Valóság, 1966 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1966-02-01 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Matematizálható-e a pszichológia? (Hajnal Albert)

110 KÖNYVEKRŐL Az önszervező rendszerek szimulálása el sem képzelhető már elektronikus számoló­gépek nélkül, mert önszervező képessége csak összetett önműködő rendszereknek le­­het. Ilyen komplexen összetett rendszerek­ből is leszűrhetők persze általánosítható elvek. Kiemelendő e témakörben elért ered­mények közül a sejtegyüttesek szimulációja és Rosenblatt perceptronja. Egyik legnagyobb jelentőségű és követ­kezményeiben fel sem mérhető eredmény a felismerési és a problémamegoldó folyama­tok sikeres szimulálása. Newell és Simon úttörő munkát végeztek J.C. Shaw-val együtt az ún. általános problémamegoldó (General Problem Solver vagy röviden GPS) modell megalkotásával. Némileg részletesebben kell letérnünk Anatol Rapoport Társadalmi kölcsönhatá­sok matematikai modelljei című tanulmá­nyára. Jól példázza ez a dolgozat azt, hogy a szociológia matematizálódása is meg­indult. Kezdetben csak a statisztikai adat­­feldolgozás területén észlelhettük ezt, újab­ban azonban már egyszerűbb jelenségek törvényszerű formulázására is kísérletet tettek. Rapoport főbb témakörei : a kölcsön­hatások matematikai leírása egyszerűsített népességviszonyokra ; társas hálózatok sta­tisztikus vonásai ; kis csoportok szerkezete ; pszichoökonómia ; csoportdinamika. Beve­zetőben ismerteti a matematika szocioló­giai felhasználásának elveit, a számításba vehető matematikai ágakat és a modellek általánosítható sajátságait. A sokelemű, jól keveredett népességben terjedő hatások tekinthetők az egyik leg­egyszerűbb modellnek az információterje­dés matematikai leírásához. Kísérleteztek továbbá olyan komplex modellekkel, ame­lyek már figyelembe veszik a rendszer köz­benső változásait is, mint születés, halál, egyéni sajátságok stb. A társas hálózatok elősorban az infor­mációk terjedésének oldaláról közelíthetők meg. Figyelembe vehető az előítéletek sze­repe, a klikk-képződés hatása, s ezek segít­ségével már használható szociogrammok is készíthetők. A pszichoökonómia köréből vett példák igen változatosak. Főként a játékelmélettel összekapcsolva munkálták ki a matemati­kai modelleket. A szerző a parazitizmus és szimbiózis, az alkudozás, a monopólium­stratégiák, az együttműködő és nem együttműködő egyezkedések területéről vett példákkal érzékelteti a problémakört. A csoportdinamika a legnagyobb fejlődés előtt álló területek egyike. A számszerűsítés kezdeti nehézségeivel való küszködés jel­lemzi az eddigi modelleket. Rapoport ismer­teti a lényegében energetikai analógiák alapján kimunkált Homans—Simon-féle klasszikus modellt, amelyben a barátság aktivitásának fokával mérik a csoporton belüli kölcsönhatások intenzitását. Egy szemikvantitatív modellen értelmezhető az azonos nézet­­ség, a viszálykodás, a szemé­lyek közti vonzalom, valamint a kommu­nikációra való készség csoportviselkedést módosító hatása. Az előbbi klasszikus modellek nagy hát­ránya, hogy választott jellemzőik nehezen mérhetők. Ezen segítendő megpróbálták a Markov-láncok elméletét a csoportdinami­kára is értelmezni, sikerrel. Sztochasztikus modelleken mutatja be Rapoport a két emberből álló csoport tanulási sajátságait, a dominancia-struktúrák időbeli változá­sait, a csoporton belüli egyvéleményűségre tendálás főbb jegyeit. Végül a játékelmélet és a tanuláselmélet összekapcsolásának lehetőségeit elemzi. A kézikönyv anyagának egészéből nyil­vánvalóan látszik, hogy a matematika ezen a nagyon nehezen matematizálható területen első sikereit aratja. Mindez első­sorban azzal magyarázható, hogy a mate­matika megszűnt a pusztán kvantifikálás­­sal összekapcsolt tudomány lenni. Úgy látszik, hogy a bonyolult emberi rendszerek természetének megismerésében a matema­tika jelentős helyet fog a jövőben betölteni. Kezdetben persze főleg az emberről össze­gyűjtött tapasztalatözön feldolgozásához nyújtja rendezőerejének segítségét. Később azonban olyan új matematika-ágazatokat is kiérlelhetnek az e területeken adódó prob­lémák, melyek teljesen eltérnek majd a — Neumann János szerint is történelmi esetlegességként kialakult —­ jelenkori matematika karakterétől. Szinte biztosra vehető, hogy a pszichológia egyik, sokszor csak hallgatólagosan számon tartott célki­tűzése, a tudatos emberi magatartás kimű­velése sem nélkülözheti majd a matematika rendezőerejét. A kézikönyv­ben egybegyűjtött anyag nemcsak a pszichológia területén használ­ható fel. Eredményeit értékesítheti a szer­vezés, a gazdasági irányítórendszerek, a szociológia, a pedagógia tudománya egy- HAJNAL ALBERT

Next