Valóság, 1963 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1963-05-01 / 3. szám - MAGYAR VILÁG - LENGYEL LÁSZLÓ: A munkások szakképzettsége és kereseti arányai

MAQYAR VILÁG A munkások szakképzettsége és kereseti arányai A tudomány és a technika fejlődésével, a termelési struktúra változásával egy­idejűleg szükségszerűen megváltozik a népgazdaság rendelkezésére álló munka­erő társadalmi-foglalkozási, s ezzel együtt képzettség szerinti összetétele is. Egyfelől növekszik — mégpedig az összes foglalkoztatottak számának növekedésénél nagyobb mértékben — a közép- és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező szakemberek száma (a mérnökök és a technikusok, valamint a nem műszaki szakemberek, mate­matikusok, fizikusok, közgazdászok, tanárok stb. száma), másfelől javul — részben a szakmunkásképzés nagyfokú és széles körű specializációja, részben a mélyreható és sokoldalú szakmai alapképzés útján — a termelésben közvetlenül részt vevő fizi­kai dolgozók szakképzettség szerinti összetétele. A magyar népgazdaság állami szektorában foglalkoztatott kb. egy és három­negyed millió munkás közül — egy 1961. szeptember 30-i állapotot tükröző felmérés szerint — 568 000 fő (32%) volt szakmunkás, 528 000 fő (30%) betanított munkás és 662 000 fő (38%) volt segédmunkás. A munkások számának szakképzettség szerinti megoszlása az állam­ti szektorban (1961. szeptember 30.) Az állami szektor 32%-os átlagos szakmunkásaránya mögött az egyes népgazda­sági ágakban jelentős különbségek vannak. Az iparban és az építőiparban a szak­munkások aránya egyaránt megközelíti a 40%-ot. A szakmunkások aránya az egyes népgazdasági ágak közül az átlagot a legnagyobb mértékben a kereskedelemben ha­ladja meg. Itt az összes fizikai dolgozók közel fele szakmunkás, túlnyomó többségük­ben kereskedelmi eladó. Legalacsonyabb a szakmunkásarány a mezőgazdaságban, ahol a szakképzettséget igénylő munkaterületek többségében a szervezett szakmun­kásképzés csak a közelmúltban indult meg s így a képesítéshez kötött munkaterv- Népgazdasági ág 1000 főben A szak-A beta­nított A segéd­munkások száma, az ágazati összes létszám százalékában Ipar 922 40 38 22 Építőipar 166 38 15 47 Mezőgazdaság 260­ 19 73 Közlekedés 170 22 41 37 Kereskedelem 160 46 20 34 Nem termelő vállalatok ■ 809 2­89 összesen: 1758 32 30 38

Next