Valóság, 1961 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1961-11-01 / 6. szám - A NÉPMŰVELÉS MÚLTJÁBÓL - SAS JUDIT: A magyar népfőiskolák története

SAS JUDIT: A MAGYAR NÉPFŐISKOLÁK TÖRTÉNETE Kosi V.: Korhadt fakeresztek, Sík S. Versei, Sipulusz: Humoreszkek, Somogyvári Gyula: Virágzik a mandulafa, Sírva vigad a magyar.23 A fenti könyvtárjegyzék magáért beszél. A népies irodalom néhány alkotásán és az Ady összesen kívül — amiket nehéz lett volna nem megadni irodalomnak, miután teljes szólamhadjárattal ők is a parasztság felemelkedését hirdették — ez a könyvtárj­egy­zék a GPU-ról közölt művével, a pápa enciklikájával, a Somogyvári Gyulákkal és Gulácsy Irénekkel járult hozzá a parasztfiatalok neveléséhez. Ugyanezt a szemléletet tükrözik a KALOT-LOK népfőiskolákon rendezett vita­estek kérdései. A hallgatók a vita­esteken név nélküli írásbeli kérdéseket is tehettek fel. A feltett kérdések két dolgot mutatnak. A hallgatók valóságos kérdései azonosak a protestáns és KALOT-, LÓK népfőiskolákon. Mindkét fajta intézményben a hall­gatók a paraszti helyzet megváltoztatásának útját keresik. Ugyanakkor a kérdések­ben bizonyos kétkedés jelentkezik, vajon mi lehet a tényleges célja a parasztság nagy patronálásának. Ilyeneket kérdeznek a LÓK Bessenyei Társaság harmadik népfőiskolai tanfolyamán 1942 januárjában: „Én azt szeretném megtudni, hogy azelőtt az egyes városi emberek ki nem áll­hatták a magyar parasztot, és ma meg olyan nagy pártfogás alá veszik őket? Mi lehet ennek az oka?” „Mit akar ezzel a sok népfőiskolával Magyarország, hogy aránylag többe kerül a fenntartásuk, mint amit ide fizetünk?” „Miért nem adnak mindenkinek annyi földet, amiből megélhet?” Ugyanakkor a kérdések másik csoportja jól tükrözi a KALOT-SOK népfőiskola eszmei hatását is: „Az a kérdésem, a zsidó kérdés megoldása miért megyen olyan lassan és foko­zatosan?” „Az én kérdésem az, hogy miért nincs itt az, ami van Németországban?”, „Hogyan lehetne hazánkból a zsidókat kiküldeni?”24 Ezeken a népfőiskolákon a társadalmi problémák megoldására adott válasz első­sorban a háború, a bolsevizmus elleni harc, a faji üldözés, a fasiszta Németország­gal való szövetség. Ugyanakkor ugyanúgy, mint a protestáns népfőiskolákon, az osz­tálybéke hirdetése. A KALOT-LOK népfőiskolák tehát általában a fasizmust közvetlenül kiszolgáló­világnézeti talajon álltak. Ugyanakkor, ami a mezőgazdasági szakoktatást, a belter­jes, okszerű gazdálkodásra nevelést illeti, e kérdésekben sokkal konkrétebb és több­ismeretet igyekeztek nyújtani, mint a protestáns intézmények. A KÁLOT 1942-es­­munkaprogramja, melyet a hercegprímás és az Actio Catholica hagyott jóvá, ezt tar­talmazza: „A munkaprogram egyik fő célja a műveltebb falu, ehhez út a népfőis­kola. A tavasztól őszig tartó nyolchónapos belterjes gazdasági iskolára megfelelő hallgatókat kell toborozni. Ezekből a megnevelt emberekből alakítja a központ a Földbérlő Szövetkezeteket.”25 Ha össze akarjuk foglalni a KALOT-SOK népfőiskolák tevékenységét, az erről mondott bírálatot rögtön nem fogjuk túlzásnak vagy elfogultságnak tartani, ha ismer­jük a KALOT 1941-es felterjesztését a magyar miniszterelnökhöz. Ebben a felterjesz­tésben leírják, hogy ők teljes mértékben egyetértenek a nemzeti szocialista eszmék­kel, és szervezeteikben, intézményeikben ezeket az eszméket akarják terjeszteni, csak a jobboldali pártok átlátszó, könnyen leleplezhető módszereivel nem értenek egyet.26 A hallgatók számára, és objektíve is, a KÁLÓT népfőiskolák pozitívumát az erőteljes mezőgazdasági és szakoktatás jelentette. A tanulás, az együttélés, a kikap­csolódás a hallgatók számára nyilván itt is élményt jelentett, és ezek az intézmények is mindent elkövettek, hogy a népfőiskolát vonzóbbá tegyék. A KÁLÓT népfőiskolák, bár az északi minta rájuk is hatott, külföldi rokonsága elsősorban az osztrák kato­likus Hubenterdorfi népfőiskolákban keresendő. 83

Next