Vállalkozók Lapja, 1939. február-június (60. évfolyam, 5-26. szám)

1939-02-16 / 7. szám

Budapest, 1939. február 16. 5. oldal Vállalkozók Lapja „Közterületeken építsen nyilvános óvóhelyeket az állam'' — kérik a háztulajdonosok A légoltalmi óvóhelyek létesítése körül mos­tanában sok vita folyik. A háztulajdonosokat kötelezni akarják, minden épületben megfelelő óvóhelyek építésére és berendezésére. Ugyan­ezt sürgetik az építőiparosok is, akik a mai viszonyok között csak ezektől, az átala­kításoktól remélnek új munkale­hetőségeket. A Háztulajdonosok Ország­­os Szövetsége most memorandummal fordult a kormányhoz és rámutat arra, hogy a spa­nyol harcokban nem bizonyult célra­vezetőnek a magánházak pincéi­ben létesített óvóhely. A külföldi államok közterületeken létesíte­nek nyilvános tömegóvóhelyeket és ezt a példát kellene követnie a magyar ál­lamnak is. Ezért azt kérik, hogy a kor­mány ejtse el a háztulajdonosok­nak az óvóhelyek létesítéséhez nyújtandó adókedvezmény ter­vét. Az így felszabaduló összeget viszont for­dítsák nyilvános tömegóvóhelyek építésére. A földalatti vasút vonalában, azonkívül a forgalmi gócpontok, terek alatt építhetné­nek olyan nagy kiterjedésű óvóhelyeket, amelyek béke idején autóparkolóhelyekül hasz­nálhatók, tehát hasznosíthatók is. Az építési költségek az ilyen használati díjakból megté­rülnének. Ugyancsak óvóhellyé kellene kiala­kítani a Budai Alagutat és a budai barlan­gokat is. Megkezdik végre a halál, sorompók lebontásai A halálsorompók lebontásának régóta va­júdó ügye is szóba került végre a főváros leg­utóbbi bizottsági ülésén, ahol Karafiáth Jenő főpolgármester bejelentette, hogy a fővá­ros 600 ezer pengőt fordít az angyalföldi fő­gyűjtő csatorna építésére .Müller Antal kér­te, hogy Kőbányán a halálsorompókat még­ eb­ben az évben távolítsák el. Bessenyey Zénó erre ígéretet tett és elmondta, hogy az útadó felemelésére azért volt szükség, mert nagy közmunka megindításáról van szó. Egy­előre 40 millió pengőt irányoztak elő, s a Máv­ több mint 2 millió pengővel járul hozzá a költ­ségekhez. Schuler Dezső ny. alpolgármester új megbízatást kap A főváros legutóbbi közgyűlése tárgyalta — mint arról már beszámoltunk — Schuler Dezső alpolgármester nyugdíjaztatási kérelmét. Az al­polgármester nyugdíjaztatása után nem válik meg véglegesen a fővárostól, mert értesülésünk szerint szaktudását a főváros nagy lakásépítési programjának keresztülvitele során kívánja gyümölcsöztetni a polgármester és az autonó­mia. Négy komoly pályázó Wossala tanácsnok állására Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy a székesfővárosnál Wossala Sándor és K­e­m­p­e­r­e­n Ágoston tanácsnokok nyugdíjba­­vonulása nyomán e két főtisztviselő örökének betöltése körül erős választási harc várható. A pályázók valemennyien kiváló erősségei a főváros műszaki tisztikarának. A magasépítési osztály vezetésére hivatott tanácsnokjelöltek között pályázókul lapunk fel is említette Szinte László, F­r­i­d­r­i­c­h Lajos és Dörre Endre műszaki főtanácsosokat, de úgy érte­sültünk, hogy Wossala tanácsnok örökének igen esélyes pályázója még Rózsás Pál mű­szaki főtanácsos is, aki ma a III. magánépí­­tési