Valóság, 1961 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1961-11-01 / 6. szám - A NÉPMŰVELÉS MÚLTJÁBÓL - SAS JUDIT: A magyar népfőiskolák története
SAS JUDIT: A MAGYAR NÉPFŐISKOLÁK TÖRTÉNETE Kosi V.: Korhadt fakeresztek, Sík S. Versei, Sipulusz: Humoreszkek, Somogyvári Gyula: Virágzik a mandulafa, Sírva vigad a magyar.23 A fenti könyvtárjegyzék magáért beszél. A népies irodalom néhány alkotásán és az Ady összesen kívül — amiket nehéz lett volna nem megadni irodalomnak, miután teljes szólamhadjárattal ők is a parasztság felemelkedését hirdették — ez a könyvtárjegyzék a GPU-ról közölt művével, a pápa enciklikájával, a Somogyvári Gyulákkal és Gulácsy Irénekkel járult hozzá a parasztfiatalok neveléséhez. Ugyanezt a szemléletet tükrözik a KALOT-LOK népfőiskolákon rendezett vitaestek kérdései. A hallgatók a vitaesteken név nélküli írásbeli kérdéseket is tehettek fel. A feltett kérdések két dolgot mutatnak. A hallgatók valóságos kérdései azonosak a protestáns és KALOT-, LÓK népfőiskolákon. Mindkét fajta intézményben a hallgatók a paraszti helyzet megváltoztatásának útját keresik. Ugyanakkor a kérdésekben bizonyos kétkedés jelentkezik, vajon mi lehet a tényleges célja a parasztság nagy patronálásának. Ilyeneket kérdeznek a LÓK Bessenyei Társaság harmadik népfőiskolai tanfolyamán 1942 januárjában: „Én azt szeretném megtudni, hogy azelőtt az egyes városi emberek ki nem állhatták a magyar parasztot, és ma meg olyan nagy pártfogás alá veszik őket? Mi lehet ennek az oka?” „Mit akar ezzel a sok népfőiskolával Magyarország, hogy aránylag többe kerül a fenntartásuk, mint amit ide fizetünk?” „Miért nem adnak mindenkinek annyi földet, amiből megélhet?” Ugyanakkor a kérdések másik csoportja jól tükrözi a KALOT-SOK népfőiskola eszmei hatását is: „Az a kérdésem, a zsidó kérdés megoldása miért megyen olyan lassan és fokozatosan?” „Az én kérdésem az, hogy miért nincs itt az, ami van Németországban?”, „Hogyan lehetne hazánkból a zsidókat kiküldeni?”24 Ezeken a népfőiskolákon a társadalmi problémák megoldására adott válasz elsősorban a háború, a bolsevizmus elleni harc, a faji üldözés, a fasiszta Németországgal való szövetség. Ugyanakkor ugyanúgy, mint a protestáns népfőiskolákon, az osztálybéke hirdetése. A KALOT-LOK népfőiskolák tehát általában a fasizmust közvetlenül kiszolgálóvilágnézeti talajon álltak. Ugyanakkor, ami a mezőgazdasági szakoktatást, a belterjes, okszerű gazdálkodásra nevelést illeti, e kérdésekben sokkal konkrétebb és többismeretet igyekeztek nyújtani, mint a protestáns intézmények. A KÁLOT 1942-esmunkaprogramja, melyet a hercegprímás és az Actio Catholica hagyott jóvá, ezt tartalmazza: „A munkaprogram egyik fő célja a műveltebb falu, ehhez út a népfőiskola. A tavasztól őszig tartó nyolchónapos belterjes gazdasági iskolára megfelelő hallgatókat kell toborozni. Ezekből a megnevelt emberekből alakítja a központ a Földbérlő Szövetkezeteket.”25 Ha össze akarjuk foglalni a KALOT-SOK népfőiskolák tevékenységét, az erről mondott bírálatot rögtön nem fogjuk túlzásnak vagy elfogultságnak tartani, ha ismerjük a KALOT 1941-es felterjesztését a magyar miniszterelnökhöz. Ebben a felterjesztésben leírják, hogy ők teljes mértékben egyetértenek a nemzeti szocialista eszmékkel, és szervezeteikben, intézményeikben ezeket az eszméket akarják terjeszteni, csak a jobboldali pártok átlátszó, könnyen leleplezhető módszereivel nem értenek egyet.26 A hallgatók számára, és objektíve is, a KÁLÓT népfőiskolák pozitívumát az erőteljes mezőgazdasági és szakoktatás jelentette. A tanulás, az együttélés, a kikapcsolódás a hallgatók számára nyilván itt is élményt jelentett, és ezek az intézmények is mindent elkövettek, hogy a népfőiskolát vonzóbbá tegyék. A KÁLÓT népfőiskolák, bár az északi minta rájuk is hatott, külföldi rokonsága elsősorban az osztrák katolikus Hubenterdorfi népfőiskolákban keresendő. 83