Valóság, 2004 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2004-10-01 / 10. szám - SZÁZADOK - FEITH HELGA JUDIT - BALÁZS PÉTER: Kékharisnyák szorításban

FEITH HELGA JUDIT - BALÁZS PÉTER SZÁZADOK Kékharisnyák szorításában Ne változtassunk hát Isten szabályán, Menjünk a hajlamunk jelölte pályán, Kérlek, te hagyd csak elmédet szabadra, Szárnyaljon eszmék jellegébe fenn, Míg én, férjem mellett itt­ lenn maradva Elélek boldogságban, csöndesen. (Moliére: A tudós nők) (Statisztikai adatok a felsőoktatásról) Magyarországon a felsőoktatási képzésben ta­nuló és képesítést szerző nők aránya először az 1980-as évek közepén haladta meg az 50%-ot.­ Ez folyamatos növekedés eredménye volt a XIX. század végétől kezdődően. Az első világháborúig a magyar korona országainak egyetemei között a Budapesti Egyetemen volt a legnagyobb a nőhallgatók aránya. Összehasonlításképpen, míg az 1909-1910. tanév első félévében Budapesten a teljes hallgatói létszám 4,35%-át tet­ték ki a nők (háromszázhuszonhat fő), addig Kolozsvárott 1,6%-os (harminchét fő), a Zágrábi Egyetemen pedig mindössze 0,8%-os (tizenegy fő) volt az arány. Ezek a számadatok lényegesen elmaradtak a korabeli Európa fejlettebb államaiétól, hiszen ekkor már mindenütt jóval nagyobb volt a nőhallgatók aránya, így például Svájcban 23,7%, Olaszországban 15,6%, Hollandiában 13,5%, Németországban 7,4% és Ausztriában 6,7%.­ Az 1899-1900-as tanév első félévében a Budapesti Egyetem három karán még csak 0,5% volt a női hallgatók aránya, azonban a világháború első évében, az 1914—15-ös tanév első félévében már 18,88%-ra, tehát csaknem a negyvenszeresére nőtt.” Az 1921. évi XXV. törvénycikk, az úgynevezett Numerus clausus törvény ezt is az egyetemi karok által korlátozható jelenségek közé sorolta. Miniszteri indokolá­sa szerint: „A törvényes rendelkezések szerint nőhallgatók csak a tudományegyete­mek orvosi és bölcsészeti (bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint meny­­nyiségtan-természettudományi) karaira vehetők fel rendes hallgatóknak; a jogtudo­mányi karokon tartatni szokott államszámviteli tanfolyamokra pedig rendkívüli hall­gatóknak. A Budapesti Egyetem orvostudományi kara a nőhallgatók további felvéte­le ellen nyilatkozott. Nézetem szerint ebben a tekintetben sem kellene korlátozni az egyetemi karok elhatározásának szabadságát, elégnek tartom annak elvi kinyilatkoz­tatását, hogy az említett karokra nőhallgatók ezentúl is felvehetők; felvételük felett az illetékes kar végérvényesen dönt.”­ E megszorítások ellenére a két világháború kö­zötti időszak női hallgatóinak számát mégis kismértékű növekedés jellemezte, hiszen a második világháború utáni években Magyarországon a felsőoktatásban tanuló nők aránya már 22% körül volt. Látványos növekedés azonban - 24%-ról 39,1 %-ra - csak 1955 és 1965 között következett be.­ Manapság a társadalom a felsőoktatásban már nem kérdőjelezi meg a női hallga­tók és oktatók jelenlétét. Azt sem vitatja senki, hogy a nők képesek és alkalmasak ma­gasabb szellemi szintet igénylő tanulmányok és ehhez kapcsolódó munkák végzése­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék