihelyezhető 30—35 millió pengős keretbe a kis családi házak építőinek támogatása is beilleszthető, ahol legtöbbször nem kell hosszúlejáratú kölcsön. Megemlítette a pénzügyminiszter, hogy helyenként csak a posta távirda fog nagyobb építkezéseket végeztetni a beruházások kapcsán. Megígérte a miniszter, hogy minden lehetőt megtesz az építőipar érdekében, mert maga is tudja, hogy a visszaesés ebben az iparban fokozottabban jelentkezett, mint más téren. U J S I Λ E и ! Cg*лгак.и rozsdagátló festékkel wCiKilliS festik azESZTERgoMI ШайаJedéda Vided Hosgst lakk- és festékgyár BUDAPEST, V., Шит 34. EPÍTÓlyiESTERI SZAKVIZSGÁRA és elővizsgára magánoktatással, felelősséggel, sikerrel, tíz év óta előkészít. Bora Károly építészmérnök, építőmester Thököly út 106. -- Telefon: 297-301. Kész jegyzetek. Szakkönyvtár. Óbuda városrendezési gondjai — Egy városrész harca Az ókelta Aging, a hévizek városa, mely annak idején a római birodalom stratégiai sarokpontja volt, később pedig az Árpádházi fejedelemasszonyok kedvelt residenciája, mostanáig csöndesen szunnyadt a Testvérhegy lábánál, és ritkán hallatott magáról. Lakói békés kispolgárok, apró házaikban nevelték fel egyik nemzedéket a másik után, és így eljárt az idő a város felett, anélkül, hogy különösebb nyomot hagyott volna rajta. Óbuda ma is akkora, mint volt 50 évvel ezelőtt és nem követte a testvérvárosokat a századforduló rohamos fejlődési lendületében. Újabban úgy látszik, mégis felébredt a szunynyadó város és ráeszmélve elmaradottságára, követeli az egyenlő elbánást, ha mindjárt nem is az elsőszülöttséget, ami pedig nem is volna túlságos szerénytelenség. A város életében, amely főleg földrajzi fogalom, nemcsak az időbeli sorrend, hanem a térbeli fekvés is mértékadó, az elsőszülöttség eldöntésében. Márpedig Óbuda nemcsak a történelem mappáján jelentkezik elsőnek a nap alatt, hanem a tér valóságában is elsőnek kapja a napot, mert, amikor még a pesti oldalt és a délibb városrészeket az éjjelről maradt füst és köd takarja, Óbuda tiszta légkörén könnyen áttör a reggeli napfény. Első kézből kapja Aquincum a levegőt is, amely a Hármashatárhegy felöl, mint állandó hűs szél zúdul nagy tömegekben az Alföld felé. A Dunával is ott találkozik Óbuda, ahol a szennyvízcsatornák kiömlő nyílásai még nem fertőzték meg vizét. Szóval mindent, amit a természet nyújt időben és térben, abban először részesülnek, csak amit az emberek adnak — panaszolja Óbuda —, jut nekik igen szűk hányad. Középületek közül csak adóhivatalt kapott Óbuda, amely itt kitűnően funkcionál, ezzel szemben más városrészek összekötő hidat is kaptak, amely egyelőre nem igen funkcionál . . . Viszont a tervezett óbudai híd életbevágóan fontos szerepet az egyenlő elbánásért töltene be az északi városrészek életében. Az évek óta vajúdó városrendezési terv, melyben a különféle elgondolások egymást keresztezték, megakadályozta Óbuda lakóit az építkezésben, az ingatlanok árszínvonala mélypontra süllyedt, a lakosság elszegényedett. Egy előnye mégis volna az eddigi elhanyagoltságnak és a gyér beépítettségnek, az, hogy ezáltal a városrendező szabadkezet kap és az alkotó fantáziája csaponghat anélkül, hogy beleütközne súlyos adottságokba. Megvalósulhatnának a legpompásabb elgondolások és valódi mintaváros fogadhatná az itt elhaladó nemzetközi autóstráda utasait. Ehelyett azonban csak részleges városrendezési terv készült el a megépítendő hídfő környékéről. Sérelmesnek mondja Óbuda azt is, hogy tekintélyes és településre igen alkalmas területeket mezőgazdasági körzetnek deklarált a főváros, ami lehetetlenné teszi kis e пцЬerek számára az építkezést, ennek következménye pedig az, hogy az itt könnyen elérhető intenzív település helyett a szegényebb emberek kénytelenek a várostól távol extenzív módon megtelepedni, ahol a közlekedési nehézségek mellett, a modern komfort és higiénia lehetőségeitől is elesnek. A nemrégiben kiadott fővárosi beruházási program is mostohán dotálja Óbudát. A csatornázások nagy része a második periódusra