Valóság, 1985 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám - MAGYAR VILÁG - Végh Antal: Komló, a Carbon és Szűcs István

VÉGH ANTAL Komló, a Carbon és Szűcs István Gyorsfénykép a háttérhelyzetről Komló mai állapota akár egy éles tanulmányt is megérdemelne: Hogy lesz város egy hajdan volt 3 ezer lelkes, töppedt bányásztelepülésből ? Hogyan él ma egy 30 ezer lakosú ipari centrum ? Ezekről kellene szót ejteni, ám most másra kötelez a téma, a hát­térhelyzet azonban így is elengedhetetlen: Komló — mondják — szocialista város. De azt még soha senki nem határozta meg, hogy éppenséggel mitől lehet egy várost szocialistának nevezni? Talán, hogy a szocializmusban duzzadt fel ott a lakosság száma? Hogy rengeteg ott az új, sablonos, óriási gyufásdobozszerű ház? Vagy hogy a mindenhonnan összesereglett nép itt öntudatosabb lenne ? Nincs meghatározó mércéje a szocialista város jellegűségnek. Balassagyarmatra például még soha senki nem mondta, hogy szocialista. Pedig ott is éppen annyi az órabére egy munkásnak, mint Komlón. Ott is éppen úgy a kocsmában költi el a nép a munkabérének jó részét, könyvtár van itt is, ott is, van, aki jár a könyvtárba, van, aki soha-soha még a lábát sem teszi be oda, helyi színjátszó csoport működik itt is, ott is, egyformán megjelennek olykor a haknibrigádok — ugyanazok —, ugyanazzal a műsorszámmal itt is, ott is, mégis Komló szocialista város, Balassag­yarmat, Sátor­aljaújhely, Hajdúböszörmény — és sorolhatnám még — nem. Komló szocialista város jellege egyáltalán nem vonzó az ott lakó emberek szá­mára. Mert a cím, a rang önmagában véve senkit nem tesz boldoggá. Summázható végül a helyzetkép úgy is, hogy Komló szocialista város jellege szóhasználat, rajta maradt a városon az ötvenes évekből a jelző, ami mára csupán: nesze semmi, fogd meg jól, ahogy mondani szokták a megfoghatatlan, érthetetlen jelenségekre — ma­gyarázatképp. Komlót a bánya tette várossá, a Mecseki Szénbányák központja itt székelt, sőt maga a bányaművelés is Komló határában a legintenzívebb. Elég csak a Kossuth­­akna meg a híres-hírhedt Béta-akna említése, és ott a Zobák-akna is. Az ötvenes meg még a hatvanas években furcsa helyzet állt elő az akkor már szocialista városnak mondott Komlón. A gyorsan felduzzadt lakosság jelentős része nem jutott munkához. Bár itt a bányászlétszámot soha nem csökkentették, de éppen emiatt az asszonyok, a fiatalok meg a nehéz fizikai munkát követelő bányászkodásra alkalmatlan személyek nem találtak maguknak foglalkozást. Akkoriban a szocialista Komlón egy takarítónői állás elnyeréséhez is szocialista összeköttetésekre — protek­cióra — volt szükség. Éppen ennek a feszültségnek a levezetésére hozta létre a Komlói Városi Tanács a Carbon nevű könnyűipari vállalatát, melyben akkor még csak egy asztalosműhely, egy cipészüzem meg egy szabóság működött — alig pár száz bányászfeleséggel meg a bányamunkára alkalmatlan, gyenge fizikumú férfiemberekkel. Hogy a vállalat létrehozása mennyire célszerű volt, bizonyíték rá, rövidesen ezerre, majd kétezerre nőtt az ott dolgozók létszáma; ma a Carbon több mint kétezer főt foglalkoztató középüzem, számos országos kitüntetéssel, oklevéllel, és a vállalat híre-neve — termé­kei okán — már rég túljutott az országhatárokon, becserkészve szinte a világot, Vlagyivosztoktól Los Angelesig. Ma Komlón a már említett bányaüzemen kívül munkásokat foglalkoztat a Ma­gyar Optikai Művek gyáregysége és a Komlói Kőbánya, továbbá a Május 1. Ruha­gyár, valamint e dolgozat témája, a Carbon Könnyűipari Vállalat. Bár maga a gyár már Komló városát kinőtte, üzemrészei vannak Sásdon, Mágocson, és bedolgozó­kat foglalkoztatnak több kisebb községben is Baranya megye szerte.

Next