ügyosztály vezetője és hosszú érdemes szolgálata teszi esélyessé pályázatát. Egyelőre a pártok között sem alakult ki végleges véle­mény a két tanácsnoki állás betöltése kérdésé­ben. Folytatják a ferencvárosi kiserdei nyomor­telep lebontását. A polgármester jelentést tett az ismert nyomortanyák és lakótelepek hely­zetéről. A jelentés szerint a ferencvárosi Kis­erdő bódételepén fokozottabb ütemben folyik a nyomortanya kipusztítása. Tavaly 186 bódét távolítottak el a ferencvárosi Kiserdőben, úgy, hogy most már csak 153 bódé áll fenn. Ezeket a folyóévben feltétlenül szintén lebontják, de elhatározták azoknak a szükséglakásoknak a lebontását is, amelyek leromlott állapotuknál fogva lakás céljaira már nem használhatók. Sajnos, az újabb építkezések nem haladnak olyan tempóban, hogy az ínséges családok el­helyezése egyszerre történhessék meg, ezért nem lehet a kifogásolt szükséglakásokat és nyomortanyákat gyorsabb ütemben megszün­tetni. h­írek Iparosnagygyűlés Az Ipartestül­etek Országos Szövetsége feb­ruár 17-én pénteken este fél hét órára a Pesti Vigadóban nagygyűlésre hívta össze a 44 bu­dapesti és a 10 pestkörnyéki ipartestület tag­jait. A nagygyűlés kizárólagos tárgya az, hogy feltárja a kormányzat és a nyilvánosság előtt a kézműiparosság széles tömegeinek aggasztó helyzetét, ami a munkanélküliségre és kilátás­­talanságra vezethető vissza. A nagygyűlé­sen, amelyen ifj. Tóth Pál, az IPOSz elnöke fog elnökölni, Fü­redy Lajos ismerteti az ipa­rosság általános helyzetét. Kovatsek Ferenc, a kőművesmesterek elnöke az építő- és ezzel kapcsolatos ipar­ágak súlyos helyzetét tárja fel, egyben javaslatokat terjeszt elő, hogy mi módon, milyen eszközökkel lehetne a már küszöbön álló építőévadban megfelelő munka­­alkalmat teremteni. Az iparos nagygyűlés általában a közmunkák fokozását és azok szé­leskörű elosztását fogja elsősorban követelni, főként pedig az építkezések terén az év máso­dik felére tervezett közmunkáknak tavaszi meg­indítását kérik, tekintettel arra, hogy a magán­­építési tevékenységre egyelőre úgyszólván sem­mi kilátás nincsen. Áll ez a kívánság úgy az állami, mint a fővárosi közmunkákra, úgy la­kás-, mint egyéb építkezésekre. Hivatkozni fog­nak arra, hogy a fővárosban a szó szoros ér­telmében lakásínségről lehet beszélni, amit iga­zol az is, hogy a székesfőváros összes lakásai­nak alig 1,1 százaléka áll üresen, holott még 1903-ban 4,3 százalék volt az üres lakások szá­ma. Kovatsek Ferenc előadó arra is rá fog mu­tatni, hogy december 1-je óta Budapesten az építési engedély iránti kérelmek szá­ma alig haladja meg a kétszázat, ezek is majdnem kivétel nélkül ki­sebb átalakítások, jóllehet 1937 december 1-től 1938 február 1-ig 704 építési engedélyt kértek Budapesten. Már az elmúlt esztendőben is 1576-tal kevesebb épí­tési engedélyt adtak ki, mint 1937-ben. A nagy­gyűlésen feltárják az idei építőévad szomorú kilátásának okait is és határozati javaslatban konkrét előterjesztéseket szándékoz­nak tenni a kormánynak a gyors segítség érdekében. Külön előadó fogja ismertetni a nagygyűlé­sen a pestkörnyéki városok iparosságának ne­héz helyzetét. A nagygyűlés iránt, amelyre 50 ezer meghívót küldtek