marad, holott a belvízrendezés hiánya és a rossz lefolyási viszonyok miatt, ennek sürgőssége elvitathatatlan. Azt kívánják tehát az óbudaiak, hogy a főváros modern szabályozási tervvel, belvízrendezéssel és megfelelő adókedvezménnyel legyen segítségükre, hogy az itt élő szorgalmas kispolgárok létfeltételei megjavuljanak és rajtuk keresztül a főváros vagyonállománya is jelentős mértékben gyarapodjék. Hevesi József oki. mérnök. A beruházási program II. részleteként 150 millió értékű közmunkát hajtanak végre Az iparügyi minisztérium most készítette el a beruházási program II. részletének tervét is. A további beruházásokat 150 millió pengős keretben fogják kiadni. Míg a program első, 100 milliós részletéből aránylag kevés összeg jutott a gyáriparnak és a kisiparnak, addig a II. munkaetapból, közel 70 millió pengő jut közszállítás formájában a gyáriparnak, 25 millió pedig a kisiparnak. Kiadásra kerülnek a vasúti felszerelés modernizálásával, a járóműparknak kiegészítésével és a textilipari szükségletek ellátásával kapcsolatos munkák. A kisipar számára biztosítandó munkák közül főképpen építkezések, kincstári ruházati felszerelési tárgyak szállítása igényelnek majd nagyobb összegeket. A beruházások II. részletének a közszállításaira az ősz folyamán fogják csak kiírni a versenytárgyalásokat, mert a kormány elhatározása szerint a beruházási program kiadásait összhangban kell tartani a bevételekkel, mindaddig tehát, amíg a beruházási kölcsön első részlete, valamint a beruházási hozzájárulás első részlete nem folyik be, a munkákat nem adják ki. Olcsó! PIRKHOFFER Megbízható! Földmunka, bordély és teherfuvarozó VI., Föveny utca 76. Telefon : 291-041. Számos műszaki tisztviselőt neveztek ki a kereskedelemügyi minisztériumban Most jelentek meg a kereskedelemügyi minisztériumban történt kinevezések, amelyek során számos, a műszaki életben és a vállalkozói kar előtt jól ismert miniszteriális tisztviselőt léptettek elő. A kormányzó a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére Tersztyánszky Ákos államtitkári címmel felruházott magyar királyi postavezérigazgatót kinevezte. A kormányzó a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök előterjesztésére a minisztérium műszaki személyzetének létszámában Benke István miniszteri tanácsost miniszteri osztályfőnökké nevezte ki; az államépítészeti hivatalok műszaki személyzetének létszámában Kutassy Ferenc és vitéz Vargha Vilmos miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki főtanácsosokat miniszteri tanácsosokká, Lőwy Ignác műszaki főtanácsosi címmel és jelleggel felruházott műszaki tanácsost, Kaufer Ede, Kovács Gyula és Lungagnini-Engelmann Henrik műszaki tanácsosokat műszaki főtanácsosokká nevezte ki, dr. vitéz Héjjas Iván miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, dr. vitéz Karácson Jenő miniszteri osztálytanácsosi cím-mmel és jelleggel felruházott miniszteri műszaki tanácsost miniszteri osztálytanácsossá, továbbá Harkányi János miniszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, valamint dr. Széchy Károly miniszteri főmérnöknek a miniszteri műszaki tanácsosi címet és jelleget adományozta. Az államépítészeti hivatalok műszaki személyzetének létszámában Hanszély János műszaki főtanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. Gémes Mihály műszaki tanácsost királyi műszaki főtanácsossá kinevezte, továbbá Bittenbinder Gyula műszaki tanácsosnak a műszaki főtanácsosi címet és jelleget, Kőszeghy József, Tarnóy István és Kallivoda Jenő főmérnököknek a műszaki tanácsosi cimet és jelleget, Korbonits Dezső mérnöknek a főmérnöi cimet és jelleget, végül Bresel Gusztáv segédmérnöknek a mérnöki cimet és jelleget adományozta. kisütött a nap! I Azit" s Korányi és Fröhlich redőny és portálgyárában Budapest, Vill., Kisfaludy ucca 3. Telefon: 132-376, 145-986. Parketta munkák jól és olcsón SCHULDЙ v' 1ГГ ,34*- “■ Olvassa át minden héten a VÁLLALKOZÓK LAPJA „alkalmi hirdetéseit” Biztosan akad köztük olyan, amely Önt üzletileg érdekli!