Valóság, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám - MAGYAR VILÁG - SZABÓ FERENC: Gyerekek egy Tisza menti faluban

SZABÓ FERENC: GYEREKEK EGY TISZA MENTI FALUBAN Munka és tanulás Ha megvizsgáljuk a családok szerkezetét, a gyerekek számát, szembetűnik, hogy itt még szó sincs egykézésről. Majd minden házaspárnak van két-három gyereke, de nem ritka a négy- vagy ötgyerekes család sem. És — mintegy annak bizonyítására, hogy mennyire „nem éri meg” sok gyereket nevelni — éppen a nagy családok laknak szobakonyhás házakban. A háromnál több gyerekesek közül csak egynek van új, kétszobás lakása. És a sok gyerekesek azok is, akik nem járatják az első divat szerint a lányaikat, akik nem szívesen adnak pénzt a kisebb-nagyobb iskolai kiadásokra. Ahogy nőnek a gyerekek, úgy növekszik a rájuk bízott munka mennyisége és nehézsége is. Egy tízéves fiúnak már tudnia kell kapálni, tengerit törni, krumplit szedni. Nyáron, a rossz legelő miatt, nem a közös gulyára hajtják a jószágokat, ha­nem a gyerekekre bízzák. Kötelet kötnek a jószágra, és így olyan helyeken is tudnak legeltetni, ahová a gulya nem mehet. A gyerekmunkával kapcsolatban idézünk néhány illetékes nyilatkozatot. 8 éves lány: Bevetem az ágyat, kisepregetek, akkor azt mondja édesanyám: mossam meg a krumplit, mert sáros... Mosogassak el... A mezőre nem szoktam járni, én otthon maradok egyedül. Becsukom az ajtót magamra. Ilyenkor szoktam énekelni is... Nagyon szeretek énekelni. 9 éves lány: Szoktam takarítani, a kertben szőlőt, krumplit szedni. Az almát mindig én szedem le a testvéremmel. Voltunk kukoricát törni is, bugát leszedni... Kapálni még nem kell, menni. Mindig szoktunk járni a tehénért. Én meg a hidasban (a réven) soha nem szoktam félni, amikor köztük állok, hogy a tehenek kilöknek. Megállok mindig a hátuljában, és rácsapok, ha jön hátrafelé. 9 éves fiú: Hat órakor felkelek, megetetem a jószágot, mindent, még a disznót is — mert az is jószág ! —, kacsát, libát, csirkét. Ez az én dolgom mindig. Reggel, délben, este. 13 éves fiú: Mindig járunk dolgozni az iskolával. Szívesen megyünk, csak a tanulás olyankor lemarad egy kicsit. Molnárral szoktam együtt dolgozni mindig. Voltunk szilvát szedni, almát szedni... Van, amikor mondom neki, hogy siessen, azt akkor beszél. Azt mondja, hogy fáj a gyomra, de lehet, hogy nem fáj. Különben jól dolgozik, én is szeretek dolgozni. Otthon is mindig segítek fát vágni, vizet hozni, jószágot megetetni. 13 éves fiú: Szombaton egész nap tengerit törtünk, és tegnap már reggel négykor mentünk érte. Feles földünk van, egy hattonnás kocsival lett rajta. Hároman men­tünk, Gizi, a húgom maradt csak otthon. Jó messzire van, Mándokon túl. Az egyik felét elvitték Pálcára, én meg tüzet raktam, és ottmaradtam a tengerire vigyázni... Én máskor is sokat szoktam dolgozni, mert édesapámnak kevés a pénze. Járok a tsz-be is néha, a múltkor is voltam paprikát válogatni. Ha édesapám nem jön haza, akkor nekem kell a jószágokat intézni. Van négy darab sértésünk, negyven apró­jószág, két kismalac. Van dolog velük. 14 éves fiú. Van itt a faluban egy géplakatos, a nyáron mondta, hogy menjek el és segítsek neki. Amíg betanulok, ad ötven forintot napjára, reggel héttől este hétig. Eleinte elég nehéz volt. Megtanított hegeszteni is, két napig nem láttam a szememre, mert belenéztem... Amikor betanultam, mondta, hogy most már ad egy délutánra negyven forintot. Én meg nem akartam annyi pénzért dolgozni, leálltam inkább focizni. Mérges lett, még kiabált is velem, de azt válaszoltam, hogy ha hatvan forin­tot ad, csak akkor megyek. Ad ötvenet. Nem, nekem hatvan kell. Végül megadta, és nála dolgoztam egész nyáron... Nem találkoztam egyetlen olyan gyerekkel se, aki ne dolgozott volna rendszeresen! Általában hat órakor kelnek, az iskola előtt még elvégzik a legszükségesebb házi­munkát. Ilyenkor még a szülők is otthon vannak, és jobban tudják ellenőrizni a teendőket. Azokban a családokban, ahol mind a két szülő eljár máshová dolgozni, kevesebb jószágot tartanak, és így a házimunka is kevesebb. Részes földet se nagyon

Next