Valóság, 1986 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1986-09-01 / 9. szám - SZEMLE - BUJDOSÓ DEZSŐ: Kelet-Közép-Európa ritmusa - globális összefüggésben (Bródy Andrásnak és Kornai Jánosnak)

SZEMLE BUJDOSÓ DEZSŐ Kelet-Közép-Európa ritmusa I I /•!• •• c •• r­­­BKOLY ANDRÁSNAK - globális összefüggésben és Kornai JÁNOSNAK Válság, ciklus, periodikus mozgás, ritmus... A társadalmak „hullámmozgásának” elképzelése lassan beszivárog az elméleti gondolko­dásba. Igaz, a klasszikus kapitalizmus 10-11 évenkénti válságperiódusaira vonatkozó marxi gondolatokat tudomásom szerint nem alkalmazzák a mai kapitalizmusra, de a hetvenes évekkel kezdődő (Keleten és Nyugaton egyaránt jelentkező) gazdasági feszült­ségek, válságjelenségek nyomán ismét divatba jött az ún. „hosszú hullámok” elmélete. Ma egyre többen állítják, hogy a Kondratyev által statisztikailag elemzett és „hullám­­mozgásokban” leírt konjunktúraváltozásokban éppen a felszínen nem látható lényeg a maradandó: a keynesi gazdaságpolitika csak „zárójelbe tette” Kondratyev szabálytalan szinuszgörbéit. A hetvenes évek óta eltelt időszak azt bizonyítja, hogy a világgazdasági változások leglényegibb vonatkozásainak megragadására, a világ „szociolizmusának” ábrázolására igen nagy valószínűséggel alkalmazható Kondratyev elmélete.­ Bródy András - a cikluselmélet magyarországi apostola - azonban továbbmegy: nemcsak a Kondratyev-ciklus mellett tesz hitet, hanem általánosító értelemben beszél a társadalom (társadalmak) ciklikus mozgásáról. Kategorikusan fogalmaz: „A termelés, sőt maga az élet ciklikus­­ és nem is létezhet másként.”2 Kondratyev már maga is úgy interpretálta saját koncepcióját, hogy ez az elmélet „internacionális” jellegű.3 Négy, az ipari forradalom óta a modern világgazdaságban meghatározó szerepet játszó ország számos gazdasági mutatójának összegezéseként írta le a konjunktúragörbéket. A Kondratyev-ciklusok „globális” jellegű értelmezése a hetve­nes évek utáni elméletekben még inkább fölerősödött és szinte általánossá vált.­ Mi Kelet-Közép-Európa szociolizmusának fölvázolásakor abból indulunk ki, hogy a korunkat meghatározó két, egymástól eltérő gazdasági és társadalmi világrendszer egy egységes (globális) világgazdasági rendszer két pólusát alkotja, amelyet ma alapvetően a tőkés világgazdaság határoz meg. Ezt a globális egységet csak akkor értjük meg, ha ezt - diakron és szinkron metszetben egyaránt - a különbségek egységeként és nem valamiféle monolit struktúraként írjuk le. Továbbmegyünk: a Kelet-Közép-Európára vonatkozó megjegyzéseinkkel egyenesen arra akarunk rávilágítani, hogy a globális rendszer műkö­désmódjának megértése csak az egyes régiók (alrendszerek) valóságos mozgásának feltárá­sával lehetséges, így tudatában vagyunk annak, hogy esetleg már 2-3 évtizeden belül akár a mai „alapképlet” is megváltozhat. (Kínára, valamint a délkelet-ázsiai és a csendes-óceá­ni térségre, e régiók fejlődésére gondolunk elsősorban.) A „hosszú” ciklusokról­­ röviden A Kondratyev-ciklusnak többféle leírása és értelmezése van. Kondratyev az 1926-ban német nyelven megjelent tanulmányában a következő ciklusokat jelölte meg: 1. ciklus: Kezdete az 1780-as évek vége, az 1790-es évek eleje, tetőpontja 1810 és 1817 között, vége 1844 és 1851 között. 2. ciklus: Kezdete: 1844-1851, tetőpontja 1870-1875, vége 1890-1896. 3. ciklus: Kezdete: 1890-1896, tetőpontja 1914-1920.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék