Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2011-08-01 / 8. szám - SZÁZADOK - PALKÓ LÁSZLÓ ANDRÁS: Az "egyszemű szörny" születése (A televíziózás kezdetei Magyarországon)

PALKÓ LÁSZLÓ ANDRÁS: AZ „EGYSZEMŰ SZÖRNY” SZÜLETÉSE 63 szülékek gyártására. Párhuzamosan azzal, hogy a Posta Kísérleti Állomáson Nemes Tihamér Nipkow-tárcsás filmközvetítő láncot épített, melynek segítségével az 1939-es Budapesti Nemzetközi Vásáron már tv-filmeket is láthattak az érdeklődők. Mindez azonban - sajnos - még messze, igen-igen messze volt a rendszeres műsorszolgáltatástól. Ráadásul közbeszólt a világháború is, így azután a hazai televízió létrejöttére még hosszú évekig várni kellett. (Után­a Hargita felé: 1951 májusa-1953 december) Azzal a ténnyel, hogy Magyarországon - rövid időn belül - „távolbalátó” adást szándékoznak indítani, elsőként az úgynevezett első ötéves terv kapcsán szembesülhetett a közvélemény. Igaz, gondolatok, tervek, elképzelések, többnyire dátum nélküli ígéretek már korábban is szép számmal léteztek a hazai televíziózás megteremté­sével kapcsolatosan.­ Konkrét célt és időt azonban itt, az említett első ötéves tervben fogalmaztak meg először a döntéshozók. Pontosabban szólva az első ötéves terv módosított változatában, az 1951. évi II. törvényben. A törvényt az Országgyűlés 1951. május 16-án fogadta el, az első ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény továbbgondolásaként, feljavításaként. Az említett 1951. évi I. törvény amellett, hogy elhatározta (az ötéves terv első változatához képest is) „ Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kultúrtthont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építeni. ”­ Továbbá leszögezte: „A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, a gé­pek országához, az erős jómódú, művelt, szocialista Magyarországhoz! ”.4 a magyar televíziózás megteremtéséről is rendelkezett. „A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádióadók teljesítményét 5 év alatt 387 KW-tal kell emelni és meg kell indítani a távolbalátó­ adást. ”5 — olvashatjuk a mó­dosított ötéves tervben. Ahhoz azonban, hogy e cél valóság legyen, több kellet egy szimpla elvi döntésnél. Szükség volt részletesen kidolgozott tervekre, még további döntésekre, s persze cselek­vésre is. Igaz, a döntéshozók mindezt nem siették el. Csaknem egy esztendő telt el az említett mó­dosított ötéves terv elfogadása után, míg végre 1952. április 28-án a Postaügyi Minisztériumban tanácskozásra gyűltek össze az illetékes vezetők a „hogyan tovább” kérdésének megvitatására. Ezen az értekezleten egyfelől a Postaügyi Minisztérium (Katona Antal, Benkő József, Kodolányi Gyula, Susánszky László, Kovalóczy György), a Kohó- és Gépipari Minisztérium (Karádi Gyula, Réti József, Bőhm István), az Országos Tervhivatal (Garai László), a Távközlési Kutató Intézet (Tábori Róbert) képviselői vettek részt. Másfelől jelen volt Szirmai István (a Magyar Rádió vezetőjeként), Sárközi Géza a Beloiannisz Híradástechnikai Gyártól, valamint Natonek László az Orion gyár képviseletében. Az értekezlet jegyzőkönyvének­ tanúsága szerint a résztvevők „...a televízió kérdéseinek részletes megvitatása után... ”A négy tárgykörben tettek javaslatokat­­ a jegyzőkönyv kifejezésével élve - „megállapításokat”. Az első „megállapítása” ennek az értekezletnek az volt, hogy „ Minden további terve­zési munkának előfeltétele a Szovjetunióba tervezett tanulmányút sürgős lebonyolítása. ”­ E tanulmányút kapcsán egy egész bizottságot gondoltak kiküldeni azzal az elsődleges feladattal, hogy a televíziózással kapcsolatos műszaki kérdéseket vizsgálja, illetőleg, hogy „ ...teljes tájékoztatást kell szerezni az ottichont cső, valamint a gyártáshoz beszerzendő import anyagok megszerezhetőségének kérdésében. Az értekezlet második „megállapítása” a televízió adóberendezéseire vonatkozott. Erről az ér­tekezlet résztvevői mindenekelőtt leszögezték: „ ...adó­berendezéseket import útján beszereznünk nem lehet, tehát meg kell teremteni az adók hazai gyártásának előfeltételeit. ”.10 Az elgondolás szerint: „Az adó­berendezéseket a Beloiannisz gyárban, később az innen leváló Rádió-nagyadók Gyárában kell gyártani. Illetőleg meg kell vizsgálni, s tervet kell készíteni a gyártáshoz szük­séges gépek, műszerek, import anyagok biztosítására, továbbá a (tervezett) „...új Rádió-nagyadó Gyárban a kapacitás biztosítására. ”.12 Az értekezleten persze - az adóberendezések mellett - a vevőkészülékek előállításának

Next