szét, fővárosszerte nagy az érdeklődés az iparosság körében. a munkaalkalmakért ZOLOMIT építő-, hő- és VEZÉRKÉPVISELET­­TEL: 157-009, szalmából vagy nádból préselt HANGSZIGETELŐ LEMEZ FREY É­S II. GYŐZŐ­ÍTÉSI ANYAGOK BATTHYÁNY-TÉR 2. Kádas Károly Intézi az iparügyi minisztérium adminisztratív ügyeit Petneházy Antal, az iparügyi miniszté­rium adminisztratív államtitkára három havi szabadságát tölti. Szabadsága alatt K­u­n­d­e­r Antal miniszter az iparügyi minisztérium ad­minisztratív ügyeinek intézésével Kádas Ká­roly miniszteri osztályfőnököt, a gazdaságpoli­tika kiváló szakértőjét bízta meg. Acsay László dr. előadása a Mérnökpolitikai Társaságban A Mérnökpolitikai Társaság legutóbbi ösz­­szejövetelén, ahol Kolbányi Géza elnökölt, dr Acsay László ismertette Eckhardt Tibor­nak a földmegoszlás rendezésére irányuló ja­vaslatát. Számos résztvevő szólott hozzá az ér­dekes és értékes előadáshoz az összejövetelen, ahol több felsőházi tag és országgyűlési kép­viselő is megjelent. Az ipari érdekképviseletek a kézművesiparosság hitelellátásáért és öregségi biztosításáért Az elmúlt héten nagyfontosságú értekez­letet tartottak a kereskedelmi és az ipar­kamarák és az IPOK a kézművesiparosság szociális biztosítása, valamint hitel­­ellátása ügyében. P­a­p­p József, az IPOK elnöke és Bertalan István dr. ka­marai titkár ismertette az iparosérdekelt­ségek kívánságait. Számos hozzászólás után az értekezlet elhatározta, hogy a kézműves­­iparosság öregségi biztosítása és hitelellá­tása ügyében egységes álláspontra helyez­kedik és ennek alapján teszi meg a további intézkedéseket. Vitéz Becske Kálmán előadása A Magyar Építőmesterek Egyesületében vitéz Becske Kálmán székesfővárosi műszaki főtaná­csos rendkívül érdekes és tanulságos előadást tartott Budapest most folyó hatalmas arányú felméréséről. Az előadás tartalmát a Vállalko­zók Lapja más helyén közöljük. Az elmondot­tak kapcsán bemutatta Becske Kálmán a mun­kálatok egyes produktumait, a szemlélőknek gyönyörűséget szerző pompás felméréseket, raj­zokat, térképeket, amelyek bármely világváros mérnökségének nagy becsületére válnának. Az előadó már közel harminc éve áll a Főváros szolgálatában, a világháborúban 38 hónapot töl­tött a tűzvonalban és hét harctéri kitüntetése után 1920-ban hazatérve, egymásután öt kerü­leti mérnöki hivatal vezetését látta el. Két év óta a polgármesteri III. ügyosztály (városren­dezés és magánépítés) vezetőjének helyettese. Az ügyosztályvezető Becske főtanácsosra bízta Budapest L5COO méretű térképének elké­szítését és a városfelmérés nagyszabású mun­kálatainak szervezését is. Ziegler Géza elnök hálás Szavakkal köszönte meg a ritka specialitású előadást. A MABI-szák­házépítésre márciusban kiírják a pályázatot A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének hosszú idő óta húzódó székházépítési terve rö­videsen megvalósul. Dr H­i­n­d­a Zoltán igaz­gató közlése szerint a székházépítésre március­ban kiírják a nyilvános tervpályázatot. A szék­ház a Péterffy Sándor utcában épül fel. Bierbauer István halála. Súlyos vesztesége van a magyar műszaki életnek. Bierbauer István építészmérnök, ny. posta műszaki fő­igazgató, a Ferenc