Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2011-08-01 / 8. szám - SZÁZADOK - ABLONCZY LÁSZLÓ: Honát és a színpadot vágyta hontalanságában

60 ABLONCZY LÁSZLÓ: HONÁT ÉS A SZÍNPADOT VÁGYTA HONTALANSÁGÁBAN... Nyomozó Osztály III/6-os alosztálya 1957. október 8-án, a Szolgálati jegyen közölte: „»Pécsi« Páger Antal személyével kapcsolatban kutató anyagának az irattárba való helye­­zésé”-ről határozott. Helybenhagyok: Kukk István százados, alosztályvezető és Fenyvesi Sándor nyomozó főhadnagy. S még ennyi: „A dossziékból 5-ös karton nyilvántartásba vettem 1 főt.” Még egy hírről szólok. A 2.1.2. M-18667/5-ös dossziéban „Meszlényi” 1959. III. 18-i jelentése szerint: „A legérdekesebb színházi hír: Szilágyi Bea és Páger An­tal házasságot kötöttek.” Szilágyi Beáról szóló jelentések az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nem találhatók. Szilágy Bea (1908-1987) önéletrajzában a most elbeszélt időről írja: „... a Szövetség kommunista aktívájának vezetőségi tagja. [voltam] Az ellenforradalom alatt az Operettszínházban leminősítettek és a felére csökkentették a fizetésemet. Azóta természetesen visszakaptam munkakörömet és fizetésemet. [...] Jelen­leg a színész főtanszakon tanítok. Életem egyik értelmének érzem a tanítást, első pillanat­tól kezdve, hogy a főiskolán dolgozom, állandóan tanulok, hogy a mai jól képzett haladó művészeket nevelhessék, akik tudják helyüket és feladatukat a szocialista társadalomban.” Hogy Páger Antal felesége volna Szilágyi Bea, azt napokkal Velencéből való hazafutásukat követően, 1976. október 15-én írott önéletrajzában fölöslegesnek vélte megemlíteni. Ám a philemoni-baucisi pár megbékélt sorsa Kádár János és Aczél György Magyarországában metaforikus történet is. Béke velük, békétlenség bennünk. Páger Antal pedig feledhetetlen, nagy játékosként él velünk, amíg élhetünk. IRODALOM Czímer József: Átszállás ugyanarra a vonatra. Printfell K., Bp., 1996. Hegedűs B. András (főszerk.): 1956 kézikönyve - kronológia. 1956-os Intézet, Bp., 1996. Magyar Bálint: Bukásra ítélt siker. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1993. Molnár Gál Péter: A Páger-ügy. Pallas K., Bp., 1988. Némethy Kesserű Judit: „Szabadság lett börtönöm". Az argentínai magyar emigráció története 1948-1968. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Bp., 2003. Köszönöm a Buenos Airesben élő Bonczos Zsuzsa továbbá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Pecz Erzsébet és Papp István segítségét. Minthogy a Buenos Aires-i magyar követségi titkár igazi neve tisztázatlan, így mindkét nevét idézőjelben említem: „Egerszegi”, s egyben: „Gallay”.

Next