Valóság, 1985 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1985-06-01 / 6. szám - KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL - Az Eufrátesz vizének megosztása

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL a magisztrátusok fedezzék. Néró ezt a ha­gyományt nem merte felszámolni, ahogyan a szenátust sem. Igaz, hogy a császárok is sűrűn felléptek az amfiteátrumokban? A császárnak meg néhány patríciusnak volt magánarénája, magán­kocsipályája. Éppen úgy rendeztek magán-gladiátorküz­­delmeket, mint ahogyan a mai spanyol arisztokraták magán-bikaviadalokat. Gyakran előfordult, hogy a császár vagy egyik-másik szenátor a házi színpadán kö­zönség elé lépett. De hát XIV. Lajos is táncolt az udvarnak bemutatott balettelő­adásokon! Volt azért egy megalomániás uralkodó, Commodus, aki, ostobább lévén a többieknél, produkálta magát a plebs előtt. Ki volt a cirkuszi látványosságok nézője? Rómának félmillió lakosa volt, az amfi­teátrumoknak azonban csak ötvenezer fé­rőhelye. A helyeket három kategóriába so­rolták. Az első csoportba a hivatalos sze­mélyek (szenátorok és lovagok) fenntartott helyei tartoztak; a másodikba azok a he­lyek, amelyeket meg lehetett vásárolni (a szervezőnek ugyanis joga volt hozzá, hogy a befektetés egy — mégoly elenyésző — részét visszaszerezze); a többi helyet ingyen szétosztották. Ezekre az ingyenes helyekre csak hosszú-hosszú sorban állás árán lehetett bejutni. A látványosságok négy hónapot vettek igénybe évente. Volt, amelyik ünnepre, volt, amelyik munkanapra esett. A heti időbeosztás akkor még nem létezett, de ha összeadjuk a hétvégéket meg az évi sza­badságot, körülbelül ugyana­kkora időtar­tamot kapunk, mint amennyit Rómában a látványosságokra fordítottak. Milyen viszony volt a javak újraelosztása és a játékok rendezése között? Óriási összegeket költöttek a látványos­ságok rendezésére. De a várost ékesítő épü­letek emelésére még nagyobb összegeket fordítottak. Mindez az uralkodó népszerű­ségét öregbítette. De bizonyos körülmé­nyek között, az éhínségek idején például, a nép kenyeret követel a mecénástól vagy a császártól, nem pedig játékokat. Ám ko­rántsem a társadalmi igazság elvére hivat­kozva! Egyszerűen azért, mert a császár jó, és ad a fölösből. Persze, a játékok meg a középületek költségei összehasonlítha­tatlanul magasabbak a szétosztott gabona áránál. Minden patríciusnak volt egy ple­bejusokból álló udvara, elsősorban az ő megélhetésükről gondoskodott, nekik osz­tott kenyeret. A császárnak viszont az ösz­­szes római volt az udvara, és nekik rende­zett cirkuszi játékokat. A gazdagok által szétosztott pénz volt az emberek jövedelem­­forrása. Csak az volt a kérdés, hogy ezt a pénzt hivatalosan osztották-e szét, cirkuszi játékok formájában, vagy magánemberként, kenyér formájában. (Histoire Magazine, 1983. június.) Az Eufrátesz vizének megosztása_____ A hatvanas évek kezdete óta az Eufrátesz vizének megosztása mérgezi a viszonyt Szíria és Törökország között. Azokhoz a sérelmekhez, amelyeket Damaszkusz és Ankara hoz fel egymás ellen, csatlakozik Iraké. Irakot, minthogy a folyó alsó szaka­szánál helyezkedik el, igencsak érintik a nagy Szíriai és török építkezések. 1975-ben, amikor feltöltötték a török­­országi Keban és a Szíriai Tabqa duzzasztó­mű tározótavait, Bagdad és Damaszkusz között akkora volt a feszültség, hogy az Arab Ligának kellett közbelépnie. Napja­inkban félő, hogy ismét fellángol a vita. Törökország hamarosan megkezdi a világ legnagyobb duzzasztóművének, a 48 milli­árd köbméter kapacitású Atatürk duzzasz­tóműnek az építését. Ez lesz a harmadik hasonló jellegű mű az Eufráteszen a (30 milliárd köbméter kapa­citású) Keban és a (9,5 milliárd köbméter kapacitású) Karakaya duzzasztómű után. Az előbbi 1975 óta üzemel, az utóbbi épí­tése most érkezett végső stádiumába. Ha 1993 táján felépül az Atatürk duzzasztómű is, Törökország mintegy 90 millió köbméter vízienergia előállítására és öntözésre szol­gáló víz­tartalékkal rendelkezik majd. És a törökök további két tervet dolgoztak ki, ezek kivitelezését 2006-ra irányozták elő. Szíria azt állítja, hogy ha Ankara megvaló­sítja ezt a programot, a többi folyam menti ország számára nem marad elegendő víz az Eufrátesz­ben. Pedig ez a víz létfontosságú a szíriaiak számára, akik a hatvanas évek elején az Eufrátesz völgyében hatalmas mezőgaz­daság-fejlesztési és vízienergia-programot indítottak be. E terv legfontosabb tényező­je a szovjet segítséggel épült és 1976-ban üzembe helyezett, 11,6 milliárd köbméter kapacitású Tabqa duzzasztómű. Egy ennél jóval kisebb duzzasztómű épül a folyón mintegy 25 km-rel lejjebb, immár 1981 óta, és egy harmadik duzzasztómű tervein is dolgoznak. Ez a terv, amelynek cél­ja 640 000 hektárnyi terület meliorációja és öntözése (a tervnek eddig alig 10 %-át valósították meg számos technikai és emberi nehézség közepette), nem csupán gazdasági követelményeket tart szem előtt. Mint az asszuáni gátnak Nasszer idejében, alapvetően politikai di­

Next