József rend lovagja, feb­ruár 9-én 77 éves korában meghalt. B­ier­bau­e­r István hosszú éveken keresztül volt vezetője a postaműszaki hivatal magasépíté­­szeti osztályának és a kiváló szakember ne­véhez nagyszabású építkezések egész sora fű­ződik. Szeretetreméltó egyéniségét, puritán jel­lemét, nagy, kivételes értékeit mindenütt nagyrabecsülték és egész különleges helyet foglalt el a szakemberek között, akik szívesen keresték fel tanácsért a nagytehetségű épí­tészt. Bierbauer István hamvait az elmúlt hét szombatján a székesfehérvári Hosszu temetőben lévő családi sírboltban helyezték nagy részvét mellett örök nyugalomra. Az elhunytban dr Bierbauer Virgil műépítész, lapunk mun­katársa, édesatyját gyászolja. Dembitz Gyula visszavonul a villámfelszerelő ipartestület éléről. Dembitz Gyula, aki 1922. óta áll a Villamfelszerelők, Műszerészek és Láz­­iszerészek Ipartestületének élén, elhatározta, hogy visszavonul az ipartestületi ügyek köz­vetlen irányításától. Csak néhány hónappal ezelőtt tartotta meg az Ipartestület közgyűlé­sét, amelyen három évi időtartamra őt válasz­tották meg ipartestületi elnökké, Dembitz Gyula azonban korára és egészségi állapotára való hivatkozással most lemondott az elnök­ségről, amelyet azzal a tudattal adhat át utód­jának, hogy mindenkor eleget tett a vállalt kötelességeknek és becsületes munkát végzett kar­társai érdekében. A Baross Szövetség mérnöki szakosztályá­nak elnökévé legutóbb Alexy György oki. g. mérnök vállalkozót alelnökké Gábriel An­tal oki. g. mérnök-vállalkozót és jegyzővé F­ó­t­h­r Gyula oki. gépészmérnököt választot­ták meg. Óvoda épül Újpesten a Tél uccában. Újpest városa elhatározta, hogy újabb óvodát létesít a Tél uccában. Az óvoda a tervek szerint két foglalkoztatóhelyiségből, kétszobás óvónői és egy dadalakásból fog állani. A ter­vek jóváhagyása rövidesen megtörténik és azután a város azonnal megindítja a munká­latokat. Mérlegkészítő tanfolyamot rendez az ipari tanfolyamok Országos Vezetősége. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége 1. évi feb­ruár hó 22-től kezdődőleg mérlegkészítő mes­terek és segédek részére mérlegipari szaktan­­folyamot rendez. Tandíj 25 pengő. Beiratkoz­ni lehet a vezetőség irodájában (VIII., Nép­színház u. 8.) d. e. 10—12 és d. u. 5—7 óra között. A távozó Wossala Még ereje teljében van, még könnyedén mosolyogva képes súlyosan nehéz hivatásának megfelelni, de el kell hinni a kiváló tanács­noknak, amit egy búcsunyilatkozatában mond, hogy harmincöt esztendei szakadatlan munka után még az ő erős szervezete is pi­henésre vágyódik és pihenést meg is érdemel. De még a törvény... törvény, amely mind­nyájunk számára kötelező s ha letelt az idő, el kell jönni az őrségváltásnak ... A magasépítő ügyosztály talán a legtöbb és legnehezebb feladatot rója úgy a vezetőre, mint az alája rendelt munkatársakra. Az ügy­osztályok már megérettek a szétbontásra, mert túl vannak halmozva, s főleg azok, akik­nek kezébe az összes szálak össze kell, hogy fussanak. A tanácsnok úr egy külön gépészeti ügyosztály szervezését tartja kívánatosnak és ebben egy fűtési alosztályt kívánna. Buda­pest mai képét Wossala tanácsnok szerint az építőanyagok