Valóság, 2011 (54. évfolyam, 1-12. szám)

2011-08-01 / 8. szám - MŰHELY - SZABÓ TIBOR: A "nemzetállam kiüresedése" és a migráció (Mai elméletek egy régi-új jelenségről)

98 SZABÓ TIBOR: A „NEMZETÁLLAM KIÜRESEDÉSE” ÉS A MIGRÁCIÓ kategóriába mások is tartozhatnak (például az erőszak ellen a nők, más etnikumhoz vagy valláshoz tartozók stb.). Jelenleg a világban körülbelül 9 millió kikényszerített migráns (menekült) van, miközben 2005-ben körülbelül 190 millió lehetett az önkéntes migránsok száma. A migránsok egy másik osztályozás szerint lehetnek gazdasági migránsok (alulképzett vagy magasan kvalifikált munkaerő), társadalmi migránsok (feleségek, gyermekek, akik követik a már migráns családtagokat) és politikai okokból elvándorlók. Mindezeken túl lehet csoportosítani a migránsokat aszerint is, hogy szabályosan tartózkodnak egy országban (számuk általában magas), vagy szabálytalanul (illegálisan), útlevél és egyéb azonosító okirat hiányában. Lehet valaki úgy is szabálytalan migráns, ha lejár a vízuma, és nem tér vissza hazájába (2006-ban Ausztráliában ezek száma meghaladta a 46 ezret). A globalizációs folyamat miatt a fenti számok csak megközelítőek lehetnek, becslések, hiszen semmilyen hivatalos szerv sem képes valóban felmérni­­ a határok nyitottsága következtében - a területén tartózkodó bevándorlók, vándorok, migránsok és menekültek valós számát. A migránsok - azon kívül, hogy növelhetik az etnikai feszültséget - a globalizációban és a multikulturális társadalomban veszélyforrások is lehetnek. Nem veszélyeztetik (ahogyan sokan gondolják) egy adott nemzetállam szuverenitását, de a szabálytalan migránsok bizonyos fenyegetést jelentenek a közbiztonság számára.20 Két vonatkozásban is lehet erről beszélni: egyrészt az illegális bevándorlókat segítő szervezetek a korrupció, a szervezett bűnözés kategóriájába tartoznak, másrészt mindez felveti a veszélyét az erőszaknak és a terrorizmusnak is. Mi készteti a migránst hazájából való távozásra? Elsősorban és főként (a háborút leszámítva) a fejlődőben lévő országoknak a globalizáció folyamatában elszenvedett gazdasági hátránya, az alacsony GDP, a foglalkoztatottság hiánya vagy a kizsákmányolás. Másrészt az a tény, hogy a kommunikációs rendszer fejlődése során az emberekben tudatosul a globális gazdasági egyenlőtlenség (alultápláltság, higiéné és ivóvízhiány, analfabetizmus, gyenge jogállam stb.), felmerül az idegen munkaerő iránti igény (és persze tudatosul a munkanélküliség). Az áramlást megkönnyíti a szállító eszközök viszonylagos elérhetősége. Sokan pedig hatalmas üzletet látnak a migránsok szállításában, így széles migráns-hálózatok jönnek létre, amit a határok megszűnése még jobban elősegít. Milyen hatása van Khalid Kóser szerint a társadalomra és a politikára a migrációnak? A jelenkori társadalomban a befogadó országok többsége hatalmas gazdasági, demográfiai és technológiai változáson megy keresztül. Ezek a változások a társadalom egészére, a munkaerőpiacra, de az egész közösségre kihatnak. Közben pedig csökken a szociális háló, és növekszik az igény a munkaerőre, s mindezzel szociális és kulturális válság üti fel a fejét. A migránsok a befogadó országban új kompetenciákra és tapasztalatokra tesznek szert (éttermeket, ruhaboltokat üzemeltetnek), ugyanakkor a befogadó ország költségei, a közkiadások jelentősen nőnek a jelenség szanálásával összefüggésben. Problémát jelent a gazdaságban az, hogy a „bennszülött” munkások számára elérhető állások mellett jelentkeznek munkára a bevándorlók , akiknek alacsonyabb a fizetésük. A befogadó ország közvéleménye általában negatívan ítéli meg a bevándorlóknak a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatását, különösen a második és a harmadik bevándorló generációk jelenlétét, tevékenységét. Ez esetben még az „etnikai büntetés” (ethnic penalty), a diszkrimináció, a rasszizmus is megfigyelhető, különösen a nem­európai országokból érkező migránsok esetében.21 Kevesebb eset ebből csak akkor van.

Next