Valóság, 1966 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1966-02-01 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Matematizálható-e a pszichológia? (Hajnal Albert)
110 KÖNYVEKRŐL Az önszervező rendszerek szimulálása el sem képzelhető már elektronikus számológépek nélkül, mert önszervező képessége csak összetett önműködő rendszereknek lehet. Ilyen komplexen összetett rendszerekből is leszűrhetők persze általánosítható elvek. Kiemelendő e témakörben elért eredmények közül a sejtegyüttesek szimulációja és Rosenblatt perceptronja. Egyik legnagyobb jelentőségű és következményeiben fel sem mérhető eredmény a felismerési és a problémamegoldó folyamatok sikeres szimulálása. Newell és Simon úttörő munkát végeztek J.C. Shaw-val együtt az ún. általános problémamegoldó (General Problem Solver vagy röviden GPS) modell megalkotásával. Némileg részletesebben kell letérnünk Anatol Rapoport Társadalmi kölcsönhatások matematikai modelljei című tanulmányára. Jól példázza ez a dolgozat azt, hogy a szociológia matematizálódása is megindult. Kezdetben csak a statisztikai adatfeldolgozás területén észlelhettük ezt, újabban azonban már egyszerűbb jelenségek törvényszerű formulázására is kísérletet tettek. Rapoport főbb témakörei : a kölcsönhatások matematikai leírása egyszerűsített népességviszonyokra ; társas hálózatok statisztikus vonásai ; kis csoportok szerkezete ; pszichoökonómia ; csoportdinamika. Bevezetőben ismerteti a matematika szociológiai felhasználásának elveit, a számításba vehető matematikai ágakat és a modellek általánosítható sajátságait. A sokelemű, jól keveredett népességben terjedő hatások tekinthetők az egyik legegyszerűbb modellnek az információterjedés matematikai leírásához. Kísérleteztek továbbá olyan komplex modellekkel, amelyek már figyelembe veszik a rendszer közbenső változásait is, mint születés, halál, egyéni sajátságok stb. A társas hálózatok elősorban az információk terjedésének oldaláról közelíthetők meg. Figyelembe vehető az előítéletek szerepe, a klikk-képződés hatása, s ezek segítségével már használható szociogrammok is készíthetők. A pszichoökonómia köréből vett példák igen változatosak. Főként a játékelmélettel összekapcsolva munkálták ki a matematikai modelleket. A szerző a parazitizmus és szimbiózis, az alkudozás, a monopóliumstratégiák, az együttműködő és nem együttműködő egyezkedések területéről vett példákkal érzékelteti a problémakört. A csoportdinamika a legnagyobb fejlődés előtt álló területek egyike. A számszerűsítés kezdeti nehézségeivel való küszködés jellemzi az eddigi modelleket. Rapoport ismerteti a lényegében energetikai analógiák alapján kimunkált Homans—Simon-féle klasszikus modellt, amelyben a barátság aktivitásának fokával mérik a csoporton belüli kölcsönhatások intenzitását. Egy szemikvantitatív modellen értelmezhető az azonos nézetség, a viszálykodás, a személyek közti vonzalom, valamint a kommunikációra való készség csoportviselkedést módosító hatása. Az előbbi klasszikus modellek nagy hátránya, hogy választott jellemzőik nehezen mérhetők. Ezen segítendő megpróbálták a Markov-láncok elméletét a csoportdinamikára is értelmezni, sikerrel. Sztochasztikus modelleken mutatja be Rapoport a két emberből álló csoport tanulási sajátságait, a dominancia-struktúrák időbeli változásait, a csoporton belüli egyvéleményűségre tendálás főbb jegyeit. Végül a játékelmélet és a tanuláselmélet összekapcsolásának lehetőségeit elemzi. A kézikönyv anyagának egészéből nyilvánvalóan látszik, hogy a matematika ezen a nagyon nehezen matematizálható területen első sikereit aratja. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a matematika megszűnt a pusztán kvantifikálással összekapcsolt tudomány lenni. Úgy látszik, hogy a bonyolult emberi rendszerek természetének megismerésében a matematika jelentős helyet fog a jövőben betölteni. Kezdetben persze főleg az emberről összegyűjtött tapasztalatözön feldolgozásához nyújtja rendezőerejének segítségét. Később azonban olyan új matematika-ágazatokat is kiérlelhetnek az e területeken adódó problémák, melyek teljesen eltérnek majd a — Neumann János szerint is történelmi esetlegességként kialakult — jelenkori matematika karakterétől. Szinte biztosra vehető, hogy a pszichológia egyik, sokszor csak hallgatólagosan számon tartott célkitűzése, a tudatos emberi magatartás kiművelése sem nélkülözheti majd a matematika rendezőerejét. A kézikönyvben egybegyűjtött anyag nemcsak a pszichológia területén használható fel. Eredményeit értékesítheti a szervezés, a gazdasági irányítórendszerek, a szociológia, a pedagógia tudománya egy- HAJNAL ALBERT