konstruálták meg. Egyszerű épü­leteink korántsem németországi impressziók, hanem logikus következményei az új szerke­zeteknek, a vasbetonnak, a vázépítkezésnek. A város képének egységes jellegét ez egységes alapon épülő házak adják meg és sajnálatos tulajdonképpen, hogy ezt a hangulatot nem „zavarják meg“ régi korokból maradt mű­emlékek, mert műemlékeink alig vannak. Wossala Sándorral egy európai művelt­ségű, lekötelező modorú szakember távozik a főváros éléről és megható szerénységéről tesz tanúságot az a kijelentése, hogy a jelöl­tek közül „bárkit választanak utódjául, az egyaránt alkalmas lesz a tanácsnoki szék be­töltésére“. Miután a tanácsnok­jelöltek az ő nehéz iskoláját kijárt tanítványok, mi is meg vagyunk nyugodva a jövendőt illetőleg és bizton hisszük, hogy Wossala Sándor után egy hozzá hasonlóan értékű utód fog nyom­dokaiba lépni. Pályázat a Magyar Építőművészek Szövetsége mesterdíjára A „Magyar Építőművészek Szövetsége“ (MÉSZ) ez idén is mesterdíjával óhajtja kitüntetni azt az építészeti alko­tást, mely az elmúlt két évben legbecse­sebben képviseli a magyar építőművésze­­tet. Felkéri ezért a Szövetség mindazokat, akik ezen díjra igényt tartanak, hogy két évnél nem idősebb műveik fényképét és alaprajzait legkésőbb február hó 28-ig a bíráló bizottság elnökéhez, Gregersen Hugó építészmérnökhöz (V., Tátra u. 4.) beküldeni szíveskedjenek. A Keresztény Iparosok vigadói naggyű­lése A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége vasárnap délelőtt tíz órára nagygyűlésre hívta össze a főváros és a vidék keresztény iparosait a pesti Vigadóba. A nagygyűlésen feltárják­­a kézművesiparban beállott munkahiány okait, sürgős intézkedéseket követelnek a munkaal­kalmak teremtése, a kartelek által diktált nyersanyagárak leszállítása, a kisipari hitel hozzáférhetőbbé tétele és az iparosok öregségi biztosításának megvalósítása érdekében. A nagygyűlésen felszólal K An­ger Antal ipar- és kereskedelemügyi miniszter és Szen­­d­i Károly, Budapest székesfőváros polgármes­tere is. A faipari munkaidő szabályozása Most jelent meg a hivatalos lapban az ipar­ügyi miniszter 43/1939. számú rendelete a fa­ipari munkaidő szabályozásáról. Március else­jén lép hatályba az új rendelet, amellyel egy­idejűleg az e tárgyban kiadott régebbi rende­letek hatályukat vesztik. MEGHÍVÓ a Tervező Magánépítészek Országos Egyesülete VIII. rendes közgyűlésére. Az ülés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Felmentvény megadása. 5. Az igazgatóság és a választmány lelépő tagjai helyének betöltése. 6. Esetleges indítványok. A közgyűlés a Centrál kávéház különtermében 1939. február 22-én lesz megtartva. Miután a fenti időpontban a meghirdetett közgyű­lés előreláthatólag határozatképtelen lesz, az új köz­gyűlést ugyanazzal a tárgysorozattal az alapszabályok 12. §-a értelmében már most, f. évi március 8-án, szerdán d. u. fél 7 órára hívom egybe ugyanoda. 1. Münnich Aladár sk. elnök. Kivonat az alapszabályok 11. §. 9. pontjából: Csakis olyan indítványok tárgyalása és azok feletti ha­tározathozatal engedhető meg, melyek legalább 8 nappal a közgyűlés megtartása előtt a főtitkárhoz írásban benyújtottak.

Next